A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
Jól teljesít a forint: április közepe és május második fele között 10 egységgel (2,7%-kal) erősödött a magyar valuta az euróval szemben, azaz egy euróért 10 forinttal kevesebbet kell adni. Az amerikai dollárhoz viszonyítva pedig ennél is nagyobb, 15 egységnyi (4,7%) a felértékelődés. A forint erősödésében nemzetközi és helyi fejlemények is szerepet játszottak. Tekintsük át a főbb okokat, és nézzük meg, ezek alapján hogyan alakulhat az árfolyam a közeljövőben!
Kiadta a mai 50 bázispontos kamatcsökkentéshez fűzött indoklását a Magyar Nemzeti Bank, és az egy hónappal ezelőtt újonnan belefogalmazott „óvatos” és „türelmes” kulcsszavakat most is bele tette a szövegbe a jegybank, mint amelyek szükségesek a monetáris politika vitelében. Az indoklással párhuzamosan indult el a kamatdöntési sajtótájékoztató is, amelyről itt tudósítottunk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, amelyet rendhagyó módon a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdiónkban rögzítettünk. A mai adásban egy vendégünk volt, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, akit Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője kérdezett többek között arról, hogy miért állt meg a dezinfláció, mi az MNB célja a forint árfolyamával és mi lesz az alapkamattal ebben a turbulens nemzetközi környezetben. Virág Barnabást a kormány és az MNB közti vitáról is kérdeztük.
A dezinfláció megtorpant, a hivatalos mutató már májusban visszatér a 4% feletti tartománya - így értékelték a mai inflációs adatot a piaci elemzők.
Az utóbbi időben elkezdtek emelkedni az állampapírhozamok, és ez egyértelműen vonzóbbá tette a BMÁP-ot is. A Babakötvény után jelenleg a Bónusz Magyar Állampapír a legmagasabb kamatot adó lakossági papír, ráadásul április 26-tól új kamatperiódussal és valamivel magasabb kamattal ketyeg tovább az idén januárban elinduló 5 éves BMÁP: az eddig 8,01% helyett 8,13%-ot kínál. A vonzó kamatprémium mellett a BMÁP kamata leginkább a DKJ-hozamoktól függ, és a számok most azt mutatják, hogy az 5% feletti átlagos DKJ-hozam fennmaradása esetén érdemes lehet a BMÁP mellett dönteni.
Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a keddi kamatdöntéssel, valamint azzal foglalkoztunk, hogy miért tűnik veszélyes játéknak, ha a jegybank a továbbiakban csak felemásan harcol az infláció ellen. A témáról Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliómendzserét kérdeztük. A műsor második részében a hazai bérdinamikáról volt szó, az ugyanis a szerdai adatok alapján szépen fűtheti tovább a pénzromlást, erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
A hagyományoknak megfelelően a jegybank ma is megtartja a kamatdöntés utáni tájékoztatóját - jelezte közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
Az infláció Európában és Amerikában is visszaerősödhet, és nagyon nagy valószínűséggel emelkedni fog a következő hónapokban Magyarországon is, a kérdés az emelkedés mértéke. A jelenlegi hazai bérdinamika nincs összhangban a termelékenység-növekedéssel, ebben a helyzetben pedig a jelentős reálbér-emelkedésnek két következménye szokott lenni: vagy a munkanélküliség emelkedik meg, vagy az infláció pattan fel újra – mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank vezető makroelemzője. Ha – ahogy arra sok jel utal - a vállalatok bíznak a gazdasági kilátások javulásában, és emiatt nem építenek le, akkor reális veszélye van az inflációs várakozások beragadásának.
Hiába a forint gyengélkedése, az MNB kitart az előre kijelölt kamatcsökkentési pálya mellett - mondják egységesen a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az 50 bázispontos (fél százalékpontos) lazítási ütem egészen az év közepéig kitarthat, utána azonban decemberig már csak igen kis mértékben vágja tovább a kamatot.
Nagy-Britanniában a fogyasztói árak átlagosan 3,2 százalékkal voltak magasabbak a múlt hónapban, mint egy évvel korábban - jelentette a brit statisztikai hivatal (ONS). A tizenkét havi infláció jelentős ütemben csökken: februárban 3,4 százalékos, januárban még 4 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában. Ezzel két és fél évi mélypontra lassult az éves brit infláció üteme márciusban.
A jegybank lassabb kamatcsökkentésekre vált, de az év közepére így is elérjük a régiós reálkamatok szintjét - mondja Kuti Zsolt. A Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy a pénzügyi piacaink stabilitása egy ideje több figyelmet kap a jegybanknál, ezen belül az árfolyam szerepe pedig több okból jelentősen felértékelődött. A magasnyomású gazdasághoz szükséges feltételek jelenleg jóval kevésbé vannak meg, mint 2020 előtt, ezért fennáll a veszély, hogy a magyar gazdaság visszakerül a stop-go ciklusok fogságába.
Márciusban ötéves mélypontra mérséklődött az éves infláció Lengyelországban a lengyel statisztikai hivatal hétfőn ismertetett végleges adatai szerint.
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint márciusban a februárival és az elemzői várakozásokkal megegyezően 7,7 százalék volt az éves infláció Oroszországban.
"Nagy kérdés, hogy egyáltalán vághat-e még kamatot az MNB, ha valóban el akarja érni céljait" - mondja Zsiday Viktor. A befektetési szakértő szerint az infláció belső komponensei és az ország magas kockázati felára miatt nincs nagy tere a további kamatcsökkentésnek.
Az S&P Global legfrissebb jelentése szerint a feltörekvő piacok (EM) 2024-es gazdasági kilátásai 2023 vége óta kismértékben javultak, elsősorban a rugalmas globális növekedésnek - különösen az Egyesült Államokban - és a lazuló pénzügyi feltételeknek köszönhetően. A feltörekvő országok kihívásai megmaradtak, például a magas kamatlábak késleltetett hatásai, valamint a külpiacaik szenvedése. Magyarország esetében jelentősen rontott a GDP-növekedési előrejelzésén a hitelminősítő, alig 2 százalék feletti bővülést várnak csak.
A kamatsapkára és az MNB diszkontkötvényére sem hosszabbította meg a kormány az eddigi korlátozást, vagyis a befektetési alapok ismét a jegybanki alapkamat szintjén fektethetik be likvid eszközeik egy részét.
Márciusban folytatódtak a csúcsdöntések az amerikai és nyugat-európai tőzsdéken, ezzel párhuzamosan a magyar profi befektetők is bátrabbak lettek: elkezdték venni a részvényeket és a nemzetközi kötvényeket a modellportfóliókba, a pénzpiaci eszközöket pedig csökkentették. Vannak persze még óvatos hangok, akik szerint nem múlt el a tőzsdei korrekció esélye.
Megállították a gyűlés előtt.
Ukrajna is drónokkal támadta az orosz területeket.
De tudja a megoldást is.
Mozgolódnak a csapatok.
Könnyebb lesz a ballisztikus rakéták ellen védekezni.
Fontos jelentés érkezett.
De van azért kényelmetlenség.
A politikus a költségvetési bizottság kérdéseire válaszolt – miniszterként lehet, hogy utoljára?
