Vége a méregdrága jutalékoknak: gyökeres fordulat jön a nyugdíjcélú megtakarításoknál számos európai országban
Befektetés

Vége a méregdrága jutalékoknak: gyökeres fordulat jön a nyugdíjcélú megtakarításoknál számos európai országban

Alapjaiban rendezi át az európai életbiztosítási piacot a költségek radikális leszorítására irányuló szabályozói nyomás és az olcsó digitális versenytársak térnyerése. A folyamat legmarkánsabb példája a német nyugdíjreform, amely 2027 januárjától eltörli a kötelező százszázalékos tőkegaranciát, és 1 százalékban maximálja az államilag támogatott standard nyugdíjtermékek éves költségét. A hagyományos, magas díjakra és ügynöki hálózatokra építő üzleti modell ezzel rohamosan veszíthet versenyképességéből, így a biztosítóknak gyökeresen át kell alakítaniuk a működésüket – írja a McKinsey elemzése.

A német szövetségi felsőház, a Bundesrat 2026 májusában fogadta el azt a törvényt, amely 2027. január 1-jétől az új szerződések esetében leváltja a korábbi Riester-nyugdíjrendszert. Az új szabályozás szakít azzal a gyakorlattal, hogy az állami támogatás kizárólag biztosítási szerződésekhez, kötelező élethosszig tartó járadékszolgáltatáshoz és 100 százalékos tőkegaranciához kötődjön. Ehelyett bevezetik a nyugdíj-előtakarékossági számlát, amelyet bankok, befektetési alapkezelők és online brókerek is kínálhatnak.

A jogszabály megtiltja az értékesítési költségek kezdeti, egyösszegű levonását, a minden szolgáltató által kötelezően kínálandó alapterméknél pedig évi 1 százalékos költségplafont ír elő. Bár a biztosítók továbbra is értékesíthetnek drágább csomagokat, az eddigi, átlagosan 1,85 százalékos éves költségszintet a jövőben rendkívül nehéz lesz megindokolni az ügyfelek és a pénzügyi felügyelet előtt.

A hagyományos életbiztosítók három fő strukturális előnye egyszerre olvad el.

  • Egyrészt a nem garantált, befektetési egységekhez kötött (unit-linked) biztosítások gazdaságilag alig különböznek a befektetési alapoktól, miközben a hagyományos, garanciákat nyújtó biztosítások esetében a Szolvencia II tőkekövetelményei és a garanciák miatt a biztosítók portfólióiban jellemzően 55–65 százalék a kötvények aránya, ami visszafoghatja a hozamokat.
  • Másrészt megkérdőjeleződik a függő ügynöki hálózatok szerepe, amelyek jelenleg a megtakarítók által fizetett teljes költség mintegy harmadát, évi 30–50 bázispontot emésztenek fel.
  • Harmadrészt a régi informatikai rendszerektől és ügynöki jutalékoktól mentes neobrókerek a töredékéért, akár az 1 százalékos plafon ötödéért is képesek működtetni az új előírásoknak megfelelő termékeket, sőt egyes digitális platformok már díjmentes számlavezetést és tranzakciókat kínáló konstrukciókat is bejelentettek 2027-re.

Ez a díjcsökkentési hullám egész Európán végigsöpör.

Hollandiában 1700 milliárd euró összértékű foglalkoztatói nyugdíj-megtakarítást illetően térnek át a meghatározott szolgáltatású (defined benefit, DB) rendszerből az egyéni számlás rendszerbe, Svájcban a digitális kihívók már 0,4 százalékos díjakkal kínálnak adókedvezményes nyugdíjtermékeket, Franciaországban és Olaszországban pedig a költségek kötelező átláthatóságával helyeznek nyomást a szolgáltatók árazására. A nemzeti lépéseket az Európai Unió lakossági befektetési stratégiája fűzi majd egységes keretbe, amelyről 2025 decemberében született előzetes megállapodás. A várhatóan 2029-től alkalmazandó uniós szabályozás minden biztosítási alapú befektetési terméknél kötelezővé teszi az ár-érték arány vizsgálatát, így a piaci átlagtól felfelé eltérő szereplők azonnal a felügyeleti szervek célkeresztjébe kerülnek.

Magyarországon is összehasonlíthatók a megtakarítási termékek költségei

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) TKM-keresője lehetővé teszi a megtakarítási célú életbiztosítások és az önkéntes nyugdíjpénztári termékek költségeinek összehasonlítását a teljes költségmutató (TKM) alapján. Az alkalmazásban az ügyfelek a megtakarítás célja, a szerződés típusa és a díjfizetés gyakorisága szerint szűrhetnek, a találatokat pedig költségszint alapján is sorba rendezhetik. A kereső a biztosítók és nyugdíjpénztárak által szolgáltatott adatokra épül, amelyek pontosságáért és naprakészen tartásáért maguk a szolgáltatók felelnek.

A magasabb kamatkörnyezet jelenleg elfedi a strukturális problémákat és javítja a biztosítók jövedelmezőségét, ám a korábbi amerikai és brit piaci átalakulások azt mutatják, hogy a középmezőnyben ragadó, egyszerre mindent kínáló cégek gyorsan felmorzsolódnak. A túléléshez a társaságoknak a következő egy-másfél évben le kell faragniuk az adminisztrációs és alapkezelési költségeket,

az ügynöki javadalmazást pedig az egyszeri szerzési jutalékokról a folyamatos, állománydíj-alapú javadalmazásra kell átállítaniuk.

Stratégiai szinten két életképes irány közül választhatnak:

  • az egyik lehetőség, hogy alacsony tőkeigényű, hatalmas ügyfélszámmal működő technológiai platformmá, illetve vagyonkezelővé válnak;
  • a másik út, hogy tőkeerős specialistaként elsősorban olyan biztosítási kockázatokra – például biometrikus kockázatokra és hosszú élettartamhoz kapcsolódó kockázatokra – összpontosítanak, amelyeket a fintech cégek önállóan nem tudnak biztosítási termékként vállalni, esetleg lezárt biztosítási állományok felvásárlásával és kezelésével foglalkoznak.

Emellett létezik egy harmadik, racionális döntés is, amely nem más, mint a tudatos visszavonulás az új, államilag támogatott megtakarítások piacáról, valamint a meglévő szerződésállomány fokozatos, értékmaximalizáló kifuttatása. A kontinentális európai életbiztosítók jelenleg erős tőkehelyzettel és megfelelő nyereséggel rendelkeznek ahhoz, hogy saját maguk finanszírozzák ezt az átállást. Az amerikai és brit piacok tapasztalatai arra utalnak, hogy azok a szereplők, amelyek időben felismerték a kényszert, és határozottan választottak a fenti modellek közül, nagyobb eséllyel őrizhették meg stratégiai mozgásterüket, míg a kivárásra játszó biztosítók mozgástere beszűkült, és egyeseket közülük végül könyv szerinti értéken felvásároltak a már átalakult versenytársaik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
Díjmentes online előadás

A részvénykiválasztás 7 szabálya

Az előadás során megismerjük a részvénykiválasztás hét alapvető szabályát, amelyek segítenek sikeresen navigálni a részvénypiacon

Future of Construction 2026

Future of Construction 2026

2026. november 12.

Property Awards 2026

2026. november 12.

HR (R)EVOLUTION 2026

2026. november 17.

Deep Tech 2026

2026. november 18.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet