Júliusban a 143 milliárd forintos havi növekedés kétharmadát a Kétéves Magyar Állampapír és a Prémium Magyar Államkötvény vásárlások tették ki. 2017-ben közel 1291 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya - áll az ÁKK közleményében.
Bár a bankbetéteknél lényegesebben magasabb hozamot érhetünk el az állampapírokkal, nem minden esetben teljesen kockázatmentes és költségmentes befektetésről van szó. Íme három hasznos tudnivaló, ha lakossági állampapírba fektetnénk a pénzünket.
Sosem voltak még olyan népszerűek az állampapírok Magyarországon, mint 2012 óta, ráadásul 2016 első felében minden korábbinál jobban felpörgött az értékesítés. A kötvényekhez járó rekord magas reálkamat szinte minden más fix hozamú befektetési formát maga mögött hagy hazánkban. Két bank és a Magyar Posta árulta el nekünk értékesítési számait. Főleg a rövidebb lejáratú állampapírokat kedvelik a magyarok, egyéves, illetve mióta elérhető, féléves időtávra szeretjük lekötni a pénzünket, hiába ígérnek magasabb kamatot a hosszabb lejáratú állampapírok.
A lakosság kedvencének számító Kamatozó Kincstárjegyek hozama még mindig magas, amellett, hogy a hitelpapír likviditása kedvezőbb, ezért ez rövid távon jobb befektetés, mint a bankbetétek. Jelenleg viszont úgy néz ki, hogy a Bónusz Államkötvények és a Kincstárjegyek hozama is csökkenhet, hosszú távra a Prémium Államkötvény lehet a legjobb megoldás.
Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.
Ha az állampapírok magas hozamából szeretnénk részesülni, nem árt azzal tisztában lennünk, hogy nem teljesen kockázatmentes, illetve költségmentes befektetésről beszélünk minden esetben, sőt, még a hozam is változhat. Íme három hasznos tanács, ha lakossági állampapírra fáj a fogunk.
Közel 100 milliárd forinttal emelkedett márciusban a lakossági állampapírok állománya. A Féléves Kincstárjegy (FKJ) volt márciusban a legkedveltebb, mióta a banki értékesítési hálózatban is kapni lehet. A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) esetén a hóközi kamatcsökkentést megelőző intenzív vásárlások emelték az átlagos fölé az értékesített mennyiséget - áll az ÁKK közleményében.
A legmagasabb fix hozamú befektetést ma a lakás-takarékpénztári konstrukciók jelentik Magyarországon, legalább 10 éves időtartamon azonban már vetekednek velük a változó kamatozású állampapírok is.
Április 1-től új sorozatokat indít, és egységesen 25 bázisponttal csökkenti a lakosság számára értékesített három,- és ötéves futamidejű Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) kamatprémiumát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - áll az ÁKK közleményében.
Az államkötvények gyakorlatilag minden más fix hozamú, szabad felhasználású befektetést lenyomtak Magyarországon tavaly, úgy is, hogy az egyik legmagasabb hozamú állampapírtípus kamata az infláció hiányában csak a kamatprémiumból állt. Idén azonban változások várhatnak az államkötvényekre, egyrészt az infláció, másrészt a felminősítés miatt, ha minden tervszerűen zajlik.
Bizonyára rengetegen elgondolkodtak már azon, hogy melyik lakossági állampapírt válasszák a megtakarításukhoz, hiszen nagyon vonzóvá tette az állam a termékpalettát. Sokan azon is törhetik a fejüket, hogy vajon az inflációt vagy az egyéves állampapírhozamot követő, változó kamatozású konstrukciót válasszák-e inkább. Ehhez azt a makrogazdasági kérdést kell megválaszolnunk, hogy mekkora reálkamat várható Magyarországon a következő 5-6 évben. Akár egyszerű ökölszabállyal, akár egy összetett modellel jelzünk előre, a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) által garantált reálkamat minden más terméket megver az előttünk álló ötéves időtávon. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, a jegybanknak a várakozásoknál hamarabb és az előrejelzéseknél jelentősen meredekebb kamatemelési ciklust kéne kezdenie. Ha nem üt be egy újabb válság, akkor ez nem valószínű, így a PMÁK tűnik a jobb választásnak jelenleg. Saját modell alapú előrejelzésünk szerint évente 1 százalékpontnál is nagyobb lehet az átlagos előnye, ami nem elhanyagolható különbségekhez vezet a futamidő végén.
Ha államkötvényekkel szemezgetünk, jó lehetőségnek találhatjuk a Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), amely hosszabb távon, négytől kilenc évig nyújt befektetési lehetőségeket, változó kamatozással. Ha felminősítésre és emiatt hozamcsökkenésre számítunk, akkor viszont nem feltétlen ez a legjobb befektetés.
A Magyar Államkincstárban december végén több mint 150 ezer ügyfél rendelkezett értékpapír-nyilvántartási számlával, a számlákon több mint 686 milliárd forint névértékű állampapír volt - mondta Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke az intézmény mai sajtótájékoztatóján.
Szeptemberben a 101 milliárdos teljes állománynövekményből 68 milliárdot, októberben a 30 milliárdból 11 milliárd forintot tett ki a közhasznú szervezetek, így például az alapítványok lakossági állampapír vásárlása, ami a Matolcsy György MNB-elnök szorgalmazására létrejött öt jegybanki alapítványhoz köthető - hívja fel a figyelmet friss cikkében a 444.hu. Az alapítványok abból a jegybanki nyereségből kapják tőkéjüket, amely a devizatartalék átértékelődési hatásából ered és igen jelentős lehet, többek között a devizahitelek forintosításához adott jegybanki tartalékok elszámolásával. A bonyolult tranzakciók hátterét, a jegybanki nyereség képződését és annak potenciális mértékét korábban több elemzésünkben is körbejártuk. A jelentős alapítványi állampapír elvileg arra is jó, hogy év végén trükközni lehessen a kimutatott államadóssággal. Lehet, hogy ezt most nem a MOL, hanem az MNB alapítványai teszik majd meg.
Az igazi ok a Bónusz Magyar Államkötvények eddigi sorozatainak leállítása mögött valójában az lehetett, hogy a kötvények jelentős része nem a magyar lakossághoz, hanem intézményi befektetőkhöz került. Ez pedig ellentétes az adósságkezelő szándékával és ezért módosítják a feltételeket - értesült a Napi Gazdaság.
A dollár farvizén rángatják a forintot.
A jövőben más szolgáltatásokra helyezik át a fókuszt.
Ezúttal Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.
Nem ez az egyetlen probléma.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
