Négyoldalas összefoglalót adott ki hétfőn a közbeszerzési terület illetékeseként a Miniszterelnökség arra, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennie egy közbeszerzés ajánlatkérőjének akkor, ha az ajánlattétel megjelenése után valamit módosítana a feltételrendszeren.
"Egészen forradalmi újítás történik" Magyarországon azzal, hogy az új közbeszerzési törvénnyel elindult az új nemzeti eljárásrend, amelynek keretében a közbeszerzési értékhatárok csökkentek, legalább három ajánlattevőt fel kell hívni és meghívót is közzé kell tenni a Közbeszerzési Hatóság honalapján - többek között ezt hangsúlyozta a Világgazdaságban ma megjelent interjúban Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkára biztos abban, hogy ezen előírás miatt az ajánlatkérő száma jelentősen növekedni fog, a közelmúltban nagy visszhangot kapott új szabályt (25 millió forint elnyert támogatás felett csaknem minden esetben kötelező a közbeszerzés) pedig az uniós támogatások korábbi felfüggesztésével, az ebből eredő változtatási kényszerrel indokolta.
A november 1-től hatályba lépő új közbeszerzési törvény (Kbt.) az eddiginél részletesebben és egyértelműbben szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét. Ezáltal az üzleti titokkal összefüggésben az ajánlatkérők az eddigi passzív szerepkörhöz képest egy rendkívül aktív szerephez jutnak, mindez pedig lényeges változás a hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az ajánlattevők akár az ajánlatuk egészét − gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével − üzleti titoknak minősíthették.
Lehetne akár trükközésnek is nevezni, amit a költségvetéssel csinál.
Kínában a nagyvárosok közel fele alatt van baj a talajjal.
Hamarosan belenyúlhat a kormány az üzemanyagárakba.
Megnéztük az adatokat.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
