Mutatunk két grafikont: az első miatt pánikolhatna a Tisza-kormány, de ha meglátják a másodikat, rögtön megnyugszanak

Minket is elért a globális kötvénypiaci pánik oldalszele

Az utóbbi hetekben attól voltak hangosak a pénzpiacok, hogy évtizedes csúcsokra emelkedtek a kötvényhozamok a fejlett országokban. Japán, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország mind megtapasztalták azt, milyen, amikor a piac elkezdi megkérdőjelezni a magas költségvetési hiányok és adósságok hosszútávú fenntarthatóságát.

A hozamemelkedés a közel-keleti háború eszkalálódásával és az energiaárak emelkedésével párosulva komoly felfordulást okozott a piacokon. Válságról egyelőre nem beszélhetünk, de mindenképp figyelmeztető jel, hogy fogytán a befektetők türelme.

Természetesen az nem meglepő, hogy a fejlett hozamok emelkedése begyűrűzött a feltörekvő piacokra, így Magyarországra is. Ha ugyanis ez nem történt volna meg, akkor az elmúlt hetekben jelentősen szűkült volna a hozamkülönbség, vagyis a piac relatív jobbnak árazta volna a kockázatosabb feltörekvő piaci eszközöket.

Ha megnézzük a leggyakrabban referenciának tekintett tízéves állampapír hozamát, akkor a kormány akár aggódhatna is. Tavasszal ugyanis

a választásokat követően 5% közelébe esett a magyar hozamszint, ahonnan mostanra 5,7%-ig pattant vissza.

Ha csak ezt a grafikont néznénk, akkor úgy tűnhetne, hogy lassan kezd elfogyni a piac türelme a Tisza-kormány felé. Tavasszal többször írtunk arról, hogy a választásokat követően érezhetően van egy megelőlegezett bizalom a befektetők oldaláról elsősorban a piacbarátabb gazdaságpolitika és az euróbevezetés ígérete miatt. Már akkor többen feltették a kérdést, meddig tarthat a türelem, mikorra akarnak konkrét intézkedéseket látni.

Azóta kiderült, hogy a 2026-os költségvetési hiány a vártnál sokkal magasabb lehet: az előző kormány által eredetileg megcélzott 3,7%-os GDP-arányos hiánycél helyett az új kormány felülvizsgálata 8% feletti deficitet azonosított, az új kabinet pedig 7,5%-os hivatalos hiánycélt fektetett le.

A következő fontos lépés ősszel jöhet, amikor a 2027-es költségvetési javaslat mellett várhatóan egy középtávú, hároméves makrogazdasági és fiskális pályát is bemutatnak. A piac ezt azért várja kiemelt figyelemmel, mert a következő évek teljesítménye alapozhatja meg az euróbevezetést a 2030-as évek elején.

Back to Europe 2026

Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát.

Információ és jelentkezés

Vagyis, ha a kormány komolyan gondolja az euró bevezetését, akkor már ősszel fel kellene vázolnia, hogyan jutunk el a feltételek teljesüléséig 2030-ra. Elsősorban a költségvetési hiány 3%-ra csökkentése, illetve a GDP-arányos államadósság pályájának csökkentése lenne lényeges ebből a szempontból.

A nemzetközi helyzetben ellenálló a magyar kötvénypiac

Ha nem ismernénk a nemzetközi helyzetet, akár aggasztó is lehetne a fenti magyar hozamemelkedés, azonban éppen a fejlett hozamok komoly elszállása miatt

jelenleg sokkal fontosabbak a különböző hozamfelárak, vagyis a magyar állampapírok relatív teljesítménye a versenytársakhoz képest.

Ha megnézzük a régiós összehasonlítást, akkor nemhogy panaszkodni nincs okunk, de még felül is teljesítettek a magyar kötvények. A lengyel-magyar tízéves hozamkülönbség tavasszal több év után lett először negatív, vagyis a magyar hosszú hozamok a sokkal jobb hitelminősítői besorolás alá eső lengyelek alá estek. Az elmúlt hetekben ez a különbség csak tovább tágult, a július végi 22 bázispontról augusztus végére 44 bázispontra. A cseh-magyar vonatkozásban kisebb, de hasonló változás ment végbe egy hónap alatt, 63 bázispontról 56 bázispontra csökkent a hozamkülönbség a cseh papírok javára.

Vagyis nem az történt, hogy elfogyott a piac bizalma az új magyar kormány felé, hanem az, hogy

az általános nemzetközi hozamemelkedési folyamatban a magyar tízéves hozam kisebb mértékben emelkedett, mint a régiós versenytársaké.

Ha ugyanezt megnézzük tágabb, európai szinten is, akkor szintén a fenti megállapításra juthatunk. Két grafikont ígértünk, de kihagyhatatlan bónusz az alábbi látványos ábra, amit tavasszal többször használtunk:

Jól látszik, hogy miközben Európában mindenhol emelkedtek a hozamok az év elejéhez képest, a magyar tízéves jegyzés még az utóbbi hetek visszapattanásával együtt is több mint 110 bázispontos csökkenésben van. Vagyis egyértelműen

a kontinens legjobban teljesítő hosszú állampapírjai idén a magyarok, és ezen a nemzetközi hangulat romlása sem változtatott.

Címlapkép forrása: (c) Copyright 2019, dpa (www.dpa.de). Alle Rechte vorbehalten

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ