Hét éve nem látott vagyonrobbanás a dollármilliomosoknál: a mesterséges intelligencia hozta el az új aranykort

A jelentés szerint a kiemelkedő vagyonnal rendelkező magánszemélyek (HNWI) összesített vagyona

2025-ben 8,7 százalékkal, 98 300 milliárd dollárra emelkedett, ami a legjelentősebb egyéves növekedés 2018 óta.

A dollármilliomosok globális tábora ezzel 25,3 millió főre bővült, ami csaknem kétmillió új vagyonost jelent. Ezen belül is az ultragazdagok (UHNWI) csoportja bizonyult a legdinamikusabbnak, miután létszámuk 9,4 százalékkal, mintegy 250 ezerre nőtt, miközben vagyonuk 9,7 százalékkal gyarapodott, ezzel túlszárnyalva a szélesebb HNWI-réteg növekedési ütemét. A vagyonkoncentráció továbbra is rendkívül magas, hiszen a legtehetősebb egy százalék birtokolja a teljes HNWI-vagyon 34,8 százalékát.

A részvénypiacok, különösen a mesterséges intelligencia által fűtött tőzsdei rali bizonyult hat régióból ötben a vagyonnövekedés fő motorjának.

• Az ázsiai és csendes-óceáni térség végzett az élen 10,5 százalékos bővüléssel, amelyet a félvezetőipar iránti erős kereslet is támogatott. Ebben a régióban Japánban 436 ezer, míg Kínában 154 ezer új milliomost regisztráltak.
• Észak-Amerikában az Egyesült Államok több új milliomost adott a világnak, mint bármely más ország, a 736 ezer új vagyonossal az amerikai HNWI-tábor létszáma 8,7 millióra emelkedett.
• Európában a 2024-es visszaesést követően 6,5 százalékkal nőtt a milliomosok száma, ezen belül Luxemburgban 13,5 százalékos, Németországban pedig 11,1 százalékos volt a gyarapodás.
• A Közel-Kelet volt az egyetlen olyan régió, ahol csökkent a vagyonosok száma, az 1,4 százalékos mérséklődés mögött az alacsonyabb olajárak és a regionális konfliktusok állnak.

A tőzsdei fellendülés a portfóliók összetételére is rányomta a bélyegét, így 2026 januárjára a részvények aránya a HNWI-portfóliókban 25 százalékra emelkedett, ami három százalékpontos éves növekedést jelent. A kötvényállomány részaránya szintén bővült és elérte a 20 százalékot, miközben a nyilvános piacok felülteljesítése miatt az alternatív befektetések súlya 12 százalékra mérséklődött. A milliomosok érdeklődése az alternatív eszközosztályok iránt ennek ellenére töretlen, hiszen kétharmaduk tervezi a magántőke-kitettségének növelését.

A vagyonkezelési piacon tapasztalható verseny jelentősen élesedett.

Míg 2019-ben a milliomosok 39 százaléka még csak egyetlen céggel állt kapcsolatban, 2025-re ez az arány 19 százalékra zsugorodott, ráadásul 88 százalékuk kifejezetten azért bíz meg több szolgáltatót, hogy jobb hozzáférést kapjon az alternatív befektetési lehetőségekhez. A vagyontechnológiai startupok, az egycsaládos vagyonkezelő irodák (SFO-k) és a robotizált tanácsadó platformok (robo-advisorok) egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hagyományos szereplők piacából.

Az ügyfélélmény terén komoly lemaradás mutatkozik,

mivel mindössze 17 százalék jellemezte a kapott tanácsadást zökkenőmentesnek és személyre szabottnak, 42 százaléknak pedig többször is meg kellett ismételnie a pénzügyi céljait és elvárásait ugyanannál a cégnél. A vagyonkezelők 97 százaléka továbbra is kizárólag a kezelt vagyon nagysága alapján szegmentálja ügyfeleit, a vezetők 60 százaléka pedig elismeri, hogy szervezetüknél hiányzik az egységes ügyfélkép. Mivel a tanácsadók munkaidejének 41 százalékát adminisztratív feladatok emésztik fel, háromnegyedük szeretné, ha a mesterséges intelligencia segítségével automatizálnák a rutinmunkát, lehetővé téve, hogy többet koncentrálhassanak az ügyfélkapcsolatok ápolására.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ