Milliárdokat ér, ha jól kommunikál egy cég? Rejtett erő mozgathatja a magyar tőzsdét

A befektetői kapcsolattartó feladata jóval túlmutat azon, hogy a tőzsdei társaság teljesítse a kötelező közzétételeket. Az IR-es kapcsolatot tart a meglévő és potenciális befektetőkkel, az elemzőkkel, a sajtóval, részt vesz közgyűlések, befektetői találkozók, webinárok szervezésében, és ideális esetben aktívan építi a cég tőkepiaci történetét.

Schuszter Péter szerint Magyarországon éppen ezért lenne szükség egy olyan szakmai közösségre, amely

tudásmegosztással, jó gyakorlatok bemutatásával és érdekképviselettel segíti a kibocsátókat.

A magyar piacon a legnagyobb gondot nem feltétlenül a transzparencia hiánya, hanem a likviditás alacsony szintje és a menedzsment korlátozott IR-fókusza jelenti. Schuszter szerint a hazai tőzsdei cégek vezetése jellemzően szinte kizárólag az alaptevékenységre koncentrál, miközben a nemzetközi gyakorlatban a felsővezetők idejük jelentős részét befektetői kapcsolattartásra is fordítják. A cégvezető szerint

a magyar IR-gyakorlat egy nagyon compliance-vezérelt, megfelelésvezérelt működésű piacnak minősül, szemben a nemzetközivel, ami egy értékteremtés-vezérelt piac.

A beszélgetésben szó volt arról is, hogy a kisebb tőzsdei cégeknél az elemzői lefedettség és az árjegyzés hiánya tovább nehezíti a befektetők bevonzását. Schuster szerint önmagában sem egy elemzés, sem egy árjegyző, sem egy IR-tanácsadó nem elég: ezeknek együtt kellene megjelenniük ahhoz, hogy valódi tőkepiaci érdeklődés alakuljon ki. A készülő hazai IR-szövetség célja éppen az lenne, hogy a magyar kibocsátók tanulhassanak egymástól és a nemzetközi példákból, miközben a nagyobb hazai szereplők – például az OTP vagy a Richter – tapasztalatait a kisebb cégek is hasznosíthatnák. Schuster akkor lenne elégedett, ha egy éven belül már működő IR-szövetségről lehetne beszélni Magyarországon.

KÖVESS MINKET

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ