Elon Musk jövőképe - három elképesztő előrejelzés

Minden héten új cikkek a The Economist-ból

Minden héten új cikkek a The Economist-ból Ez a cikk a The Economist magazinnal kötött tartalomlicenc-megállapodás keretében született. Cikkek a nemzetközi sajtó élvonalából, a Portfolio válogatásában. Minden cikk ide kattintva érhető el.

A Portfolio Signature előfizetői rendszeresen olvashatják az Economist legérdekesebb cikkeit magyarul, a Portfolio válogatásában. Ez a cikk is egy ilyen írás, de kivételesen minden olvasónk számára elérhetővé tesszük.

Ennek talán az az oka, hogy Musk jóslatai a nyugtalanítótól az egyenesen bizarrig terjednek. Szerinte

• öt éven belül a mesterségesintelligencia-rendszerek felülmúlhatják az emberiség teljes intelligenciáját;
• tíz éven belül a munkahelyeken dolgozó robotok olyan „elképesztő bőség” korszakát segítik majd elhozni, amelyben a pénz elveszti értelmét;
• húsz éven belül pedig Nagy-Britannia – egy ország, ahol évek óta nem járt – polgárháborúba süllyed.

Hiszünk neki vagy sem, Musk jóslatait – aki a múlt hónapban rövid időre a világ első billió dolláros vagyonú üzletemberévé vált – érdemes komolyan venni. A Tesla és a SpaceX mögött álló hajtóerő – egy rakétagyártóból mesterségesintelligencia-konglomerátummá vált vállalatbirodalom irányítója – minden más vállalkozónál többet tesz a jövő alakításáért. Befolyása – amelyet pénz és mérnöki zsenialitás hajt – a Fehér Háztól a globális válságövezetekig, például Ukrajnáig terjed. Az X nevű közösségimédia-platformján 240 millió követővel Musk nézeteinek – különösen a megosztóaknak – jelentős következményei vannak.

Fekete csizmában és a chatbotjának, a Groknak a logójával díszített bőrdzsekiben mutatta meg azt az acélos eltökéltséget, amellyel úttörő szerepet játszott az elektromos járművek tömeggyártásában, és minden nehézség ellenére újrafelhasználható rakétákat küldött az űrbe. Ugyanakkor azt is megmutatta, mennyire hajlamos a saját valóságát alakítani – olyannyira, hogy a szakterületén kívüli kérdésekben is hajthatatlan.

Ez volt Musk első hosszabb interjúja a SpaceX tőzsdei bevezetése óta: a vállalat értéke a kereskedés indulása után napokon belül 2600 milliárd dollárra szökött fel, azóta viszont 1600 milliárd dollárra esett vissza — ötödével alacsonyabbra, mint amennyit a cég a tőzsdei bevezetéskor ért. A beszélgetés fő témája a mesterséges intelligencia volt. Ez a technológia, mondja Musk, egyetlen nap leforgása alatt képes "lelkesedésből rettegésbe" sodorni őt. Egyelőre az a „filozófiai konklúziója”, hogy „a jó oldalát nézze a dolgoknak”.

Ez a hozzáállás kényelmesen szolgálja a saját érdekeit is. Musk úgy véli, hogy

a mesterségesintelligencia-rendszerek és a robotok végül a digitális és fizikai munkák többségét átveszik, így az emberi munka „opcionálissá” válik.

Ennek érdekében az xAI (amelyet mostantól SpaceXAI néven emlegetnek) olyan rendszereket fejleszt, amelyek kognitív feladatokat – például szoftverfejlesztést – látnak el, míg a Tesla humanoid robotokat gyárt.

Musk azt tervezi, hogy az egész mesterségesintelligencia-birodalmat űrbeli adatközpontokkal fogja üzemeltetni.

Munkahelyek nélkül, véli, szükség lehet a vagyon nagyszabású újraelosztására, hogy létrejöhessen az emberek számára az „egyetemes magas jövedelem”. Bár a világ leggazdagabb embere azt állítja, nem bánja, ha „billió dollárnyi adót” kell fizetnie, ugyanakkor azt is állítja, hogy egy évtized múlva a pénznek már nem lesz jelentősége. Ezért érvel amellett, hogy a kormányoknak egyszerűen „csekkeket kellene kiállítaniuk az embereknek”, mert a gépek által termelt, gyakorlatilag végtelen áru- és szolgáltatáskínálat közepette a defláció nagyobb problémát fog jelenteni, mint az infláció.

Musk elismeri, hogy az egyre erősebb mesterségesintelligencia-rendszerek közelgő kockázatokat rejtenek.

Megjegyezve, hogy az élvonalbeli modellek képességei gyors ütemben javulnak, továbbgondolja Sir Demis Hassabisnak, a Google DeepMind társalapítójának nemrégiben tett javaslatát, amely szerint az amerikai kormánynak létre kellene hoznia egy önszabályozó testületet, amelyen keresztül az iparág maga tesztelné modelljeinek veszélyeit.

Musk szerint ezt a törekvést Kínára is ki kellene terjeszteni, és a vezető mesterségesintelligencia-laboroknak – a kínaiakat is beleértve – egy-két hetet kellene kapniuk arra, hogy megvizsgálják egymás legújabb modelljeit kiadás előtt, és jelezzék az esetleges kockázatokat mind a washingtoni, mind a pekingi kormánynak. „A versenytársak kölcsönösen számon kérhetik egymást.”

Odáig is elmegy, hogy felveti: a modellek biztonsága érdekében akár hajlandó lenne elásni a csatabárdot Sam Altmannal, az OpenAI vezetőjével is, akivel évek óta pereskedik – a közös alapításuk óta tartó kölcsönös vádaskodások miatt –, és a pert eddig el is veszítette.

Végtére is, ha beszélnünk kell, hát beszélünk

– mondja, hozzátéve, hogy mindkettejüknek talán

félre kellene tenniük a személyes ellentéteiket a világ érdekében.

Musk sokkal kevésbé aggódik a kínai laborok felemelkedése miatt, mint más mesterségesintelligencia-vezérek, például az Anthropic Dario Amodeije. Lenyűgözik az olyan új megjelenések, mint a Moonshot AI által ebben a hónapban bemutatott Kimi K3, és úgy véli, „jó esély” van rá, hogy a kínai AI-cégek egyszer majd „vezető szerepbe kerülnek” – utalva az ország villamosenergia-ellátására, amely messze meghaladja Amerikáét, valamint a robotgyártási kapacitására. (Hozzáteszi, hogy „elég viccesnek” találja azokat a videókat, amelyeken kínai robotok verik le egymás fejét.)

Musk ellenzi a Trump-adminisztráció egyes tisztviselőinek törekvését, hogy megtiltsák az amerikai vállalatoknak a kínai modellek használatát, mondván, ez nem sokat tenne azért, hogy megakadályozza fejlesztőiket az AI-versenyben való győzelemben.

Musk szerint Kína végül le fogja küzdeni a csúcskategóriás chipek hiányát – amely az amerikai exportkorlátozások következménye –, mégpedig azzal, hogy saját litográfiai gépeket fejleszt, amelyek hiánya jelenleg megakadályozza, hogy elegendő mennyiségű csúcskategóriás processzort gyártson. Jelenleg az ASML, egy holland cég, monopóliummal rendelkezik a legfejlettebb litográfiai eszközök értékesítésében, és nem adhatja el ezeket Amerika szuperhatalmi vetélytársának. Musk szerint azonban Kína

közelebb áll a litográfiai probléma megoldásához, mint azt a legtöbben gondolnák.

A több vállalatot is felépítő üzletember nem szégyelli a hatalmat, amelyet birtokol. Azzal érvel, hogy a mesterséges intelligencia végül szinte mindent irányítani fog, és hogy a SpaceX feletti dominanciája – ahol a szavazati jogot biztosító részvények több mint 80%-át birtokolja – azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa a vállalat hosszú távú célját: az emberiség többbolygós fajjá válását, egy marsi kolónia létrehozásával, még akkor is, ha ez rövid távon csökkenti a profitot.

Ami az amerikai politikára gyakorolt befolyását illeti – ahol pénze és befolyása hozzájárult ahhoz, hogy Donald Trump elnök 2025-ben visszatérjen a hatalomba (és rövid időre Musk kezébe adta a szövetségi bürokrácia leépítésének irányítását) –, azt mondja, túlságosan belefolyt a dologba.

Őszintén szólva elragadtattam magam.

Mindazonáltal semmi jelét nem mutatja annak, hogy lemondana a geopolitikai szószékről. Bár a SpaceX Starlink műholdjai – amelyek internetkapcsolatot biztosítanak távoli helyeken – segítettek Ukrajnának ellenállni az orosz invázióval szemben, Musk továbbra is kitart amellett, hogy bármely békemegállapodásnak területi engedményeket kellene tennie az agresszor javára. A médiának Európa szélsőjobboldaláról alkotott jellemzését „hamisnak, félrevezetőnek és értelmetlennek” nevezi, és azzal érvel, hogy ezt az oldalt „normális emberek” alkotják, akik biztonságos városokat, védett határokat és ésszerű költekezést szeretnének.

Nagy-Britannia polgárháborújáról szóló baljós jövendölései abból a nézetből fakadnak, hogy azoknak az embereknek a beáramlása, akiknek eszméi „ellentétesek a nyugati értékekkel”, előbb-utóbb leszámoláshoz vezet majd.

Arra a kérdésre, hogy iszlámellenes-e, így válaszol:

A nemi erőszak és a gyilkosság ellen vagyok. Az ellen vagyok, hogy olyan szabályokat és törvényeket kényszerítsenek ránk, amelyek ellentétesek azzal, amit mi, nyugatiak elfogadtunk – és szégyen, hogy a hagyományos média, mint önök, ezt nem ismeri fel.

Nem világos, hogyan illeszkedik Amerikán kívüli, sötét jövőképe a mesterséges intelligenciáról alkotott utópisztikus elképzeléseihez. De még Musk is eltűnődik azon, hogy mindennek van-e értelme. Időnként, mondja, hisz abban az elméletben, amely szerint a világegyetem egy idegenek által létrehozott számítógépes szimuláció. „

Amiket csinálok, olyan képtelenek, hogy nehéz elhinni, hogy valóságosak.

Címlapkép forrása: David Paul Morris/Bloomberg via Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ