Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését.
Elvi megegyezés született a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbításáról és tőkeerejének növeléséről szerdán az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányok képviselői között.
Egy korábban megnyitott hitelkeret terhére kész kipótolni a budapesti hármas metró finanszírozásából hiányzó részt az Európai Beruházási Bank és a budapesti szuperkórház építését is szívesen megfinanszírozza - többek között erről beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban Vazil Hudák. Az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke múlt héten járt Budapesten, amikor bejelentették a szuperkórház lehetséges helyszínét. Hudák egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2020 utáni újabb uniós költségvetésben tovább nőhet a visszatérítendő források szerepe, azaz a kkv-knak a kedvezményes hitelek korszakára érdemes készülnie.
Idén január végéig 1737 magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozás összesen 17,5 milliárd forintnyi, a Juncker-terv COSME garanciájához köthető vállalkozói hitelt kapott, azaz a 3 évre szóló keret 58%-a egy év alatt "elfogyott" - hangzott el a K&H Banknál elsőként elindult program első éves eredményeiről rendezett mai sajtóbeszélgetésen. A kiosztott forrás közel egyharmada már éven túli beruházási hitelt takar, de ez az arány várhatóan tovább emelkedik, mivel a bank kkv-bizalmi indexe a válság előtti szinten áll. A beruházási célú hitelkereslet további erősödésével elképzelhető, hogy a 3 évre kapott 30 milliárdos kihelyezhető hitel akár már év végére kimerül, de a bank már tárgyal a kibővítési lehetőségekről.
Magyarországon immár az ötödik pénzügyi intézménynél is elérhetők a Juncker-terv néven becézett kezdeményezés kedvezményes finanszírozási megállapodásai, ma ugyanis bejelentették az Erste Bank által kötött megállapodást is. Ennek keretében a következő három évben akár 1000 magyarországi kis- és középvállalkozás is kedvezményesen, kevésbé szigorú biztosítékok mellett vehet fel kölcsönöket kétféle konstrukcióban.
Eddig már 14 magyarországi projekttel fordultak ahhoz az európai tanácsadói hálózathoz segítségért, amelyet a Juncker-terv céljainak hatékony elérése érdekében hoztak létre Európa-szerte - mondta el a Portfolio Uniós Források konferencián Alina Tanasa. Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) helyettes egységvezetője egyúttal azt is bemutatta, hogy nincs még egyetlen olyan önálló magyarországi fejlesztési elképzelés sem, amelyet feltöltöttek volna az Európai Beruházási Projekt Portálra, noha ez éppen azért jött létre, hogy egymásra találjanak a projektgazdák és a befektetők akár milliárd eurós méretű fejlesztések kapcsán. Mindössze egyetlen fejlesztés található a portálon, amely Magyarországot is érinti: egy régiós földgázszállítási, azaz vezetéképítési elképzelés, amelynek becsült projektköltsége 2,06 milliárd euró.
Autópálya építésére, felújítására, okos mérőegységek felszerelésére, önkormányzati és vasúti fejlesztésekre is igénybe lehetne venni Magyarországon a Juncker-tervnek is becézett Európai Stratégiai Beruházási Alap forrásait - hívta fel a figyelmet a Portfolio Uniós Források konferenciája keretében Halász Zsolt, az Európai Beruházási Bank budapesti irodájának szakértője.
"A magyar álláspont szerint egyelőre nincs szükség új saját források bevezetésére" az Európai Unió közös költségvetésében - többek között ezt tartalmazza a Nemzetgazdasági Minisztérium ma kiadott közleménye, amelyben összefoglalják a mai brüsszeli Ecofin-ülés néhány főbb témáját és a magyar álláspontot.
Ha ennyi régiós ország nem ugrott rá eddig a nagy lehetőségeket kínáló Juncker-tervre, akkor az rosszul volt kommunikálva, de egyúttal Magyarországon is át kell gondolni a gyér érdeklődés okait - jegyezte meg a program fejleményei kapcsán a Portfolio-nak adott kommentárjában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint mindenképpen komolyan kellene venni itthon is az Európai Stratégiai Beruházási Alap kis- és középvállalkozásoknak szóló "lábát", mert azon keresztül olyan garanciavállalási lehetőségeket lehet igénybe venni, amelyekre itthon nagy szükség lenne a kis- és középvállalkozói szektor magasabb kockázatú projektjeinek megvalósításához.
Bár az Európai Bizottságnál hisznek abban, hogy az utóbbi időszak kedvező makrogazdasági fejleményeinek van némi köze a Juncker-tervnek is mondott Európai Beruházási Terv tavaly nyári elindulásának, egyelőre a számok és az eltelt idő ezt nem támasztják alá. Semmiképpen sem szabad lebecsülni azonban azt a potenciális beruházás élénkítő hatást, amit a terv a következő években kiválthat. Ez egyes országokban a GDP fél-egy százalékát is elérheti, és Magyarországon is cégek ezrei fogják megérezni a programot, hiszen már négy pénzügyi megállapodás is született az európai intézményekkel - igaz egyelőre csak kettő nyilvános belőle.
Arra tehet javaslatot holnap, azaz szerdán az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál, azaz növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - súgta meg a részletek kibontása nélkül múlt héten a Politico-nak két vezető EU-forrás. Ezzel teljesen összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Ha Juncker valóban ilyen javaslattal áll elő holnap, az akár úgy is tálalható, hogy a brüsszeli bürokraták meghallják a nehézségekkel küzdő európai polgárok szavát, ez pedig a populizmus előretörésével és az EU szétesésével kapcsolatos félelmeket is csillapíthatja. Egy ilyen javaslat egyébként a magyar gazdaságpolitika következő évekbeli mozgásterére is igen lényeges befolyást gyakorolna.
Elég rosszul áll a visegrádi négyek csoportja a GDP-arányos oktatási kiadások terén az Európai Unión belül, illetve más térségek vezető országaival összevetve is - mutatott rá egy mai budapesti oktatási-beruházási konferencia záróelőadásában Navracsics Tibor.
A Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program eddigi eredményeit értékelő vitát tartott szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban, a képviselők egy része pozitívan, más része negatívan értékelte a programot.
Miközben a magyar kormány hónapok óta igyekszik felkészíteni a közvéleményt arra, hogy 2020 után nem, vagy csak csekély mértékben lesznek vissza nem térítendő uniós források, aközben egy szerdai brüsszeli tájékoztatón az Európai Bizottság alelnöke rendkívül fontos, nyugtató tartalmú kijelentést tett. Jyrki Katainen ugyanis azt mondta, hogy a 2020 utáni uniós keretköltségvetésben igenis lesznek vissza nem térítendő támogatások, sőt a pénzek zöme továbbra is ilyen jellegű lesz, igaz növekedni fog a pénzügyi eszközök, azaz a hitelek, garanciák és kockázati tőkére szánt pénzek aránya.
Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) ma bejelentette az európai beruházási terv részeként azt az első négy beruházást, amelyet már azt megelőzően elkezd finanszírozni, hogy legkésőbb szeptemberig feláll az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI). Az EIB döntése szerint összesen legfeljebb 300 millió eurós finanszírozásban részesül egy Spanyolországban folytatandó egészségügyi kutatás, egy horvátországi repülőtér-fejlesztés, egy ír egészségügyi létesítmény kialakítása és egy Olaszországban megvalósítandó ipari innováció.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Napi 1-2 települést megkaparintanak az oroszok.
A Bizottság elemzői alapos anyagot készítettek.
6,7 milliárd forintot kapnak a részvényesek.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
