Megszólal a jegybank alelnöke a várva várt kamatdöntés után
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor - derült ki az MNB meghívójából.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor - derült ki az MNB meghívójából.
Megosztottak a Portfolio által megkérdezett elemzők abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kedden esedékes kamatdöntő ülésén gyorsítani fog-e a kamatvágás tempóján. Azt tudjuk, hogy a 75 és a 100 bázispontos csökkentés lehetősége is ott lesz a Monetáris Tanács asztalán, és a legutóbbi ülés jegyzőkönyve alapján borítékolható a megosztottság a testületben is. Friss elemzői felmérésünkben bemutatjuk az érveket a nagyobb kamatcsökkentés mellett és ellen is. Ezek fényében egy biztos: sokat jelző kamatdöntés jön a jegybanktól, melynek következményei hozhatnak izgalmakat a hazai gazdaságpolitika, valamint a forint árfolyama számára is.
Kovács Zoltán és Patai Mihály 100 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott a Magyar Nemzeti Bank január 30-i kamatdöntő ülésén, míg a másik 7 tag 75 bázispontos vágást támogatott, és így többségi szavazás mellett alakult ki a 10%-os alapkamat – derült ki a ma nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvből. Ez azt jelenti, hogy megbomlott a régóta egyhangú döntéshozatal, miután a süllyedő infláció és egyéb tényezők mellett voltak, akik bátrabb, felgyorsított kamatvágást támogattak. A friss fejleményre gyengülni kezdett a forint, a dollárral szemben új háromhavi mélypontra bukott.
Hafize Gaye Erkan, Törökország jegybankelnöke benyújtotta lemondását pénteken, részben arra hivatkozva, hogy meg kell védenie családját egy "hírnévgyilkosság" közepette, ami kérdéseket vet fel az általa támogatott agresszív monetáris szigorítási politikával kapcsolatban - írja a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében Németországgal foglalkozunk, az ország ugyanis az átalános konszenzus szerint gazdasági szempontból bajban van, a frankfurti tőzsde viszont mégis szárnyal. A témáról Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntésének hátterét vizsgáltuk, arra kérdésre kerestük a választ, hogy miért vághatott az elemzői várakozásoknak megfelelő 100 bázispont helyett csak 75-öt a jegybank az alapkamaton. Ezzel kapcsolatban Beke Károly, lapunk makrogazdasági elemzője volt a vendégünk.
Az óvatosságot, az adatvezérelt üzemmód fontosságát hangsúlyozva indokolta a mai kamatdöntését a Magyar Nemzeti Bank.
Az előzetes várakozásokra kicsit rácáfolva 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden a Monetáris Tanács. A lépéssel egyelőre nem került tehát 10 százalék alá az irányadó kamat, erre majd februárban kerülhet sor.
„Kormánygondolkodás” van arról, hogy ne idén egy lépésben, hanem idén és jövőre két lépésben csökkenjen a tavalyi 6% körüli szintről 3% alá a GDP-arányos költségvetési hiány, és reális, hogy idén a piac 4-4,5% körüli hiányt fog „realizálni” – jelezte egy szombati soproni konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI tudósítása szerint. A tárca szombat délután kiadott egy közleményt, amely egyrészt összefoglalta a tárcavezető előadásának üzeneteit, és ebben a "kormánygondolkodás" helyett már kvázi bejelentette a tárca, hogy nem idén egy lépésben, hanem "a kormány 2025-ig fokozatosan 3 százalék alá csökkenti a mutatót”. Azt is rögzítette a szöveg, hogy milyen projekteket szabad támogatni a deficitcsökkentés időszakában. Az előadásban Varga egyébként a monetáris politika területére tartozó üzenetet is kimondott, amikor úgy fogalmazott: "egyre inkább megérett az idő, hogy a hozamok és az alapkamat is lejjebb jöjjön".
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
Az ukrán központi bank csütörtöki ülésén arról döntött, hogy nem változtat az alapkamaton, ami így továbbra is 15 százalék.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) január végével kivezeti változó kamatozású, legfeljebb 6 hónapos futamidejű betéti eszközét. A lépés illeszkedik a monetáris politikai eszköztár egyszerűsítését célzó, 2023 őszén indult intézkedésekhez, melyek célja a jegybanki alapkamat szerepének megerősítése és a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése – olvasható a szerdán kiadott közleményben.
Kína központi bankban úgy döntöttek, hogy változatlanul tartják az irányadó kamatszinteket. A kereskedelmi bankok is tartják magukat ehhez a hitelkamatoknál.
A globális befektetési óriás, a Pimco stratégiai lépéseket tesz a török kötvénypiacon, mivel bíznak abban, hogy beérik Recep Tayyip Erdoğan elnök átfogó gazdaságátalakítási terve. A kaliforniai székhelyű cég, amely a világ legnagyobb kötvényalap-kezelői közé tartozik, 2023 közepe óta vásárolja Törökország lírában denominált állampapírjait, azóta hogy a korábbi laza monetáris politikán változtatott az elnök.
"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ugyanannyi érv szól amellett, hogy a január végi kamatdöntő ülésen 75 bázisponttal vagy 100 bázisponttal csökkentsük a kamatokat" - jelezte egy szerdai bécsi Euromoney konferencián Virág Barnabás.
Az Európai Központi Bank (EKB) davosi fórumon jelen lévő monetáris politikai döntéshozói nem adtak betekintést a lapjaikba az első lehetséges eurókamat-csökkentés dátumát illetően, egyebek között az infláció nehezen felmérhető alakulására és számos, még mérlegelendő makrogazdasági adat hiányára hivatkozva.
A decemberi infláció az elemzői konszenzusnál is jobb lett, éves alapon 5,5 százalékra lassult a fogyasztói árak emelkedése. A kilátások alapján a szakértők arra számítanak, hogy az infláció tovább csökkenhet az év elején, részben a bázishatások és a nemzetközi árak visszaesése miatt. Az MNB várhatóan folytatja a kamatok csökkentését, és ugyan tér látszik a tempósabb kamatvágásra, óvatos lehet még a jegybank a felfelé mutató kockázatok miatt. A részletes elemzés azt is megmutatja, hogy a visszatérés az egyjegyű inflációhoz lassabb lehet, és a bérnövekedés és egyéb tényezők kockázatot hordoznak a tartós dezinfláció előtt.
Jól teljesítettek decemberben a tőkepiacok: a részvényárfolyamok emelkedésnek indultak, és bár van arra esély, hogy januárban is folytatódhat ez az emelkedés, az alapkezelők többsége szerint a növekedés később kifulladhat. Ennek az az oka, hogy bár az amerikai gazdaságról pozitív hírek érkeztek, a „puha landolás” esélye továbbra sem túlságosan magas. Emiatt több portfóliómenedzser is inkább elfordult a részvényektől, és biztonságosabb eszközökben helyezte el a pénzét.
A török központi bank december 21-én 250 bázisponttal, 42,5 százalékra emelte elsődleges kamatlábát. A piac ezt a lépést várta. A bank bejelentette, hogy ez az agresszív szigorítási ciklus "a lehető leghamarabb" befejeződik, válaszul az évek óta eszkalálódó inflációra.
A tárca várakozásai szerint decemberben már hét százaléknál is kisebbre szorítják az inflációt, jövőre pedig 5-6 százalékos lehet - mondta a Világgazdaságnak Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.
Az orosz jegybank pénteken a piaci várakozásoknak megfelelően 16 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot 15 százalékról. Július óta a mostani volt az orosz jegybank ötödik kamatemelése, azóta összesen 850 bázisponttal nőtt a kamatszint.
Az új jogszabály bevezeti a munkaviszony vélelmét.
Azokat is, amelyek kiengedéséről már határozott az Európai Bizottság.
Csütörtökön szavaznak róla.
Az ügyvédje felfüggesztést kér próbaidőre.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
