Nyílt levélben kéri Lázárt öt szakmai szervezet

Múlt hét végéig kettő, ma pedig nyílt levél formájában már öt szakmai szervezet adott ki közösen egy állásfoglalást, amelyben arra kérik Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy legyen állami, illetve uniós támogatás a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításához. Az öt szervezet képviselői megjegyzik, hogy értetlenül állnak Lázárnak éppen a Portfolio konferenciáján tett bejelentése előtt, hiszen előtte számos kormányzati lépés, illetve döntés és megszólalás mutatott abba az irányba, hogy lesznek lakossági energiahatékonysági pályázatok a 2014-2020-as programozási ciklusban. Az öt szervezet ezért és a Lázár által megjelölt 2% feletti gazdasági növekedés elérése érdekében egyeztetésre hívja a kormány képviselőit, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, illetve a lehetséges utakat bemutassák. Az alábbiakban az öt szervezet levelét tesszük közzé.

Milyen eddig az új uniós pályázati rendszer? - Vonjunk mérleget!

Számos területen kedvező irányba változott az új uniós pályázati rendszer a 2007-2013-as ciklushoz képest, de vannak rossz irányba mutató fejlemények is, illetve az elmúlt egy évből kedvezőtlen pályázati tapasztalatok is - mutatott rá a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Trombitás Zoltán. Az Erste Bank Hungary Zrt. EU Iroda vezetője külön kiemelte az agrárgazdasági finanszírozás különböző lehetőségeit, illetve azt, hogy a teljes pályázati folyamatban mely pontokon miben tudnak segíteni az ügyfeleknek járó EU-források lehívásában.

"Olyan tőkepiacunk van, amilyet megérdemlünk"

A hazai tőkepiac esélyeiről és kilátásairól cseréltek véleményt a Portfolio konferenciáján a szakértők. A Budapest Economic Forum kerekasztalának résztvevői elmondták, gazdaságpolitikai támogatásra is számítanának annak érdekében, hogy a nemzeti sikerességhez szükséges tőkepiaci javulás elinduljon.

Itt egy rakás EU-pénz, de hogyan tudjuk lehívni?

A Portfolio mai konferenciájának záró kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve a pénzügyi- és humántőke ellátottsága volt a fő téma. A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy rövid távon az EU-források lehívása lesz a kritikus elem, igaz ennek volumenét és így a rövid távú növekedési kilátásokat számos kockázat sújtja. Ezek között hangsúlyos volt az, hogy a túlzottan célzott pályázati kiírások akár a forráslehívást is akadályozhatják, illetve a szakképzett munkaerő hiánya súlyos beruházási és így növekedési problémákhoz is elvezethet.

Krisán: finanszírozási vákuum alakulhat ki Magyarországon (2.)

A régi uniós ciklus pénzeinek kifutása, a jegybank Növekedési Hitelprogramjának kivezetése, és a visszatérítendő uniós források kihelyezésének időigényei miatt félő, hogy 2016 első felében vákuum lesz a vállalkozásfinanszírozásban Magyarországon - hívta fel a figyelmet a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Krisán László.

Itt az ítélet a brókerbotrányok felelőseiről!

A befektetők egyáltalán nem felelősek a tavasszal kirobbant brókerbotrányokért - ezt az eredményt hozta a Budapest Economic Forum kapcsán tartott egyik közönségszavazásunk, ami a felelősség kérdését feszegette. Katona Zsolt, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatóját meglepte az eredmény, mert szerinte igenis gyanúsnak kellett volna lennie az ügyfeleknek is, amikor 10-20%-os éves kamatot ígérő papírokba tették a pénzüket, amikor például besétáltak a karcagi utazási irodába. Abban mindenki egyet értett a panelbeszélgetés keretében, hogy az ügyfelek tudásbeli hiányosságaira az egyik legfontosabb megoldás az oktatásban, a pénzügyi tudatosság növelésében rejlik.

Több magyar munkahelyeket akarunk? - Engedjük tőzsdére a cégeket!

Rendkívül fontos foglalkoztatási hatása van annak, ha a kis- és közepes cégek nagy számban a tőzsdére tudnak menni, azaz onnan is be tudnak vonni forrást - hangsúlyozta az amerikai tőzsde elmúlt évtizedekbeli tapasztalata alapján egyfajta tanácsként Magyarország számára is David Weild. A NASDAQ volt alelnöke, a Weild&Co alapítója szerint túlságosan magas a magyarországi vállalatok banki alapú forrásszerzésének aránya, azaz célszerű lenne például a nagy állami vállalatokat a tőzsdén keresztül is privatizálni a Budapesti Értéktőzsde élénkítése kapcsán. Felvetette egyúttal azt is, hogy adókedvezményekkel is érdemes lehet ösztönözni a kisebb-nagyobb cégek megjelenését egy adott ország tőzsdéjén.

Színfalak mögötti háború zajlik a bankok és a kormány között

Nagyon nehezen elérhető álom a magyar bankszektor számára a 10%-os tőkearányos megtérülés elérése - hangzott el a Portfolio csütörtöki Budapest Economic Forumán. A bankvezéri panelbeszélgetésből kiderült, hogy egyre lazább kockázati feltételekkel hitelezik a vállalatokat, mégse jelentkezik a hitelek iránt a visszaesés elkerüléséhez szükséges kereslet. A forintosítás utáni hitelkiváltások elsősorban az ügyfelek immobilitása miatt nem pörögtek fel. Az állami bankvásárlásoknak a közönség szerint még nincs végük, a háttérben pedig a béke látszata ellenére háború zajlik a kormány és a bankok között.

Óriási feladat előtt áll az MFB, pörög az Exim hitelezése

Ha már Lázár János az óriási, de nem megoldhatatlan feladatokat vázolta, akkor elmondhatom, hogy az MFB is ilyen, tehát megoldható kihívások előtt áll a hitelezés tevékenység terén - kezdte a miniszter nyitóelőadására rímelő előadását a Budapest Economic Forum második szekciója keretében Bertalan Sándor. A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese vázolta, hogy a visszatérítendő EU-források elosztási rendszere hogyan épül majd fel és újra rögzítette, hogy csak a hitelintézetek vehetnek majd részt a hitelek folyósításában. Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója előadásában többek között arról beszélt, hogy idén is lendületesen bővül a bank által nyújtott finanszírozás volumene, amelyben a termékpaletta rugalmas alakítása, illetve bizonyos jogszabályi változtatások is segítettek.

Csúnyán összekapott Surányi György és Nagy Márton

Éles vita alakult ki az MNB önálló monetáris politikája alakításának képességéről Surányi György volt elnök és Nagy Márton jelenlegi jegybanki alelnök között a Budapest Economic Forum panelbeszélgetése keretében. Surányi szerint ugyanis egy kis, nyitott gazdaságban nem igazán lehet magunkat függetleníteni a nagy jegybankok kamatciklusától, miközben a forintosítás után a lakosság már nem árfolyam, hanem kamatkockázattal fog szembenézni. Nagy Márton szerint az elmúlt évek intézkedései mind-mind ennek az autonómiának a megteremtése irányába mutattak, ráadásul sikeresen, hiszen csökkent a külső sérülékenység, a piaci hozamkörnyezet alacsony, az NHP pedig a vállalati hitelezés még nagyobb csökkenésétől óvta meg a rendszert. Karvalits Ferenc szerint az MNB olyan elköteleződéseket vesz magára az NHP és az Önfinanszírozási program keretében, ami nem a jegybank feladata, illetve a magyar gazdaság tartós leszakadásának veszélyére figyelmeztetett. Bod Péter Ákos szerint Magyarország fokozatosan veszíti el képzett munkaerejét, ami a bérszint-növekedés mellett a működés leállásával fenyeget számos szektorban, akadályozva és akár ellehetetlenítve a felzárkózást.

Külföldi elemzők: nagyon megváltozott a világban a megítélésünk

Magyarország már megérdemelné a felminősítést, ennek csak az időpontja kérdéses - értett egyet a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Pasquale Diana, a Morgan Stanley és Vladimír Vano, a Sberbank vezető elemzője. Megváltozott a régiónk megítélése a piacon: most már sokkal ellenállóbb a sokkokkal szemben, mint korábban volt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.