Kötelező érvényű, a devizahiteleket véglegesen kivezető, a bankrendszer stabilitását nem veszélyeztető megoldást tart szükségesnek a Fidesz ügyvezető alelnöke. Kósa Lajos csütörtök este, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt is hozzátette: rendkívül kockázatos lenne olyan eszközökkel élni, amelyeket a végtörlesztés vagy az árfolyamgát esetében alkalmaztak.
A Portfolio.hu úgy értesült, jelen állás szerint alapvetően kétféle forgatókönyvről tárgyalhatnak a kormány és a bankszövetség képviselői a jövő kedden sorra kerülő találkozójukon. Az egyik elképzelés szerint egyszeri aktussal forintosítják majd a devizaalapú lakáshiteleket, és hogy ezzel rövid távon is jól járjanak az adósok, némi tőke- és/vagy kamatkedvezményt adnak hozzá nekik. A másik elképzelés néhány éven belül, fokozatosan változtatná át forintalapúvá a devizahiteleket. Mindkét megoldás hátránya, hogy nem igazán radikális a devizahiteles probléma kezelésében, előnyük azonban, hogy egy múlt héten napvilágot látott, információink szerint gyorsan elvetett ötlethez képest valamivel kisebb pénzügyi áldozatot követelnének meg a bankszektortól és az államtól.
Orbán Gábor szerint még az idén elindulhat a devizaadósok újabb mentőprogramja, és az sem zárható ki, hogy erre állami pénz is lesz; a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a Heti Válasznak azt is elmondta: az IMF-hitel végtörlesztése miatt, a tartalékok visszaépítése érdekében újabb dollárkötvény-kibocsátással kell megjelennie a nemzetközi piacokon ősszel Magyarországnak.
Az MNB cikksorozatot tesz közzé honlapján a lakossági devizaalapú jelzáloghitelekről, amelynek célja, hogy a devizahitelek problematikájával kapcsolatban a" közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel", továbbá "segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a probléma rendezéséhez." A Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató által készített első cikk címe: "Forint és devizahitelek: ki járt jobban?"
Sokkal nagyobb mozgások elé néz a lengyel zloty árfolyama, amennyiben egy ellenzéki képviselő indítványa támogatásra talál - számol be a Financial Times. Az egyre népszerűbb Jog és Igazságosság Párt politikusa a frankban eladósodott háztartások megsegítésére szólította fel a kormányt, külön megemlítve Magyarország esetét.
Miközben egyre több devizaalapú jelzáloghitellel csúsznak meg a családok, egy másik veszély sem múlt el a fejük fölül: nagyon magas azok aránya, akiknél még ma is nagyobb a tartozás összege, mint a lakás piaci értéke. Ez különösen épp a fizetésképtelenség beállta esetén veszélyes, hiszen még a lakás értékesítését követően is marad a banknak követelése. Az ily módon veszélyben lévő adósok pontos aránya nem ismert, az MNB e héten közzétett adataiból viszont annyi kiderült: a devizaalapú lakáshitelek 55%-a esetében haladja meg a tartozás a lakás piaci értékének 90%-át. A devizaalapú szabad felhasználású hitelek esetében ez az arány 36%.
Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is elviselhető terhet jelentene. Ilyen az a mentőcsomag, amelynek ötlete tegnap látott napvilágot. Vannak ugyan kockázatai, ám a választásokra készülő kormánypártok számára valószínűleg vonzó megoldás, és a devizahitelesek sem utasítanák vissza. Állami részvétel mellett talán a bankok is belemennének. Lássuk, miről is van szó!
Örvendetes módon megállt a nem teljesítő lakossági hitelek arányának (NPL-ráta) emelkedése a második negyedévben - mutatják az MNB ma közzétett adatai. A 18,0%-os lakossági NPL-ráta azonban önmagában csalóka: a jelzáloghitelek esetében 17,6%-ról 18,3%-ra emelkedett az arány három hónap alatt, a többi hitelnél pedig inkább a banki követelés-eladások csökkentették az arányt. A devizahiteles mentőcsomag szempontjából érdekes devizaalapú jelzáloghiteleknél mára 21,2%-ra emelkedett a nem teljesítési arány, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében még a lakáshiteleknél is durvább a helyzet. Egyelőre nem világos, elsősorban a késedelembe esett hitelek számát kívánja-e az új tervekkel mérsékelni a kormány, pedig leginkább emiatt lenne szükség sürgősen egy banki kompromisszummal kialakított, az erkölcsi kockázatot tovább már nem növelő csomagra.
Ősszel a kormány beterjeszti az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről, más néven a magáncsődről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek nyomán 2014 januárjától működhet ez az intézmény - közölte Pálffy István, a KDNP frakcióvezető-helyettese csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Állítólag nem kér a bankszövetség a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekből. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetők (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenő nyilatkozatok mellett. Most például egy olyan lehetőség körvonalazódik, amellyel azok élhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. végtörlesztés, árfolyamgát), sem a készülő magáncsőd nem járható út. A hírek szerint forintosítással járó devizahiteles mentőcsomagra esélyes hitelszerződések száma ma közel 340 ezer lehet, papíron mintegy 150 ezer lakáscélú közülük. Úgy tűnik, az ügyfelek egy jól meghatározott csoportját veszi majd célba a csomag, és nem egy mindent elsöprő lavina készülődik. Egy viszonylag szűk kört érintő, de végtörlesztésszerű megoldás lehetősége azonban még nem múlt el. A kormány sajtóértesülések szerint ma tárgyal minderről, a végső döntéssel viszont megvárhatja a bankok két héten belül elkészülő javaslatát.
Büntetőjogi és polgári pert indít Lázár János ellen az OTP elnök-vezérigazgatója anélkül, hogy kommentálná az államtitkár szavait - számolt be a Nol az OTP sajtófőnökére hivatkozva. Lázár úgy reagált, hisz az igazában, és nyugodtan áll bíróság elé.
Szerdai ülésén tárgyalhat a kormány a devizahitelesek megsegítéséről és a családi csődvédelem bevezetéséről is - értesült a Magyar Nemzet. A családi csődvédelem az új információk alapján kiegészíti a készülő mentőcsomagot: azokon segítenek vele, akik nem jelzálogfedezetű devizahitelek miatt kerülnek nehéz helyzetbe.
Reménykedésre ad okot a papíron szabad felhasználású, valójában lakhatási célú hitelt felvevők számára a mai Napi Gazdaságban bemutatott lehetőség. Egyúttal csalódottak lehetnek, akik befektetési céllal vettek fel lakáscélú hitelt: egyetlen információkéréssel könnyedén megállapítható, ki jogosult az újabb adósmentő programra azért, mert valós lakhatási célra vette fel a hitelt.
Újra tárgyalóasztalhoz ül a héten a kormány a devizahitelesek megsegítésének ügyében. Az a cél, hogy teljes megoldás szülessen az összes érintett számára - mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Szavai szerint figyelembe vennék a már létező mentőcsomagokat, és azoknak segítenének, akiken eddig nem tudtak.
A Fővárosi Törvényszék döntést hozott abban az ügyben, amelyben Kásler Árpád és neje személyiségi jog érvényesítése miatt indított az OTP Bank ellen - értesült a Portfolio.hu. Az "eredeti", a törlesztőrészletek elszámolási árfolyamával kapcsolatos ügyben azonban még mindig nem hozott döntést az illetékes Európai Bíróság.
Az utóbbi hónapokban ugrásszerűen megemelkedett a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek felkínált ingatlanok száma. Az indulástól számítva 2013. július végéig mintegy 7 300 ingatlan-felajánlást fogadott be a NET Zrt., amivel hozzávetőleg 32 900 személy lakhatása vált biztossá - közölte a társaság. A NET program a májusi jogszabályváltozásoknak köszönhetően vett újabb lendületet.
Több elemében sem felel meg a kormány elvárásainak a bankszövetségnél készülő devizahiteles javaslatcsomag, amelyet a szervezet az augusztus 20-i hosszú hétvége után mutat majd be a kabinetnek - értesült a Figyelő. Pedig Varga Mihály és Rogán Antal már jelezte: kompromisszumos megoldás híján ősszel a kormány egyoldalúan dönt a devizahitelesek megsegítéséről.
Újabb magyar devizaügylet miatt kezdődött előzetes eljárás az Európai Bíróságon, a luxemburgi bírákat a Szombathelyi Törvényszék kereste meg azt tudakolva, tisztességes volt-e azon szerződéses kikötés, amely szerint a kölcsönfelvevő a tőkepiaci választott bírósághoz fordulhat, ha utóbb kifogást emel - ismerteti keddi számában a Magyar Nemzet.
A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) összefoglalta az általuk képviselt devizahitelesek kéréseit, és átadta ezeket a kormánynak illetve a Bankszövetségnek - tudatta a civil szervezet vezetősége hétfőn az MTI-vel. A szervezet javaslata szerint elsősorban a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket kell kivezetni a gazdaságból, de a szervezet egyetért az összes devizahitel felvételkori árfolyamon történő forintosításával.
A Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. üzletszabályzatainak számos pontját érvénytelenítette a Szegedi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete - számolt be a Magyar Nemzet.
Újra erőteljes ellenállást váltott ki a külföldi ügynökökről szóló törvény Grúziában.
Ez már nem az az átörökítés, amihez eddig hozzászoktunk. Interjú Bálint Attilával.
Még nem késő regisztrálni az AI in Business rendezvényünkre!
Hasznos, gyakorlati, érhető.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
Tényleg ennyit számít a magyar makropályában az amerikai elnökválasztás?
