Ma tette közzé negyedik negyedéves gyorsjelentését a BP, amely az elemzői várakozásoknál jóval nagyobb veszteséget jelentett a tavalyi évre. A társaság vezetője, Bernard Looney szerint ez volt karrierjének legnehezebb éve. A társaság optimistább az idei kilátásokkal kapcsolatban, és úgy látja, hogy normalizálódhat az olajkereslet és az LNG árak is emelkedhetnek. Emellett az olajóriás igyekszik a megújuló energiák területén is fejlődni.
A koronavírus-járvány által egyik leginkább sújtott szektor idén a turisztika és a légiközlekedés mellett az olajipar volt, amely elképesztően gyengén teljesített az év egészét tekintve még annak ellenére is, hogy november óta azért már adott magáról némi életjelet. Ettől függetlenül a járvány előtti teljesítménytől még nagyon messze vannak az olajtársaságok, akik hatalmas veszteségeket szenvedtek el tavasz óta, és jellemzően igyekeznek minden létező módon lefaragni a költségeiket, kezdve a beruházások és az osztalékok visszavágásától egészen a munkaerő jelentős mértékű elbocsátásáig. Ez azonban már nem csak a túlélés érdekében történik, hanem azért is, hogy megpróbáljanak megújulni az olajtársaságok, de egyelőre a jelek szerint még nem állnak igazán a helyzet magaslatán.
A Bermuda szigetcsoportot és a Bahamákat jellemzően nem az olaj- és gázipari tevékenységükkel szokták azonosítani a legtöbben, ehhez képest az itt bejegyzett leányvállalatok mégis igen komoly profitot termelnek több olajtársaságnak is, mint amilyen a Shell vagy a Chevron. Népszerű adóparadicsom még a Csatorna-szigetek, Svájc és Írország is. A nagy olajtársaságok többféle módon, és igen kreatívan próbálják meg csökkenteni adóterheiket, derül ki a Reuters által kiadott friss olajipari elemzésből.
A következő évtizedben várhatóan egyre nagyobb szerepet fog kapni a megújuló energiaforrások használata, különösen a nap- és szélenergia, de nagy hangsúly lesz az elektromobilitáson is. Ennek pedig számtalan közvetlen és közvetett következménye lesz a piaci szereplőkre is, és ez nem csak az olajipart érinti, hanem többek között a villamosenergia-termelését és kereskedését is. Utóbbi piaca a következő tíz évben akár megduplázódhat, így sok lehetőséget rejt magában. Számos nagy cég tervezi bővíteni az áramkereskedéssel kapcsolatos részlegét, és nem sajnálnak akár 2-3 millió dolláros aláírási bónuszt sem kifizetni a legjobban képzett szakembereknek.
A héten számos nagyvállalat teszi közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, ma a BP jelentett: az olajvállalat az elemzői várakozásokkal ellentétben profitot tudott realizálni. A vállalat részvényei a gyorsjelentés után emelkedtek a tőzsdenyitás első órájában.
Az elmúlt években jelentősen csökkent a nagy olajtársaságok nyereségessége, ami komoly fejfájást okoz a befektetőknek, de még ennél is jobban aggódnak, hogy mit hozhat a jövő ezen cégek számára. A profitok növelése és a szép osztalékhozam persze továbbra is fontos, de nem mindegy, hogy ezt milyen módon érik el a társaságok, akik előtt több kihívás is áll a következő időszakban. Egyrészt csökkenteniük kell a költségeiket, és a nagyobb nyereséggel járó forrásokra kell koncentrálniuk, miközben ezekből kell finanszírozniuk az energiaátmenethez kapcsolódó befektetéseiket.
A Nikola volt az elmúlt hónapok egyik sztárja a tőzdéken, a részvénykibocsátás óta az árfolyam szárnyalt, de most úgy tűnik, hogy az inga a másik irányba lendült ki. A Hindenburg szeptember 10.-i cikke óta egy sor vád érte a céget, vizsgálódik a tőzsdefelügyelet, lemondott a vállalat alapító vezetője, Trevor Milton, tegnap a BP jelentette be, hogy eláll egy esetleges partneri viszonytól a botrányok miatt. Ám ezzel nincs vége, ma a tőzsdenyitás előtti piacon újabb 10 százalékot esett az árfolyam, miután a Wedbush elemzője 45 dollárról 15 dollárra csökkentette a célárat, semleges helyett alulsúlyozási ajánlás mellett.
A Shell nagyon komoly vállalati átalakításokra készül, és a nagyívű projekt keretében a megújuló energiák, illetve a villamosenergia-piac felé mozdulna el. Ezzel párhuzamosan a kutatás-termelés üzletágának kiadásait legalább harmadával csökkentené a működési és beruházási költségek lefaragásával.
200 ezer ausztrál dollár (közel 42 millió forint) kártérítést ítélt meg az ausztrál munkaügyi bíróság a BP nevű olajcég dolgozójának, aki egy hitleres mémmel gúnyolta ki főnökét – írja a CNBC gazdasági hírportál.
Sok izgalmas meglepetéssel szolgált az idei második negyedéves gyorsjelentési szezon, hiszen ez volt az évnek az az időszaka, amikor a világ már lényegében a negyedév elejétől a végéig érezte a bőrén a járvány gazdasági hatásait. A visszaesés a világ legnagyobb vállalatinál nem maradt el, bár sok esetben a jelentősen lefelé módosított elemzői várakozásokat sikerült felülmúlniuk a cégeknek. Összefoglaltuk a friss gyorsjelentések közül a fontosabbakat.
A világ egyik legnagyobb olajipari cége, a BP bejelentette, hogy egy akár 17,5 milliárd dolláros leírást is elkönyvelhet a második negyedévben, miután a társaság jelentősen lecsökkentette a hosszútávú olaj- és gázár előrejelzését.
A BP olajipari konszern jelentős létszámleépítést jelentett be hétfőn, a foglalkoztatottak 15 százalékát, csaknem 10 ezer embert elbocsát részben a koronavírus miatt megcsappant kereslet miatt.
Kétharmadával zuhant a BP profitja az idei első negyedévben, azonban ennek ellenére továbbra is vásárolt vissza részvényeket, és tartotta a korábbi osztalékfizetését. Ennek eredményeként növekedett a vállalat eladósodottsága, amit sok elemző felelőtlenségnek tart.
Az olajár összeomlása a kutatás-termelés túlsúlyos vállalatoknak fáj igazán, azonban a finomítás, petrolkémia és fogyasztói szolgáltatások szegmensek még akár pozitívan is kijöhetnek egy tartósan alacsonyabb olajár környezetben. Emiatt a lengyel PKN Orlen árfolyama alig esik, relatíve a Mol sem zuhant akkorát, mint a versenytársak, azonban a koronavírus miatt még óvatosan kell bánni a vételekkel.
Hatalmas divattá vált az olajtársaságok zöldülése Európában, főleg annak fényében, hogy az Európai Unió papírforma szerint törvénybe fogja iktatni a 2050-es nettó karbonsemlegességi célt. Az amerikai olajóriásoknak és az Egyesült Államok kormányának azonban szögesen ellentétes a hozzáállása a klímaváltozás kérdéséhez, szerintük csupán nem több, mint kozmetika amit a zöldülési erőfeszítéseikkel az európai olajtársaságok művelnek.
Az eső olajáraktól és romló finomítói környezettől szenvednek a nagy olajtársaságok is, így hiába a tőzsdeindexek szárnyalása, az olajcégek masszívan alulteljesítenek. A 4 vizsgált olajóriásból egyedül a BP tudta megverni az elemzői várakozásokat, így rajta kívül a társaságok idén 10 százalékos árfolyamzuhanást szenvedtek el. Elsőre furcsa az olajvállalatok árazása egymáshoz viszonyítva, de a piac ritkán téved.
A BP és a Bunge összeállt Brazíliában, és létrehozták a világ második legnagyobb cukornád feldolgozó vállalatát. A két alapító közös vállalata tegnap megkapta az összes szükséges hatósági engedélyt a működéshez. Etanolt, azaz bioüzemanyagot fognak gyártani, Brazília szén-dioxid kibocsátásának csökkentése érdekében.
Csak szuperlatívuszokban lehet beszélni a szaúdi állami olajcégról, a Saudi Aramcóról, a vállalat messze a legnagyobb olajcég, elképesztő kitermeléssel és készletekkel, brutális profittal, de ezek mellett hamarosan azzal is büszkélkedhetnek a szaúdiak, hogy övék a világ legnagyobb értékű tőzsdei vállalata is. A tőzsdei bevezetés folyamata elindult, még idén tőzsdére bocsáthatják a vállalat részvényeit. A szaúdi koronaherceg akkor lenne elégedett, ha 2000 milliárd dolláros árazás mellett menne tőzsdére az Aramco, a legfrissebb becslések alapján azonban kevesebbel kell majd beérniük.
Hatalmas akvizíciós célpontot nézett ki magának a Mol, az azeri ACG mezőben lévő részesedés 2 milliárd dollárba, vagyis több mint 600 milliárd forintba kerülhet, ami még Mol mércével nézve is hatalmas falat. A tranzakcióval 20 százalékkal nőhet a Mol szénhidrogéntermelése, és jelentősen emelkedhetnek a vállalat kőolajkészletei is.
A BP olajvállalat leköszönő vezérigazgatója, Bob Dudley szerint felelőtlen Michael Bloomberg 500 millió dolláros terve, mely arra irányul, hogy ne építsenek és ne is üzemeltessenek több földgázzal működő amerikai erőművet – számolt be a CNBC.
10 ezer négyzetméteren.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Gyorsan nyomulnak előre a Donbaszban.
Sazalai Máté cikke.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
