"Az egész olyan, mint egy dzsungelháború" (Interjú)

, ,
2009. december 10. 09:35    
nyomtatás
 

"Nagy medve nagyot kakál"

előző oldal 1 2 3  

P.: Látszódik az alapkezelő teljesítményében ezeknek a megérzéseknek a hatása?

B.B.: Természetesen. A kezelt vagyonunk már májusban csúcsra ment, ma már túl vagyunk a kétszáz milliárd forinton. A befektetési alapjainkból azonban nekünk is arányaiban nagy összeg távozott, de miután nekünk a külső - Concorde Alapkezelőn kívüli - értékesítések aránya húsz százalék alatti, ezért kevésbé érint bennünket. A másik két szegmensben az intézményi, de különösen a privát vagyonkezelésben erőteljesen nőtt a kezelt állomány, és itt különösen fontos, hogy milyen hozamot érünk el és milyen minőségű a szolgáltatás. Ma az intézményi portfóliók mindegyikénél verjük a benchmarkot. A tavalyi-idei megrázkódtatás a privát ügyfeleinknél is már a múlté.

Cs.T.: Ami miatt úgy gondolom, hogy idén a benchmarkos teljesítményünk jól sikerült, hogy egyszerűen nem mertük alulsúlyozni a piacot, csak azért, mert pesszimisták voltunk a reálgazdasággal kapcsolatban. Akár a külföldi alapkezelők magyarországi pozícióit néztük, akár a magyar alapkezelők véleményét, akár a retail befektetők többségének gondolkodásmódját, minden azt támasztotta alá, hogy tartsuk a kitettséget, mert egyszerűen nem volt, aki eladhatott volna. A Portfolio.hu felmérése is ezt mutatta. Persze nagyon nagy pánik volt ősszel-tavasszal, ami miatt ez az erőteljes alulsúlyozás kialakulhatott.

Sz.L.: Amikor a piac kezdett felállni, azt mondtuk, hogy egy akkora zuhanás után, ahol irtózatos pénzek mentek el, nem fog 13 százalékon kifulladni a piaci korrekció. "Nagy medve nagyot kakál"- nagy medvepiac után a visszapattanás is átlag feletti, mondogattuk.Amikor elég sokat jöttek vissza a tőzsdék, akkor elkezdtük nézegetni a piaci hangulatot, mennyi short van a piacon, mennyi alulsúlyozottság, és azt mondtuk, hogy ezzel nem feltétlenül kell dacolni, megengedhettük magunknak azt a luxust, hogy tartsuk a pozíciókat.

F.F.: A magyar állampapír volt az idén, amit a legkönnyebb volt tartani, miután emelkedő trendbe került. Kiderült, hogy van egy ország, amelyik durván alkalmazkodik, és akkor itt adtak nyáron 10 százalékot, miközben egy évvel azelőtt 8 százalék volt a hosszú hozam, a kilátásainkban meg óriási pozitív változást történt. Érthetetlen volt. Van, amikor hülye a piac, de óvatosan kell kezelni, idén biztos mázlink is volt ebben, mert nem volt 2 százaléknál nagyobb visszaesés a csúcsról a VM alapban. Tavaly nem volt ennyire jó évünk, szembesültem azzal, hogy milyen az, amikor az ember jól látja a piacot, de rossz döntéseket hoz.


P.: Hányan dolgoztok az alapkezelőnél?

B.B.: Mindenestől 26 munkatárssal dolgozunk, és a tanácsadók, ugye.... Az iroda hivatalos nyelve ma már nem csak magyar, mert a lengyel elemző-portfóliókezelő kollégánkkal angolul folyik a munka. Egy légtérben ülünk, én éppen most a back office-ban dolgozó kollegáim szomszédjaként, erős szimbiózisban telnek a mindennapok a portfóliókezelők, privát bankárok, back- és mid-office, azaz az összes munkatárs között. Nagyon fontosnak tartom mindezt.

Kiváló a kapcsolatunk a tanácsadó partnereinkkel is. A VM csapattal már négy éve együtt dolgozunk és kifejezetten sokat tanulunk és profitálunk belőle mi is, de a VM alap befektetői is. A Citadella az idén csatlakozott, és remélem, hogy sikerül vele kapcsolatban is ezt három év múlva elmondani, a kezdet több mint biztató. Szuper szakmai műhely van alakulóban, ami évek óta dédelgetett célom. Tudomásom szerint ilyen szellemi műhely Magyarországon nincs több.

P.: Milyen eredménnyel működik ez a tanácsadói modell a VM alapnál?

F.F.: Tavaly 7 százalék körül hoztunk, ami kevesebb, mint a kitüzött cél, de nem olyan dráma ahhoz képest, hogy volt, aki 50 százalékot bukott az elmúlt 70 év legnagyobb pénzpiaci válságában. Tamással azt szoktuk mondani, hogy ne egyetlen évből induljunk ki, akkor sem, ha az történetesen 23 százalékos hozamú, mint eddig idén. A hosszútávú cél az, hogy óvatos kockázatvállalással 5-10 százalékkal hozzunk többet, mint a bankbetét, de ezt legalább három éves intervallumban kell nézni.

Arra is törekszünk, hogy amikor tévedünk, akkor a befektető a tanácsaink következtében hozott döntések miatt ne nagyot bukjon. Az erős kockázatkezelés a megközelítésünk alapja. Az ember legalább annyiszor téved, mint ahányszor igaza van, sőt, nekünk több a vesztő üzletünk, csak a nyerők nagyobbak. Ha egy évben az ember talál egy-két jó trendet, és megfogja ezeknek a mozgásoknak akár csak a harmadát egy-egy nagyobb pozícióval, akkor elérte a célt.

P.: Mibe fektetnek alapok, amelyeknek tanácsot adtok?

F.F.: Elsősorban amerikai és német részvényindex határidő, NASDAQ, S&P futures, DAX futures, egyedi részvényben eléggé korlátozottan, mert a gap kockázat miatt nem nagyon szeretjük. Deviza és áruk is kisebb súllyal. Idén is főként indexekkel kereskedtünk.

Zs.V.: A Citadella alapban egyedi részvényekben nem adok tanácsot, mert nagyon félek a gap-kockázattól, amit nem lehet kezelni. Persze van olyan, hogy az ember vesz egy társaságot, mert olcsó, és elhiszi, hogy hosszú távon jó lesz, ilyen befektetésem nekem is van. De amikor rövidebb távról van szó, a lényeges dolog az, hogy az ember olyan instrumentumokat válasszon, amelyek likvidek, lehessen benne tradelni: részvényindexek, államkötvény-határidők, devizák. Az indexekben is van gap-kockázat, de nagyon kicsi. Ha Los Angelesre ledobnak egy atombombát, akkor biztos, hogy legalább 10 százalékkal odébb fog nyitni a piac, ez kivédhetetlen, de nagyon ritka.

F.F.: A magyar államkötvénypiacnak kiemelt szerepe van, mert valamihez mérni kell magadat. Az államkötvénypiacot ezért figyeljük, az RMAX a mérőszámunk, nem mondhatjuk, hogy kis ország, kis piac, nem foglalkozunk vele, mert ez egy forintban denominált alap, ami ide köti az embert. Az euró-forint árfolyamról se vehetjük le a szemünket, mert ugyan forintban próbáljuk megverni a kockázatmentes hozamot, de a befektetők vagyonát reálértékben is szeretnénk megőrizni. 2008 őszén és 2009 elején a VM alap vagyonának igen jelentős része euróban volt. Az alap teljesítményén ez olyan különösen nem látszik, mert csak pár százalék hozamot realizáltunk, de számunkra nagyon fontos, hogy amikor realitás volt, hogy összeomlik a forint, a befektetők pénze biztonságban volt.


P.: Magyar részvényekben nem pöröghettek?

F.F.: Elvileg igen, de nem elég likvidek. Nálunk a fő szempont a likviditás, kizárólag olyan eszközök vannak az alapban, ahol nincsenek likviditási kockázatok. A magyar részvénypiacon egyetlen likvid részvény van, abból lehet válogatni... Magánbefektetőként egyébként más a mérce, de egy alap méretéhez képest már sokkal kevesebb valóban likvid piacot látsz.

Sz.L.: A másik fontos dolog, hogy így tudunk globálisan gondolkodni, mindenféle eszközosztályban. Mi vagyunk az egyetlen független nagy cég a piacon, aki ezt megteheti. Ha egy nemzetközi csoport itteni leánya kitalálja, hogy ő például osztrák piacot követne, akkor leszólnak nekik, hogy Bécsben van húsz elemzőjük, majd ők megcsinálják. Nekünk hatalmas mázlink volt, hogy nem volt ilyen anyacégünk. Annak eredményeképpen, hogy tíz éve elkezdtünk nemzetközi szintéren befektetni, az üzletek nagy részét már nem Magyarországon kötöm.

P.: Az egyes pozícióknál a kockázatot tehát mindig szem előtt tartjátok. Hogy nyilvánul ez meg az alap kockázatának szintjén?

F.F.: Az alap kockázatosságával kapcsolatban vannak félreértések. A VM és a Citadella alap is abszolút hozamú, származtatott alap, ami akár tőkeáttételt is felvehet, és emiatt ezeket sokan nagyon kockázatosnak tartják. A hangsúly viszont nem a tőkeáttételen van, nem is igazán szoktunk élni ezzel a lehetőséggel, hanem a short pozíciókon, ez az egyetlen alapkategória ugyanis, amely az előírások szerint shortolhatis, ezért került a VM a származtatott kategóriába, és nem elsősorban azért, hogy tőkeáttétet tudjon felvenni.

A lényeg valójában az abszolút hozamú szemlélet, ami azt mondja a mi megközelítésünkben, hogy a piacok mozgásának irányától függetlenül megpróbálunk hozamot csinálni a befektetőknek. A volatilitásunk, ami a kockázatosságot jól mutatja, egy részvényalap átlagos volatilitásának a harmada. Az alap kockázatosságát tehát nem annyira benne lévő változó eszközök határozzák meg, hanem a kockázatkezelésünk.


P.: Másként tekintetek az alap pozícióira, mint a saját befektetéseitekre?

F.F.: Én, mint spekuláns is mindig a likviditást nézem, és az alap is olyanba száll be, amiből azonnal ki is lehet szállni, ha nem tetszik. Beszéltük itt az alapkezelőnél például, hogy olcsók a magyar vállalati kötvények, én is értettem a sztorit, de nem tanácsoltuk, hogy a VM fektessen be ezekbe, mert illikvidek, nem felelnek meg a likviditási kritériumnak. Ha egy pozícióban nem érzi magát komfortosan az ember, és egy illikvid eszközben nagy pozícióval biztosan nem, az nemcsak azt jelenti, hogy esetleg veszíthet, hanem azt is, hogy nem tud objektíven gondolkodni másról sem. Nyomasztja a dolog, ezért esetleg kihagy jó döntéseket vagy belemegy egy rossz döntési spirálba.

Sz.L.: Ha pszichikailag nem vagy tökéletes állapotban, akkor ne kereskedj. Ha a gyerek beteg, összevesztél az asszonnyal, vagy vállalati kötvényt vettél meggondolatlanul, ezért nem érzed jól magad, akkor addig ne kereskedj, amíg rendbe nem szedted magad. Nyomott állapotban kétszeresére nő a rossz döntések száma. Meg kell szüntetni a frusztráció okát. Addig jobb, ha az ember leáll.

F.F.: Nyilván tartósan nem is lehet ellene menni a piacnak, mert akkor azt a pozíciót lezárom. De abból is lehet probléma, ha az ember négyszer-ötször téved, és kiütődik, mert nagyon sokat lehet veszíteni 1-2 százalékonként. Ha azt veszed észre, hogy egy gödörben ásod magad egyre mélyebbre, akkor hagyd abba az ásást. Sokkal fontosabb ezzel foglalkozni, mint amikor nyerőben vagy, abból nincs baj. Sokkal érdekesebb aspektus, hogy ezt hogyan kezeled.



P.: Volt mostanában ilyen mélypont? Hogyan lehet ezt kezelni?

Sz.L.: Én fundamentális befektető vagyok, és természetesnek tartom, hogy egy pozi az elején mínuszba megy. Persze jó lenne elkapni a tetejét vagy az alját, de nem ez a cél. (Persze jó lenne). 2007 ősze viszont életem egyik legnehezebb időszaka volt intellektuálisan, mert láttam az irracionalitást, kinyitottam a pozíciókat, de a 20-ból 19 piros volt. Ez eltartott három hónapig, és hiába csinálja az ember 15 éve, elgondolkodtam, hogy abba kéne ezt hagyni. Téved az ember sokat, nincs azzal gond, no de hogy mindenben? Ilyenkor nagyon el lehet kámpicsorodni, akár az megkérdőjeleződik az egész befektetői pályafutás, de ki kell bírni, higgadtnak kell maradni. Tudni kell, hogy van, amikor bukó szériába kerülsz. A befektetők azt gondolják, hogy a legfontosabb a pozik menedzselése. Nem. A legfontosabb a saját pszichénk menedzselése.

F.F.: Abban az állapotban ezt nem látod. 2007-ben én is hasonlóan éreztem, bár a befektetőink nem buktak, de szörnyű volt látni, hogy a rossz döntések miatt már nem tudok elég merészen lépni. Nekem fontos, hogy azonnal pozitívan jelezzen vissza egy pozíció. Akkora pozíciót nem szabad felvenni, ami hiába megy mínuszba, nem számít, mert túl kicsi. A legnagyobb mentális károkat ezzel lehet magunknak okozni. A pozíció méretének az eszköz volatilisától kell függnie, a stop loss szintből számítjuk vissza a pozíció méretét. A kockázatkezelésből jön a méretezés.

Sz.L.: Szerintem ami megkülönbözteti a jó befektetőt a rossztól, hogy tudsz-e racionális maradni, azt mondani, hogy felejtsük el, vagy elkezdesz hülyeségeket csinálni. Lehet bukni, meg lehet nyerni, de amit elbuktál, azt nem lehet visszanyerni. Tiszta lappal újra kell kezdeni az egészet, de ez lelkileg nagyon nehéz.

F.F.: Ne felejtsük el, hogy az is lehet, hogy nem csinálsz semmit. Márpedig ez egy nagyon jó opció, lehet készpénzben is tartani a tőkét. Nem kell mindig véleményednek lenni, az ilyenfajta abszolút hozamú alapoknál, mint a VM, nem kell mindig állást foglalni. Ha van véleményünk, és az jó a piac szerint, megpróbáljuk megjátszani, és egy kicsit keresni, de tapasztalatom szerint a hozam az idő kisebb részében keletkezik, nem folyamatosan. Ki kell várni a lehetőséget.


 

1. "Nincs olyan, hogy csak technikai vagy csak fundamentális befektető"
2. "Lehet, hogy már soha nem lesz 1000 alatt az arany"
3. "Nagy medve nagyot kakál"
előző oldal 1 2 3  

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő-újságíró
Sales representative
Befektetési tanácsadó
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium