Lassan 2008-at idézi az, amit szeptemberrel bezárólag látunk idén: majdhogynem mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2008-as évet már sok esetben megközelítő negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós aggodalmak is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig inkább pénzt vesztettek idén a nyugdíjra gyűjtők.
Az elmúlt egy év során mind a nyugdíj, mind az egészségpénztárak növelni tudták taglétszámukat, ami igazolja, hogy a lakosság továbbra is fontosnak tartja a nyugdíj és egészségügyi célú öngondoskodást. Ugyanakkor a további növekedés és a jelenlegi tagok bizalmának megőrzése érdekében szükség lesz a szektor minden szakértelmére, valamint a szektor, a jogszabályalkotók és a munkáltatók együttműködésére – hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) éves konferenciáján.
Szinte mindegyik nagyobb önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári portfólió kezelt vagyona nőtt tavaly az MNB Aranykönyv friss számai szerint, igaz, ez leginkább a részvénypiacok jó teljesítményének tudható be, nem annyira a befizetések megugrásának. Mindeközben a taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak ezt a formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz október 18-ai Future of Finance 2022 konferenciánkon.
Egyik évben sem csökkent akkorát a 16-29 évesek önkéntes pénztári taglétszáma, mint tavaly az MNB friss számai szerint. Ezzel a közel 1,1 millió önkéntes tagból mindössze 43 ezer főt tesznek ki a fiatalok, ami nem sok jó vetít előre a nyugdíjrendszert tekintve. Mindeközben tovább halmozták idei veszteségeiket az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is, a piaci feszültségek, az infláció, az energiaválság és a recesszió szele a nyugdíjpénztári hozamszerzési lehetőségeket is erősen korlátozza.
Egyre többen gondolják úgy, hogy tenniük is kell a pénzügyi nehézségektől mentes időskor és az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosításáért, derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) első negyedéves eredményeiből. Amellett, hogy mind a taglétszám és a pénztárakban kezelt vagyon is növekedett 2021 azonos időszakához képest, az ÖPOSZ eredményeiből az is kiderült, hogy a nyugdíjpénztári befizetések csaknem 18, az egészségpénztári hozzájárulások pedig 17 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
A járvány hatásai ellenére is nőtt az intézményi befektetői szektor – derült ki az MNB mai sajtóeseményén. Ezt segítette, hogy a háztartások vagyona is jelentősen gyarapodott ebben az időszakban. Ezzel együtt már a tavalyi év során jelentkező és 2022 első negyedévében erősödő volatilitási kockázatokkal és eszközleértékelődéssel kellett szembesülniük a biztosítóknak, pénztáraknak és a tőkepiacnak, de meg tudták őrizni stabilitásukat.
Kijöttek az MNB friss statisztikái a magyar nyugdíjpénztárak első negyedéves adatairól, ezek pedig kísértetiesen hasonlítanak azokra, amelyeket a koronavírus-válság idején láttunk: jókora befektetési veszteség, mínusz 5%-ot meghaladó hozamok, jelentős vagyonvisszaesés. A számok azt mutatják, hogy közel akkora sokként élte meg a hazai nyugdíjpénztári vagyon az orosz-ukrán háborút és az azt követő piaci és ellátási problémákat, mint 2020 tavaszán a koronavírus-válságot.
Közleményt adott ki a Gyöngyház Nyugdíjpénztár a tagjainak, e szerint a pénztár hosszú távú önálló működése már nem biztosított, így egy másik pénztárral való egyesülés mellett döntöttek.
Legutoljára 2018-ban láttunk olyat, amit áprilissal bezárólag idén: szinte mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszban van, ráadásul a 2018-ast jóval meghaladó negatív teljesítménnyel. Az inflációs félelmek, a geopolitikai viszályok, a hozamemelkedés, a részvénypiacok gyengülése és a recessziós félelemek is mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy eddig nem sok hozamot tudtak zsebre tenni idén a nyugdíjra gyűjtők. A jó (vagy rossz?) hír az, hogy még nincs vége az évnek.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárt érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik 10 éven belül vannak a nyugdíjas kortól, így számukra érdemesebb lehet az óvatosabb, kockázatkerülőbb lehetőségek közül választani.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárt érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk második részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még 5-15 évre vannak a nyugdíjas kortól, így egyensúlyozni tudnak a kockázatosabb és biztonságosabbnak mondható befektetések között.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárat érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk első részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még messzebb vannak a nyugdíjas kortól, így kicsivel nagyobb kockázatot is hajlandóak vállalni a magasabb várható hozamért cserébe.
A pandémia és a nyomában érkező pénzügyi bizonytalanság felértékelte a lakosság szemében az öngondoskodás témáját, és mind a nyugdíjcélú, mind pedig az egészségpénztári befizetések volumene nőtt 2021-ben. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tavaly év végi felmérése szerint a pénztári takarékoskodásnak új lendületet adhat a legtöbb családhoz februárban érkezett szja-visszatérítés: bár a válaszadók többsége adósságaikat szeretné rendezni ebből az összegből, a felhasználásban jelentős szerepet kap a hosszútávú tervek megvalósítása, illetve a pénztári öngondoskodás.
A több mint 2 millió hazai pénztártagnak tavaly is kiemelten fontos volt a pénzügyi nehézségektől mentes időskor és az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosítása, az öngondoskodás. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) 2021-es eredményei azt mutatják, hogy a nyugdíjpénztári befizetések több mint 4,6%-kal, míg az egészségpénztári hozzájárulások csaknem 12,5%-kal bővültek a megelőző évhez képest. A taglétszám gyarapodása az egészségpénztáraknál volt jelentősebb, de az ÖPOSZ tagpénztárainál 27 ezer új belépőt regisztráltak 2021-ben összesen. A kezelt vagyon mindkét pénztártípusnál növekedett - derül ki az ÖPOSZ közleményéből.
Trendszerűen, immár hosszú idő óta csökkennek az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonra, illetve tagdíjbevételekre vetített költségei: a díjterhelési mutatók először 2020-ban estek szektorszinten 0,7 százalék alá. A vagyonkezelési költségek 2020-ban 0,4 százalék alá estek, ami kevesebb, mint a jogszabályban megadott korlát (0,8 százalék) fele. A vagyonra vetített összköltség, amit a klasszikus díjterhelési mutató fejez ki, szintén történelmi mélypontra került, 0,64 százalék lett. Az így kedvezőbbé váló nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekhez, a szektor versenyképesebbé válásához nagyon kellettek a jogalkotó és a felügyelő hatóság szabályozó lépései. S persze az is, hogy a pénztárak – amelyeknél a piaci verseny önmagában nem indította el ezeket a folyamatokat – együttműködjenek a jegybankkal például a választható portfóliós rendszereknél ajánlott vagyonkezelői díjazás, a befektetési alapok esetében fizetendő sikerdíj, illetve a speciális nyugdíjpénztári TKM alkalmazásában.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak -7-26 százalék közti hozamot értek el 2021-ben, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is 2-4 százalékos sávban alakul. A tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás - derül ki az MNB friss közleményéből.
Jogosnak tűnt a szakma korábbi félelme, miszerint az szja-visszatérítés el fogja tántorítani a nyugdíjra gyűjtők egy részét a nagyobb pénztári befizetésektől, azonban a számok nem ezt mutatják: a tavalyi utolsó negyedévben rekordra szokott az egyéni befizetések aránya az önkéntes pénztáraknál, és az új belépők aránya is nagyon meglódult.
Tovább bővült a személyi jövedelemadó (szja) kedvezmények köre, így ha valaki Magyarországon munkabérből él, jó eséllyel igénybe veheti valamelyiket - hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország csütörtökön.
Az MNB megszüntette a PSFN Kft. felügyeleti biztosként való kirendelését a Dimenzió egyesülethez, miután sikeresen lezárult az egyesület biztosítási szerződésállományának átruházása a CIG Pannónia Életbiztosítónak, illetve a Pannónia Nyugdíjpénztárnak. Az érintett több ezer ügyfelet az átvevő intézményeknek írásban kellett tájékoztatniuk a legfontosabb tudnivalóikról - derül ki az MNB közleményéből.
Az omikron megjelenése, az inflációtól való félelem és a kötvénypiacokon látható hozamemelkedés sem tett jót a nyugdíjpénztári hozamok év végi feltornázásának. Az inkább biztonságra hajtó és leginkább kötvénytúlsúlyos portfóliót tartó nyugdíjpénztári tagoknak idén szerényebb, sok esetben negatív hozamokkal kell megbarátkozniuk, de a nagyobb kockázatot vállalók közül néhányan szép hozamokkal tudják zárni a 2021-es évet.
