Hiába az állami ingyenpénz a nyugdíjra, a szegényebb magyarnak ettől nem lesz jobb

2018. december 8. 05:53    
nyomtatás
 
Az OECD legfrissebb, nyugdíjrendszerekre vonatkozó tanulmánya szerint a magyar nyugdíjasok a nyugdíj előtti keresetük mintegy 60%-át kapják meg nyugdíjként, ami a vizsgált országok között nagyjából középmezőnyt jelent. A tanulmány kitér a pénzügyi ösztönzők szerepére is a nyugdíjcélú megtakarítások elősegítésében, és bár vannak olyan országok, ahol az alacsonyabb jövedelműek ebből jobban profitálnak, Magyarországról ez nem mondható el.

Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

A magyarok keresetük 60%-át kapják nyugdíjként


Az OECD tanulmánya rámutat arra, hogy milyen a vizsgált országok lakosainak nyugdíjba vonulás utáni jövedelme, a nyugdíj előtti jövedelemhez viszonyítva, illetve, hogy a nyugdíj milyen forrásokból tevődik össze. Magyarországon például a nyugdíj teljes egészében a kötelező állami nyugdíjrendszerből jön, ennek aránya a nyugdíj előtti jövedelemhez viszonyítva 60%. Vannak olyan országok, mint Izland, Dánia vagy Hollandia, ahol a nyugdíj nagyobb részét a kötelező magánnyugdíjrendszerben felhalmozott vagyonból fizetik. Az USA-ban, Kanadában, Írországban vagy az Egyesült Királyságban nagy szerepe van a nyugdíjkifizetésekben az önkéntes nyugdíjmegtakarításoknak is.

Hiába az állami ingyenpénz a nyugdíjra, a szegényebb magyarnak ettől nem lesz jobb
Klikk a képre!


Érdekes adat az is, hogy a kötelező nyugdíjrendszerbe való befizetés Magyarországon az egyik legmagasabb, átlagos dolgozókra vetítve nagyjából 30%-kal, minket csak az olaszok előznek meg. Értelem szerűen minél nagyobbak ezek a százalékok, annál kisebb nyugdíjkiegészítésre van szükség a jövőben. Más kérdés, hogy itthon ezt mind az állami nyugdíjrendszer adja, ami jelentős terhet jelent a költségvetésre. A románoknál vagy a litvánoknál például a hozzájárulás egy jelentős része a kötelező magán-nyugdíjrendszerből jön.

Hiába az állami ingyenpénz a nyugdíjra, a szegényebb magyarnak ettől nem lesz jobb
Klikk a képre!


Mennyire hatékonyak a pénzügyi ösztönzők?


A tanulmány egyik legizgalmasabb felvetése, hogy miképpen tudnák az országok úgy megváltoztatni a pénzügyi ösztönzők rendszerét, hogy azokkal jobban ösztönözzék a nyugdíj-megtakarítási hajlandóságot.

Az OECD tanulmánya kitér arra, hogy a kormányok már jó ideje használják a pénzügyi ösztönzőket ahhoz, hogy segítsék a nyugdíjra való előtakarékosságot. Ezeknek az ösztönzőknek a legelterjedtebb verziója mindeddig a valamekkora adójóváírás vagy adóvisszatérítés volt, mostanság azonban kezdenek elterjedni az olyan ösztönzők, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a jövedelemadóhoz. Ilyenek például a fix összegű támogatások az egyének nyugdíj-megtakarítási számláira.

A tanulmány szerint minden vizsgált OECD-országban és a kiválasztott OECD-n kívüli országokban vannak pénzügyi ösztönzők a nyugdíjmegtakarítások előmozdítására. Az OECD négy éven át tartó vizsgálata szerint azonban az alacsonyabb bevétellel bírók érzékenyebbek a nem adójellegű ösztönzőkre, mint az adóhoz kapcsolódó kedvezményekre.

Magyarországon a nyugdíjcélú megtakarításokat az állam 20%-os adójóváírással támogatja (összegében maximált). Ugyanez Ausztráliában már 50%, Ausztriában 4,25%, Csehországban lépcsőzetes, Új-Zélandon 50%, Törökországban pedig 25%. Vannak olyan országok, amelyek fix összeggel is hozzájárulnak a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, ilyen Németország, Chile, Litvánia, Mexikó és Törökország.

Mennyit spórolunk az adókon, ha van nyugdíjcélú megtakarításunk?


A tanulmány szerint egy átlagos keresetű ember élete során kevesebb adót fizet be, ha ugyanazt a pénzösszeget egy nyugdíjcélú megtakarításba, semmint hagyományos megtakarítási számlára fizeti be. Annak mértéke persze országonként változik, hogy az életen át tartó adófizetés jelenértéke a befizetések jelenértékéhez képest hány százalékot tesz ki. Mindez például mindössze 8% Svédországban és közel 50% Izraelben, Litvániában, Hollandiában és Mexikóban. Magyarországon a nyugdíjcélú megtakarításra nyújtott adókedvezmény jelenértéke az összes hozzájárulás jelenértékének 30%-a.

Hiába az állami ingyenpénz a nyugdíjra, a szegényebb magyarnak ettől nem lesz jobb
Klikk a képre!


Az adatokból kiderül az is, hogy a jövedelemszinttől is függ, ki mennyit profitál az adókedvezményekből. Néhány országban a magasabb jövedelemmel rendelkezők adóelőnye magasabb, mint az átlagos vagy alacsony jövedelmű embereké. Ez látszik Kanadában, Chilében, Dániában, Olaszországban, Japánban, Lengyelországban, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban (magasabban vannak a fekete háromszögek).

Vannak olyan országok, mint Észtország, Írország, Lettország, Litvánia, Új-Zéland, Norvégia vagy Törökország, ahol az alacsonyabb jövedelműek kapják a nagyobb pénzügyi ösztönzőket (fehér alakzat magasabban). Ez utóbbi azért lehet, mert ezen országok egy része fix pénzbeli hozzájárulást fizet a nyugdíjra gyűjtőknek, ami az alacsonyabb jövedelműek esetében hatékonyabb támogatási forma, mint az adójóváírás. Az olyan országok pedig, mint

Magyarország és Bulgária, fix jövedelemadóval rendelkeznek és jövedelemszinttől függetlenül ugyanúgy adóztatják a nyugdíjcélú megtakarításokat, fix pénzbeli hozzájárulás pedig nincs, így ez esetben jövedelemtől függetlenül mindenki ugyanakkora adókedvezményt teheti zsebre.


Hiába az állami ingyenpénz a nyugdíjra, a szegényebb magyarnak ettől nem lesz jobb
Klikk a képre!

Mennyibe kerülnek az ösztönzők az államnak?


A pénzügyi ösztönzők költsége Ausztráliában és Izlandon a GDP 2-3%-át teszi ki, míg Chilében, Mexikóban, Új-Zélandon vagy Szlovákiában mindössze a 0,1-0,3%-át. Van olyan ország is, mint Dánia, ahol 2035 körül negatívba fordul a GDP-arányos költsége az ösztönzőknek, tehát még pozitív fiskális hatással is bír majd a jövőben.

Hiába az állami ingyenpénz a nyugdíjra, a szegényebb magyarnak ettől nem lesz jobb
Klikk a képre!



Címlapkép: MTI/Balázs Attila

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

A piacon egyedülálló szolgáltatásokat vezetett be az OTP Ingatlanpont (x)

Az OTP Ingatlanpont döntött: bevezette a papírmentes ügyintézést. 

A sikeres férfiak titka (x)

A sikerre mindannyian vágyunk, de mi lehet az oda vezető út titka? 
Új Portfolio hírlevél

Szerkesztett hírlevél - Segítség a
MIFID 2-ben

Feliratkozás
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Pricing Specialist
Tőzsdei adatszolgáltatás Üzletágvezető
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium