Hétfőn le is zajlott a magyar állam devizakötvény-kibocsátásának könyvépítése. A Reuters adatszolgáltatása szerint nagyjából 3-szoros túljegyzés mellett a kötvényfelárak csökkentek az eredeti tervekhez képest.
Dollárkötvényeket adna el Magyarország öt, tíz és harminc éves futamidő mellett – írja a Reuters. A lépés nem meglepő azt követően, hogy az ÁKK a múlt héten módosította finanszírozási tervét, melynek értelmében a tervezettnél 3,2 milliárd euróval több devizaforrást vonna be.
Már hallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy a tervezetthez képest 2,2 milliárd eurós devizakötvény többletkibocsátást tervez a kormány a 2025-ös költségvetésben, így sérülni fog az évek óta érvényben lévő 30%-os benchmark a devizaadósság arányával kapcsolatban. A témában vendégünk volt Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A műsor második részében azt vizsgáltuk meg hogy az Európai Unió milyen lépésekkel igyekszik felvenni a tempót az elmúlt időszakban gyökeresen megváltozott politikai és gazdasági kihívások miatt. A témában itt lesz velünk Debreczeni Réka, a Portfolio makrogazdasági elemzője.
Jelentősen, 651 milliárd forinttal megemelte a 2025-ös pénzforgalmi hiányra vonatkozó előrejelzését a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), illetve ezzel párhuzamosan az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) átalakította finanszírozási tervét. A mostani bejelentés újabb jele annak, hogy a kormány szép lassan lemond az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásairól, cserébe devizakötvények eladásából fedezné a kieső összeget a finanszírozásban. Kérdés, hogy erről a hitelminősítők tudtak-e, amikor az elmúlt hetekben helyben hagyták a magyar adósbesorolást, hiszen az időzítés miatt elképzelhető, hogy így akart időt nyerni a kormány. Ha így van, akkor is legfeljebb fél évig tudják elodázni a döntést, hiszen ősszel még mindhárom nagy hitelminősítő vizsgálja majd Magyarországot.
A Magyar Fejlesztési Bank tegnap devizakötvény-kibocsátást hajtott végre, melynek során 1 milliárd euró összegű forrást vont be 4,375%-os kamat mellett - közölte az MFB.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő Központ alapítói joggyakorlójaként 2025 februárjától Hoffmann Mihályt, az Exim eddigi pénzügyi vezérigazgató-helyettesét nevezi ki a társaság vezetői feladatainak ellátására.
Lengyelország szerdán 5 és 10 éves lejáratú euróban denominált kötvényeket bocsátott ki összesen 3 milliárd euró értékben. A rövidebb kötvények 60, míg a 10 évesek 110 bázispontos felárral keltek el. Utóbbi esetében jóval olcsóbban tudott eladósodni Lengyelország, mint Magyarország, amely kedden ment piacra ugyanilyen lejáratú papírral.
Nagyon erős volt a vételi érdeklődés a mai két magyar eurókötvényért a befektetők között, hiszen együttesen 10 milliárd eurónyi vételi ajánlatot nyújtottak be, de ezzel együtt is jelentős felárat fizet a magyar állam a két forrásbevonásért.
Rövid közleményt adott ki az idei államadósság-csökkentés kapcsán a Pénzügyminisztérium. Ebben lényegében bejelentik transzparensen, hogy az Államadósság Kezelő Központ ügyletének segítségével próbálják technikailag beállítani az idei év végére a csökkenő államadósságot.
Az argentin gazdaság helyzetének javulását jelzi, hogy a Fitch Ratings egy fokozattal feljebb sorolta az ország hosszú távú adósbesorolását. A hitelminősítő intézet szerint nőtt a bizalom abban, hogy Argentína képes lesz teljesíteni közelgő devizakötvény-kifizetéseit - írja a Reuters.
A lengyel pénzügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy négy nemzetközi pénzintézetet bízott meg euróban denominált kötvények kibocsátásának lebonyolításával. A tranzakció időpontja a piaci körülményektől függ.
A Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésben publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az ÁKK részéről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására – írja közleményében az ÁKK.
A tervezett négyből végül két jenalapú államkötvényt bocsátott ki a magyar Államadósság Kezelő Központ csütörtökön összesen közel 98 milliárd forintért. Ez csak a fele a bő két évvel ezelőtti szamurájkötvény kibocsátásoknak, és ez is érzékelteti, hogy óvatosak voltak a befektetők a mostani kibocsátással.
Magyarország japán jenben denominált szamurájkötvényeket dobhat piacra - derült ki a Reuters tudósításából.
Július végén történelmi csúcsközelben zárt az arany árfolyama, és emiatt minden idők legmagasabb, 6,8 milliárd euró értékű, aranytartalékával rendelkezett a Magyar Nemzeti Bank – derült ki a jegybank szerdai előzetes adatközléséből. A statisztika egyúttal arra is rámutatott, hogy részben azért ugorhattak meg áprilisban a jegybank devizakövetelései, mert akkor hívta le csendben a magyar állam a kínai devizahitelt, aztán a devizakövetelések júliusig tovább nőttek, és kilencéves csúcson, 34,5 milliárd eurón zártak. Mindezekkel együtt a jegybank július végi nemzetközi tartalékai (47,4 milliárd euró) csak hajszálnyira maradtak el a történelmi csúcstól.
A Portfolio által csütörtök reggel megírt 1 milliárd eurós kínai hitelfelvételről azt közölte Varga Mihály, hogy azt a piacinál kedvezőbb feltételek mellett vette fel a kormány, azonban a kamatokra vonatkozó részleteket nem közölt. A pénzügyminiszter azt is belengette, hogy az ősszel még egy szamurájkötvényt is kibocsáthat a magyar állam.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Gyorsítanák a gyártást.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
