Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

2026. január 15. 18:00 | Debreczeni Réka

Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

A közép- és kelet-európai régió egyre inkább felzárkózik a Nyugathoz, a növekedés üteme jövőre is magasabb lehet a térségben a fejlettebb európai országokénál – hangzott el a Financial Times bécsi, az országcsoportra fókuszáló konferenciáján. Ez jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhető, Magyarországra azonban jóval kevesebb pénz érkezik, mint korábban. A kifizetett források tekintetében hazánk mégis meglepően jól áll. A decemberi inflációs adat a várakozásokat felülmúló szolgáltatás-áremelkedést mutatott, ez is a gazdaságban uralkodó bérnyomás tükre, amit az ambiciózus minimálbér-emelkedés fűt. A munkaerő költségének emelkedése az egész régió versenyképességét csökkentheti, ahogy a költségvetési hiány kezelése is szinte minden ország elé kihívást állít.

Az adósság elinflálásának művészete

2025. szeptember 22. 06:10 | ifj. Becsey Zsolt

Az adósság elinflálásának művészete

A modern pénzügyi rendszer alapköve lett az adósságok növekedése. Szemmel láthatóan a gazdaságpolitikusok nem kívánnak tenni azért, hogy ez a trend megforduljon, inkább csak a lassítása lehet a reális cél. Megszorításokat érthető okokból nem szeretnek bevállalni a gazdaságpolitikusok, alternatív módszer lehet azonban az adósság elinflálása. A módszer lényege, hogy olyan közpolitikákat, beruházásokat támogasson az állam, amelyek szűkös kapacitásokra építenek, emiatt maguktól emelik az árakat. A művészet része az, hogy eközben valahogy meg kell akadályozni a fogyasztói árakba való átgyűrűzést, hiszen ha mégis megtörténik az átfertőzés, a jegybank leállítja a folyamatot a kamatemelésével. Egy ilyen stratégiával középtávon túlélhet egy kormány, azonban ne legyenek illúziónk: hosszabb távon a strukturális reformokat nem helyettesíti az adósság elinflálása.

Mekkora a baj a magyar gazdaságban? És miben reménykedhetünk?

2024. július 17. 16:58 | Forrás Dávid

Mekkora a baj a magyar gazdaságban? És miben reménykedhetünk?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. Nemrég három nem túl fényes adat is érkezett a magyar gazdaságból, melyek alapján sem az ipar, sem a kiskereskedelem, sem pedig a külkereskedelmi forgalom nem mutatott javulást. De mekkora a baj a magyar gazdaságban, milyen további kockázatok láthatók, és miben lehet bízni, hogy újfent stabilabb növekedési pályára állunk? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit Bank vezető elemzőjét.

Mégis kinek van igaza a magyar, román, bolgár fejlettségi vitában?

2024. május 08. 16:55 | Szász Péter

Mégis kinek van igaza a magyar, román, bolgár fejlettségi vitában?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen mutatók alapján érdemes egy ország fejlettségét és az abban élők életszínvonalát meghatározni. Ennek az ad aktualitást, hogy az Eurostat szerint Magyarországon a második legalacsonyabb a háztartások fogyasztása, csak Bulgária áll mögöttünk és a román bérek is megelőzték a magyart váráslóerő-paritáson. Vendégünk volt Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője. Az adás második részében azt jártuk körbe, hogy miért stagnálnak - illetve bizonyos esetekben miért növekednek -a lakáshitelkamatok. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.

3+1 ábra arról, miért nem felelősek a vállalati profitok az inflációért Magyarországon

2023. december 12. 12:00 | ifj. Becsey Zsolt

3+1 ábra arról, miért nem felelősek a vállalati profitok az inflációért Magyarországon

A profitinfláció, azaz az infláció mögött a vállalatok agresszív árazási gyakorlatát azonosító magyarázat gyorsan beépült a szakmai kánonba szerte a világon. Ebben az írásban amellett érvelek, hogy ez a megfigyelés árnyalásra szorul. Ennek az az oka, hogy egy, a feladatra alkalmatlan mutató alapján születik ezen következtetések nagy része. Valójában itthon a vállalati bevételek a költségek emelkedésével megfelelő mértékben emelkedtek, így nem beszélhetünk profitinflációról. Az infláció okait máshol kell keresni.

2019. április 18. 10:50 | Becsey Zsolt, Szabó Eszter

Ritkaságszámba menő hét bő esztendő

Előző cikkünkben (Magaslati levegőn - avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai) bemutattuk, hogy 2018-ban dinamikus növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, melynek eredményeként folytatódott a 2013 óta megfigyelhető reálgazdasági konvergencia. Sorozatunk második részében a 2013 óta tartó felzárkózási időszakot történelmi kontextusba helyezzük és az elmúlt hetven év növekedési periódusaival vetjük össze. Az adatok azt mutatják, hogy aktuális növekedési időszakunk az egyetlen a második világháború óta, amire egyszerre jellemző a felzárkózás és a makropénzügyi fenntarthatóság is, vagyis az immár hetedik évébe lépő konjunktúraciklus kivételes a magyar gazdaságtörténetben. Ezt igazolja az is, hogy 2019 az első olyan év lehet a rendszerváltás óta, amikor sikerült elérnünk az 1989-es relatív fejlettségi szintünket Ausztriához viszonyítva. Előretekintve a versenyképességi reformok végrehajtása biztosíthatja a felzárkózási pálya fenntarthatóságát, valamint az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékának elérését.

2017. november 16. 13:18 | Portfolio

Becsey: Ne a multikat támogassuk, és lépjünk be az euró előszobájába!

A multinacionális cégek utóbbi években megugró állami támogatása elszívta a munkaerőt a kevésbé termelékeny kkv-szektor elől, így a vállalati támogatási rendszert érdemben át kellene alakítani és a kutatás-fejlesztési fókuszú támogatások utólagos folyósítására kellene koncentrálni - veti fel a Magyar Időkben publikált vélemény cikkében Becsey Zsolt. A volt EP-képviselő és külgazdasági államtitkár szerint abba kellene hagyni az olcsó munkaerőre és a forint leértékelésére alapuló tőkevonzó, illetve versenyképesség javító stratégiákat, és be kellene lépni az országnak az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe.

2015. április 25. 08:46 | MTI

Az útfejlesztések kevesebb, mint fele jön EU-pénzből

A 2014 és 2020 közötti ciklusban háromszázmilliárd forintnyi európai uniós pénz jut útfelújításra és - építésre - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A beszélgetésből az is kiderül, hogy az M0 északi szakaszának építésére a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban nem lesz pénz és az is látszik, hogy a kormány által az évtized végéig tervezett útfejlesztéseknek csak mintegy 40 százaléka jön uniós forrásból.

Részletes keresés