Mi lenne a 21. századi Budapest jelképe, szimbóluma? - hangzott el a kérdés a Budapest 2030 Konferencián. A panelbeszélgetésben résztvevő, különböző szakterületekben jártas szakemberek között volt történész, ingatlanfejlesztő vezérigazgató, a humán főpolgármester-helyettes, egyetemi docens, a Közlekedési Múzeum főigazgatója, és a BKV vezérigazgatója. Mindenki elmondta az elképzeléseit arról, hogy mi lehetne a főváros új jelképe, mi az a dolog a város életében, ami elég impozáns, vagy jelentős ahhoz, hogy szimbólumként lehessen rá tekinteni.
Nemcsak a fővárosi épületek tekintetében hozhat fontos változásokat a 2030-as városfejlesztési koncepció, hanem a fővárosi tömegközlekedésben is, melynek fontos részei a Budapest területén haladó vasútvonalak. A következő évtizedben a H7-es vonalat alagúton keresztül egészen a Kálvin térig szeretnénk meghosszabbítani, de emellett számos más fejlesztés is tervben van a fővárosi közlekedésben - mondta el a Budapest 2030 konferencián tartott előadásában Homolya Róbert, a MÁV Zrt. vezérigazgatója.
Mit várnak a különböző területek szakértői az új fejlesztési tanácstól és mit gondolnak a legfontosabbnak Budapest versenyképességét, fejlődését illetően? Hogyan tud az állam, a város és a magánszféra együttműködni? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a Budapest 2030 Konferencián.
Foglalkozásunknál fogva mi mindannyian budapestiek vagyunk, Budapest a munkánk, Budapest a szenvedélyünk. A 21. század következő évtizedeiben a város legsikeresebb korszaka köszönthet ránk, 2030-ra Budapest lehet az egyik, ha nem a legjobb város Európában - mondta el Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár
A Budapesti Fejlesztési Tanács és a 2030-as Fejlesztési Koncepció számos ingatlanfejlesztésen keresztül nyitja meg az utat a főváros fejlődése előtt. Bár 2030-ig még van több mint egy évtized, annyira azért nincs messze a dátum, így fel kell tenni a kérdést, hogy hol tartunk most - nyitotta meg a Budapest 2030 konferencia első panelbeszélgetését Borbély Gábor MRICS, a CBRE kutatási igazgatója.
Budapest már nem az a főváros, ami csak az olcsó munkaerő miatt vonzó. A nemzetközi cégek egyre több és újabb funkciókat hoznak ide, amivel párhuzamosan a foglalkoztatás is egyre magasabb lesz. Vajon mikor tudja átvenni Budapest a régió vezető szerepét? - tette fel a kérdést Borbély Gábor MRICS, a CBRE kutatási igazgatója a Budapest 2030 konferencián tartott előadásában.
"Mi a teendő? Mit várhatunk a város jövőjétől? A városépítésnek a múlt által megszabott keretében kell kielégíteni a jelenkor igényeit" - mondta Tarlós István Főpolgármester a Budapest 2030 Konferencia nyitóelőadásának elején. A főpolgármester elmondta, hogy eddig forráshiány miatt nem megvalósuló projekteket is a Budapesti Közfejlesztési Tanácsa elé fog vinni, többek között a 3-as metró középső szakaszának építését, valamint a Káposztásmegyerig való meghosszabbítását.
Fontos változások előtt áll a főváros. Azon túl, hogy jövőre önkormányzati választások lesznek, hatalmas városfejlesztési projektek indulhatnak és készülhetnek el a következő években. Tarlós István főpolgármesteri újraindulásának egyik legfontosabb feltételeként a Budapesti Fejlesztési Tanács létrehozását határozta meg.
Több mint 1100 milliárd forintra rúgó, folyamatban lévő, illetve a jövőben megkezdődő fejlesztéseket is tartalmaz az a 62 tételből álló lista, amelyet a kormány mutatott be a főpolgármesterrel folytatott tárgyalásokon. A Magyar Idők birtokába került dokumentumban a befejezettek mellett 27, az elkövetkező években megvalósuló magasépítési és közlekedési beruházás szerepel.
Sokakat idegesít, sokan viszont szeretik az idelátogató turistákat, ami biztos, hogy gazdasági szempontból a miattuk is ösztönzött ingatlan-, város- és közlekedésfejlesztések, illetve az itt vásárolt szolgáltatásokra és termékekre költött összeg egyaránt pörgetik a hazai gazdaságot. De vajon mennyit költenek, és mely országokból jönnek a legtöbben? Miben ösztönzi igazán a kormányzatot, a fejlesztőket és a befektetőket a jelenlétük? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ és néztük meg a hazai viszonyokat.
Kis túlzással szinte nincs olyan pontja ma Budapestnek, ahonnan ne látnánk legalább egy toronydarut vagy építkezést. A fejlesztési hullámnak azonban még így sem vagyunk a tetején, a lakás- és irodaépítések mellett több olyan része is van a fővárosnak, ahol a mostani vagy a következő évek városfejlesztési terveinek megvalósulása hozhatja el az igazán nagy változást. Az alábbiakban azokat a városrészeket gyűjtöttük össze, ahol a közeljövőben jelentős fejlesztések várhatók (vagy már meg is valósultak), aminek köszönhetően a környék is élhetőbbé válik, felértékelve ezzel az ott található lakásokat.
Egyre több lakást adnak át, készülnek a nagyobbnál nagyobb irodaházak és bevásárlóközpontok Budapesten, a városfejlesztés azonban nem áll meg ezeknél a projekteknél. Fontos, hogy a főváros olyan részei (parkok, sportpályák, kinti rendezvényhelyszínek) is jobbá váljanak és megújuljanak, ahol az emberek a szabadidejüket töltik, sportolási, vagy akár csak kikapcsolódási céllal. Az ilyen jellegű fővárosi kezdeményezéseket, felújításokat, eseményeket vettük szemügyre, különös tekintettel a sportolási lehetőségeket támogató projektekre.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
