Van még 2-3 jó éve a piacoknak, de ezt már nem minden magyar alapkezelő éri meg

2018. május 18. 13:19    
nyomtatás
 
A banki konszolidációs folyamatok legtöbbször a vagyonkezelői üzletágat is érintik, így ezek az alapkezelői piacra is átgyűrűzhetnek. Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban elmondta, nem lenne meglepve, ha a következő két évben 3-5 alapkezelő eltűnne a magyar piacról. A szakember szerint van még 2-3 jó éve a piacoknak, és elárulta, hogy ilyen feszített piaci környezetben mely befektetési stratégiák és alapok mutathatnak érdemi teljesítményt a befektetőknek. A vezérigazgató beszélt arról is, milyenek az első tapasztalatok az MKB és a Pannónia CIG Alapkezelő összeolvasztása óta és tudják-e tartani a célt, miszerint 2-3 éven belül a három legnagyobb szereplő közé nőnék ki magukat az alapkezelői piacon.

Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Eltelt pár hónap az MKB Alapkezelő és a Pannónia CIG Alapkezelő összeolvasztása óta. Novemberben azt mondták, az 1000 milliárd forintnyi kezelt állomány a cél. Hol tartanak most ebben?

December elsejével zárult a magyar alapkezelői piac eddigi legnagyobb vagyonmozgásával járó tranzakciója, az MKB Alapkezelő és a Pannónia CIG Alapkezelő összeolvasztása. Közel 500 milliárd forint mozdult meg néhány nap alatt. A tranzakció az MKB Alapkezelőt, az MKB Bank teljes vagyonkezelői üzletágát és a Pannónia CIG Alapkezelőt érintette, három komoly szakmai kompetencia központ olvadt össze, amelynek létrejöttében a tulajdonosok támogatása mellett nagyon fontos szerepet kapott a felügyelet segítsége is.

Öt hónap elteltével úgy látom, hogy ma már üzemi sebességen vagyunk. Nem voltak fennakadások, az ügyfelek, a tulajdonosok és a forgalmazók is pozitívan értékelték az összeolvadást. A kezelt vagyon kapcsán is jól állunk, sőt jobban, mint vártuk, igaz, a február-márciusi hektikus piaci mozgások nem segítették a vagyongyarapodást. Amennyiben a piaci környezet támogatóbb lesz, azt gondolom, hogy az 1000 milliárd forintos kezelt vagyonra vonatkozó tervünket 3 éves távlatban tartani tudjuk.

A 2017-es számaikból az látszik, az árbevétel mintegy fele az intézményi ügyfeleknek végzett portfóliókezelésből jön. A kezelt vagyon tekintetében milyen lakossági és intézményi vagyonmegoszlással kalkulálnak?

Nagyon egészséges, 50-50 % körüli a megoszlása jelenleg a lakossági és intézményi ügyfeleknek kezelt vagyonnak az alapkezelőnél, a lakossági oldali értékesítésnél egy jelentősebb jövőbeli felfutást várunk. Az intézményi egy nagyon szűk, zárt piac, így várhatóan a szabad mandátumok számossága is korlátozottabb lesz a közeljövőben. Emiatt is és a múltunkból fakadóan is úgy vélem, hogy elsősorban a befektetési alapok értékesítéséből fogjuk tudni növelni a kezelt vagyont.

Jelenleg mely intézményi ügyfelek számára végeznek portfóliókezelést?

Az intézményi ügyfélkör szinte teljes repertoárja megtalálható nálunk: nyugdíjpénztár, egészség- és önsegélyező pénztár, biztosítók és egyéb nem pénzügyi szervezetek is. A vállalati szektort érintő intézményi ügyfeleink is vannak. Nem titkolt célunk, hogy a vállalati szektorban lévő megtakarításoknak kedvező választási lehetőséget kínáljunk, legyen szó befektetési alapokról vagy olyan rövid távú portfóliókezelési szerződésekről, ahol az aktív vagyonkezelés segítségével a betéti kamatoknál vonzóbb hozamot tudunk elérni a vállalati ügyfelek számára.

Az 1000 milliárd forintnyi kezelt vagyonnal teljesíthető lesz az Önök által hangoztatott cél, miszerint 2-3 éven belül a három legnagyobb szereplő között lesz az MKB-Pannónia Alapkezelő a piacon? A vagyon mellett mi mástól teszik még ezt függővé?

Alapesetben a legnagyobb szereplők közé való bekerüléshez a kezelt vagyonnak van a legfontosabb szerepe, hiszen ez is mutatja, mennyire bíznak meg az ügyfelek egy-egy szolgáltatóban. A kezelt vagyon mellett azonban a hozamok is nagyon fontosak, szeretnénk megtörni például az OTP-Hold (korábban Concorde)-Aegon-hegemóniát az abszolút hozamú alapok piacán, amelyhez úgy gondolom, minden lehetőség adott, mivel komoly saját szakmai stáb van az abszolút hozamú alapjaink mögött. Ezek az alapok az elmúlt 1-3 évben jó teljesítményt mutattak fel, különösen, ha a kockázattal súlyozott hozamokat nézzük, ez utóbbi alapján bőven ott vagyunk az előbb említett trió között. Úgy gondolom, hogy az aktív megoldások kerülnek előtérbe a közeljövőben és ezek fogják hozni az érdemi teljesítményeket a befektetési alapok piacán.

Van még 2-3 jó éve a piacoknak, de ezt már nem minden magyar alapkezelő éri meg


Azt mondja, hogy felértékelődik az aktív vagyonkezelés szerepe és nagy jövőt lát az abszolút hozamú alapok előtt. Tervezik, hogy a közeljövőben több abszolút hozamú alapot is indítanak?

Konkrétan abszolút hozamú alapot nem, indul viszont két új alapunk: az egyik egy rövid kötvényalap lesz, elsősorban intézményi ügyfélfókusszal, akiknek ezzel igyekszünk az alacsony, sokszor negatív eurós és forintos betéti kamatok helyett valós alternatívát kínálni. A másik alap egy magyar részvényalap lesz, amelyben nem csak a blue chip cégekre koncentrálunk, hanem a kisebb kapitalizációjú, de nagy lehetőségekkel rendelkező cégekre is.

A Portfolio által végzett legutóbbi prémium banki és privátbanki felmérésekből kiderült, hogy az MKB Bank mindkét oldalon jelentős vagyonbővülést könyvelhetett el tavaly. Mennyiben profitálnak az újabb vagyontömegek lecsapódásából az MKB-Pannónia alapjai? Lehet a belső ügyfélkörtől származó érdemi vagyonbővülésről beszélni?

Nem véletlenül tartjuk stratégiánk fontos részének az MKB Pénzügyi Csoporttal, illetve az MKB Bankkal való szoros együttműködést. Úgy látom, a privátbanki oldalon bőven van még lehetőség a MKB-Pannónia alapjainak népszerűsítésére, mivel az elmúlt évek tapasztalata inkább az, hogy az akkor még MKB Alapkezelő alapjai nem voltak igazán jellemzőek a privátbanki ügyfelek portfóliójában. Ezen szeretnénk változtatni most és ezen dolgozunk közösen az MKB privátbanki részlegével. Amikor az előbb arról beszéltem, hogy lakossági oldalról egy nagyobb összegű vagyonbeáramlásra számítunk az alapjainknál, akkor részben erre a privátbanki oldalról várt vagyonbeáramlásra gondoltam.

Az éves jelentésükből kiderül, hogy az alapkezelő tavaly egy kockázattőke-alapkezelőben 36%-os részesedést szerzett és a tulajdonrészt idén 99%-ra emelnék. Mit várnak ettől a befektetéstől? Miért van rá szükség?

A 99%-os tulajdonrész megszerzése már meg is történt a Primus Capitalben. Hogy miért van rá szükség? Mert úgy vélem, hogy a kockázatitőke szerepe a közeljövőben fel fog értékelődni. A gazdaságpolitika támogató a kis- és középvállalatok számára, ugyanakkor ezeknek a cégeknek szükségük van piaci támogatásra és tőkére is, amit sokszor a kockázatitőke-alapkezelőktől kapnak meg. Ebből szeretnénk mi is kivenni a részünket.

Másik oldalról nézve a kockázatitőke nagyon jó diverzifikációs lehetőséget nyújt ügyfeleink számára hosszú távon, különösen akkor, amikor egy 8-10 éves bikapiac vége felé járunk. Előbb-utóbb, tetszik vagy sem, vége lesz ennek a "jó" világnak, ilyenkor pedig egy érték alapú befektetés kockázatitőkén keresztül tud segíteni a hozamtermelésben.

Tavaly beszélt arról, hogy nem lepné meg, ha a bankrendszer konszolidációs folyamatait a magyar alapkezelői piac is lekövetné. Még mindig úgy látja, hogy kevesebb szereplő lesz az alapkezelői piacon a közeljövőben?

Igen, továbbra is úgy gondolom, hogy a banki konszolidációs folyamatok átgyűrűznek majd az alapkezelői piacra is, mivel a banki konszolidáció legtöbbször a vagyonkezelői üzletágat is érinti. Ráadásul az elmúlt években sok kisebb alapkezelő jött létre, ezekben az esetekben talán nincs meg a kritikus méret ahhoz, hogy biztosított legyen a hosszú távú növekedés, így erről az oldalról is várok egy egészséges lemorzsolódást, összeolvadást.

Majdnem minden banknak, sőt, már biztosítónak is van saját vagyonkezelő cége, az ilyen típusú támogatói háttér hiánya megnehezíti a hosszú távú piaci fennmaradást.

Nem lennék meglepve, ha a következő két évben három-öt magyar alapkezelő eltűnne a piacról vagy beolvadna egy másik szereplőbe, esetleg a hasonló kompetenciával bíró alapkezelők összefognának, hiszen hatékonnyá kell tenni a működést.

Ezt a folyamatot fel is gyorsíthatja egy soron következő válság...

Én középtávon nem várok nagyobb válságot, szerintem van még 2-3 jó éve a piacoknak. Véleményem szerint a gazdasági és kereskedelmi háborús hírek és reakciók is túlzóak, nem gondolom, hogy a nagyhatalmak erőfitogtatása komolyabb negatív lépésekbe gyűrűzne tovább. A nemzetközi kötvénypiacokon látható hozamemelkedés mértéke sem érte még el azt a szintet, ahol a befektetők tömegével váltanának kockázatmentes eszközökbe. Valószínűleg a világkereskedelem növekedési üteme csökkenni fog, lesznek védővámok, de nem olyan horderejűek, amelyek felforgatnák a piacokat.


Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium