Hat borászat Európában, ahol a bor és a művészet találkozik

Ezeken a helyeken a művészet nem pusztán dekoráció, hanem az adott birtok identitásának része. A bor, a táj, az építészet és a kortárs művészet egyetlen összetett élménnyé állnak össze. A műtárgy.com válogatásában hat európai borászatot ajánl, amelyek különösen érdekes példaként szolgálnak, valamint kiváló úticélok is lehetnek a nyár hátralévő részében.

Château La Coste – ahol a táj maga is kiállítótér

Franciaország, Aix-en-Provance

Aix-en-Provence közelében található Château La Coste az egyik legismertebb európai példája annak, hogyan alakítható egy borászat komplex kulturális úticéllá. A birtok kortárs művészeti és építészeti programja az elmúlt években számos nagy nevet vonultatott fel, többek között Tadao Ando, Louise Bourgeois, Richard Serra, Sophie Calle, Jean Nouvel, Frank Gehry, Hiroshi Sugimoto vagy Yoko Ono. A birtokon létrejött művek jelentős része kifejezetten helyszínspecifikus alkotás, így az installációk szorosan kapcsolódnak a provence-i tájhoz és a szőlőültetvényekhez.

A művészet és a borászat összekapcsolása már az építészet szintjén is megjelenik. A Tadao Ando által tervezett Art Centre 2011-ben nyílt meg, és nem egyszerűen kiállítási helyszínként működik: maga az épület, a környező táj és az alkotások együtt alkotnak egy bejárható művészeti környezetet.

A Château La Coste modellje azért különösen érdekes, mert a műalkotások nem különülnek el a borászati környezettől. A látogatók olyan kulturális tájat járhatnak be, amelyben az egyes alkotások, az épületek, a szőlő és a provence-i természet folyamatos párbeszédben állnak egymással. A birtok ebből a szempontból sokkal közelebb áll egy szabadtéri múzeumhoz, mint egy hagyományos pincészethez.

Peyrassol – egy gyűjtő személyes világa a szőlő között

Franciaország, Provence

Provence másik figyelemre méltó helyszíne a Commanderie de Peyrassol, amelynek kortárs művészeti programja elsősorban Philippe Austruy műgyűjtőhöz kapcsolódik. Austruy 2001-ben vásárolta meg a birtokot, majd a borászat fejlesztése mellett fokozatosan olyan kortárs művészeti gyűjteményt épített fel, amely ma közel ötszáz műből áll; ezek csaknem fele a Peyrassolon látható.

A gyűjteményben többek között olyan jelentős művészek munkái szerepelnek, mint Daniel Buren, Antony Gormley, Anish Kapoor, Jean Dubuffet, Niki de Saint Phalle, Michelangelo Pistoletto, Lee Ufan, Victor Vasarely vagy Joana Vasconcelos. A birtok egyik legkarakteresebb része a szoborpark, ahol az alkotások nem egy hagyományos múzeumi térben, hanem szabadtéren, a szőlőültetvények között jelennek meg.

Peyrassol esetében különösen jól érzékelhető a gyűjtés és a helyszín közötti kapcsolat. A művek nem pusztán egy magángyűjtemény darabjai, hanem egy működő borászat kontextusában kapnak új jelentést. A birtok maga válik a kollekció egyik legfontosabb médiumává.

Castello di Ama – a művész mint „borász”

Olaszország, Chianti

A Chianti szívében működő Castello di Ama a kortárs művészet és a bor kapcsolatát valamivel más módon közelíti meg. Az itt létrehozott művészeti program egyik alapgondolata szerint a művész ugyanúgy dolgozik a hellyel, mint a borász: a rendelkezésére álló „nyersanyagból”, vagyis a tájból és a szőlőből kiindulva hoz létre valami újat.

A birtok kortárs művészeti projektjében olyan nemzetközileg ismert művészek vettek részt, mint Michelangelo Pistoletto, Daniel Buren, Giulio Paolini, Kendell Geers, Anish Kapoor, Chen Zhen, Cristina Iglesias, Louise Bourgeois, Ilya és Emilia Kabakov, Hiroshi Sugimoto, Jenny Holzer vagy Lee Ufan.

Castello di Ama esetében a művek kifejezetten a meglévő környezethez kapcsolódnak. A történelmi épületek és a szőlőültetvények között megjelenő kortárs alkotások nem különülnek el a birtok mindennapi működésétől. A látogatás során a kortárs művészet és a borkóstoló egymást követő, egymást értelmező élményekké válnak.

A Castello di Ama modellje jól példázza, hogy a művészeti program egy borászat számára nem feltétlenül nagyszabású gyűjteményt jelent. Sokkal inkább egy hosszú távú gondolkodásmód, minden új mű egy új fejezet a hely történetében.

Antinori nel Chianti Classico – amikor az építészet válik művészeti kinyilatkoztatássá

Olaszország, Bargino

Az Antinori család esetében a művészethez való kapcsolódás jóval régebbre nyúlik vissza, mint a kortárs művészeti program létrejötte. A család klasszikus művészeti és kulturális örökségéhez fűződő tevékenységét ma az Accademia Antinori, míg a kortárs művészetet az Antinori Art Project képviseli. Utóbbi 2012-ben, az új Antinori nel Chianti Classico pincészet megnyitásával egy időben indult.

A Bargino közelében található pincészet építészeti szempontból önmagában is figyelemre méltó. A komplexumot az Archea Associati tervezte, és a domboldalba integrált épület egyszerre követi a természeti környezet logikáját és a modern borászati technológia igényeit. A látogató útvonala a termelési terektől a kiállítási és közösségi terekig vezet, vagyis az építészet itt a borkóstolás élményének egyik kísérőeleme.

Az Antinori Art Project pedig ezt a kulturális réteget egészíti ki kortárs művészeti projektekkel, installációkkal és időszaki kiállításokkal. A művészeti projekt kifejezetten olyan helyspecifikus alkotások létrehozását is támogatja, amelyek a pincészet és környezetének sajátosságaira reagálnak.

Az Antinori példája azt mutatja, hogy egy több évszázados borászat számára a kortárs művészet nem feltétlenül a hagyomány elutasítását jelenti. Éppen ellenkezőleg, a tradíció egyik lehetséges folytatása lehet.

Château d’Arsac – a szoborpark mint a birtok identitása

Franciaország, Arsac

A Bordeaux mellett, Margaux térségében található Château d’Arsac különleges pozíciót foglal el a francia borászatok között. A kortárs művészet itt nem utólag hozzáadott kulturális elem, hanem a birtok karakterének meghatározó része. A szoborpark ma több mint húsz kortárs művet foglal magában, olyan alkotók munkáival, mint Richard Texier, Jean-Michel Folon vagy Philippe Starck.

A helyszín egyik izgalmas sajátossága, hogy a gyűjtemény nem statikus kiállításként működik. Az alkotások a tájjal együtt változó vizuális környezetet alkotnak, miközben egyes művészek munkái kifejezetten a helyszínhez készültek. A birtokon látható például Niki de Saint Phalle Mother & Child és Le Soleil című munkái, Bernar Venet több nagyméretű szobra, valamint Susumu Shingu monumentális kinetikus alkotása, a Les Ailes de la Terre.

Arsac példája jól mutatja azt a tendenciát, amelyben a borászat egyszerre válik gasztronómiai, tájépítészeti és kortárs kulturális élménnyé. A művészet a birtok történetének és márkaidentitásának is része, ugyanakkor az ültetvényekkel való közvetlen kapcsolata miatt az alkotások egészen más befogadási helyzetet teremtenek, mint egy múzeumban.

Marqués de Riscal – a borászat mint építészeti ikon

Spanyolország, Elciego

Míg a fenti példák közül több a szobrászati és helyspecifikus művészeti programokra épít, a spanyol Marqués de Riscal esetében az építészet került a középpontba. A Rioja Alavesa területén, Elciego középkori településének szélén található City of Wine komplexum legismertebb eleme Frank Gehry épülete, amelyet 2006-ban nyitottak meg a közönség számára.

A Gehry által tervezett Hotel Marqués de Riscal azonnal felismerhető hullámzó titán- és acélfelületeivel. Az épület színei nem véletlenszerűek, a borászat szerint a rózsaszín a vörösborra, az arany a palackokat körülvevő jellegzetes aranyszínű hálóra, az ezüst pedig a palackokon lévő fóliarészletekre utal.

A projekt jelentősége túlmutat azon, hogy egy híres építész tervezett egy luxushotelt egy borászat számára. A Marqués de Riscal esetében az épület vált a birtok egyik legerősebb kulturális szimbólumává, és az építészet önálló vonzerőt teremtett a borvidék számára. A vállalat ma is tudatosan kapcsolja össze a bort, a kultúrát, az építészetet és a design iránt érdeklődő közönség megszólítását.

A hat borászat példája alapján jól látható, hogy a borászat fogalma az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. A pincészet ma már sok esetben nem pusztán termelési hely, hanem olyan kulturális úti cél és közösségi tér, amely egyszerre kapcsolódik a művészethez, az építészethez, a gasztronómiához, a tájhoz és a turizmushoz.

Forrás: Château La Coste, Peyrasol, Castello di Ama, Antinori nel Chianti Classico, Toscana Wine Architecture, Château d’Arsac, Marqués de Riscal

Címlapkép: Marqués de Riscal

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ