Miközben a közgazdászok szakmai alapon folytatnak vitákat arról, hogy az Európai Központi Bank laza monetáris politikája mennyire megfelelő a jelenlegi magas inflációs környezetben, a német média kommentátorai személyeskedésig mélyítik a kritikát az EKB elnöke, Christine Lagarde-dal szemben.
Christine Lagarde EKB-elnök ismét kiállt a jegybank véleménye mellett, amely szerint a befektetők kamatemelésre vonatkozó várakozása nem türközi az EKB szándékait. A jegybank már több hete azt látja, hogy a befektetők kamatemelést áraznak 2022-re, holott a jegybank egészen máshogy kommunikál. Ez viszont szemlátomást nem tudja meggyőzni a piacokat.
Mérsékelt hangulatromás volt szerdán az amerikai tőzsdéken, ma reggel az ázsiai részvénypiacokon is esés látszott, ez azonban egyelőre még kisebb korrekciónak sem nevezhető, főleg annak fényében, hogy mekkora ralin vannak túl a világ vezető részvényindexei, az amerikai benchmarkok továbbra is történelmi csúcsuk közelében állnak. A Nasdaq és az S&P 500 nap végére új csúcson is zárt. A befektetők ma elsősorban az EKB kamatdöntő ülésére, a délután megjelenő harmadik negyedéves amerikai GDP-adatra és a vállalati gyorsjelentésekre figyeltek.
Ma közzétette az Európai Központi Bank októberi kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank ezúttal sem változtatott a kamatokon. Meglepetés viszont, hogy az EKB a negyedik negyedévre tovább csökkenti a pandémiás eszközvásárlási program havi keretösszegét. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón ismét elmondta, hogy a jegybank szerint a magas infláció átmeneti lesz, a következő év során mérséklődhet. Nem változott a jegybank előretekintő iránymutatása sem, és az EKB elnöke ismét kiállt korábbi állítása mellett, mely szerint a piaci várakozások a 2022-es kamatemelésről nincsenek összhangban a jegybank várakozásával. Lagarde szerint bár lassul a gazdaság, stagflációtól nem kell tartanunk.
A spanyol fogyasztói árindex mai közlése után nőtt az esély rá, hogy az októberi eurózóna infláció messze túlszárnyalja a várakozásokat, a német index viszont megnyugvást hozhat, ugyanis csak minimális mértékben tért el a várakozásoktól.
Ma tartja októberi kamatdöntő ülését az EKB. Az ülés után szinte biztosan nem hallunk nagy bejelentést, a jegybank ugyanis decemberre ígérte a fontos döntések meghozatalát, ennek ellenére a piac részéről nagy várakozás övezi a mai eseményt. A legutóbbi ülés óta az energiaárak elszálltak, az infláció 13 éves csúcsra ugrott, a gazdaság lassul, költekezéspárti kormány alakul Németországban, a járvánnyal kapcsolatos kockázatok nőnek. Egyszerre vannak jelen olyan tényezők, amelyek a korábbinál szigorúbb EKB-s előretekintő iránymutatást vetítenek előre, és olyanok, amelyek indokolttá teszik a laza hangnem fenntartását. A Kormányzótanácsban látszólag nőtt a megosztottság (egy tag le is mondott, a találgatások szerint épp különvéleménye miatt), így leginkább arra kell ma figyelni, hogy Lagarde üzenete során hogyan egyensúlyozik a héják és a galambok elvárása közt.
Minden fontos adatot közzétesznek a héten, amelyre a befektetők árgus szemekkel figyelnek: friss inflációs adat érkezik az eurózónából, és nagy rá az esély, hogy az tovább nő a szeptemberi 13 éves csúcsról. Az Egyesült Államokban is közzéteszik a szeptemberi adatot, amelyre a Fed figyel, és a harmadik negyedéves GDP-adatokat is közlik a tengerentúlon és az euróövezetben is - azaz kiderül, mennyire valósak a lassulásról alkotott félelmek. Mindent egybevetve a héten pontosabb képet kapunk arról, hogy valóban a nem kívánt stagfláció felé halad-e a két legnagyobb fejlett gazdaság. Ha ez még önmagában nem lenne elég egy hétre, még az Európai Központi Bank is most tartja kamatdöntő ülését, de további fontos adatok is érkeznek a nagyvilágból. A fontos nemzetközi események mellett itthon most nem lesz nagy adatdömping, de azért Magyarországon is közzétesznek fontos munkaerőpiaci adatokat.
Pénteken meghaladta a 2%-ot a piaci várakozások kulcsfontosságú mutatója a Reuters hírügynökség szerint. A piaci szereplők 2014 óta először most arra számítanak, hogy az infláció a belátható jövőn belül eléri az EKB célszintjét (a jegybank véleménye ettől eltér).
Az EKB egyre erőteljesebb hangvételben kéri azt bankoktól, hogy több száz extra munkavállalóval és több milliárd eurónyi extra tőkével szereljék fel a Brexitet követő operációjukat a kontinentális Európán – számol be a hírről a Financial Times.
Az áremelkedést okozó tényezők átmenetiek, de még a következő évben is bőven magas inflációra számíthatunk Ignazio Visco, az EKB kormányzótanácsának tagja szerint, aki a hosszú távú kilátásokkal szemben ugyanakkor ragaszkodik a jegybank előrejelzéséhez.
November 10-én tartja rendkívüli közgyűlését a Raiffeisen Bank International, ahol többek között a javasolt, 0,75 euró osztalékról is döntés születhet -derül ki a bank közleményéből.
Az Európai Központi Bank új eszközvásárlási program bevezetését vizsgálja, amelyet a jelenlegi program kifutása után vezethet be - írja a Bloomberg.
Szeptemberben 3,4%-kal nőtt a fogyasztói árindex az eurózónában, ezzel 2008 óta nem látott mértékű áremelkedést jegyeztek, ezzel 2008 ősze óta nem látott új csúcson a valutaövezet inflációja.
A várakozásoknak megfelelően 4% fölé gyorsult az éves áremelkedés üteme Németországban szeptemberben, ezzel az augusztus után újabb, kilencvenes évek óta nem látott csúcsra gyorsult az infláció.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke keddi beszédében az inflációs félelmeket hűtötte, és azt mondta: a jegybank türelmesen szemléli az inflációs folyamatokat, és nem fogja túlreagálni a továbbra is ideiglenesnek tekinthető magas inflációt. - írja a Reuters.
Lehetséges, hogy az eurózóna inflációja meghaladhatja az EKB jelenlegi előrejelzéseit, és ettől egyre többen tartanak a jegybankon belül - mondta Christine Lagarde elnök, aki hozzátette: összességében ennek mégis kevés jelét látják jelenleg, és továbbra is arra számítanak, hogy az áremelkedés üteme középtávon a jegybanki cél alatt lesz.
A már így is magas szintekről valószínűleg tovább gyorsul, és a jövő év közepéig a 2 százalékos célszám fölött maradhat az infláció Németországban a Bundesbank szerint.
Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.
Elérkeztünk a Fed nagy pillanatához: a héten tartja a várva várt szeptemberi kamatdöntő ülését az amerikai jegybank. Az ülést azért övezi ekkora várakozás, mert sok közgazdász szerint a Fed most fogja bejelenteni az eszközvásárlási program kivezetését (noha Jerome Powell Jackson Hole-i beszéde után ez már nem annyira egyértelmű). A pénznyomtatást nemcsak a Fed űzi nagyipari tempóban, alig van ma jegybank a fejlett világban, amelyik nem vásárolja az állampapírokat. Az inflációs kockázat világszerte nyomja a jegybankok vállát, úgyhogy igazán izgalmas hetünk lesz, ugyanis több jegybank is kamatdöntő ülést tart. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is a héten ül össze, nagy kérdés, hogy mekkora kamatemelést hajt végre a jegybank.
Alaposan meglepte a piaci szereplőket és közgazdászokat az információ, amely az Európai Központi Bank berkeiből szivárgott ki csütörtökön. A hír jelentősége elméletben óriási, mert azt állítja, hogy az egy évtizede áhított inflációs cél nincs is olyan messze az eurózónában, mint azt most gondoljuk. Ha ez valóban így lesz, akkor az EKB - a jelenlegi laza kommunikáció ellenére - belátható időn belül kamatemelést hajthat végre, és teljes mértékben eltűnhet az állampapírpiacról, véget vetve ezzel egy több mint fél évtizedes korszaknak. Az EKB nem meglepő módon határozottan igyekezett tagadni a kiszivárgott információ valóságtartalmát, hiszen a jelenlegi előretekintő iránymutatás egészen mást üzen a befektetőknek. A hírnek tehát hatalmas jelentősége van - de csak elméletben.
Idén 5-10%-kal többe kerülnek a tengerparti nyaralások.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
