Akár a legnagyobb bankokat is veszélyezteti a csődkockázat, ha a negatív és nullaközeli kamatok tartósnak bizonyulnak Európában – mondta az Economist Intelligence Unit globális vezető közgazdásza a CNBC-nek.
Christine Lagarde megszerezte az Európai Parlament plenáris ülésének támogatását ahhoz, hogy betölthesse az Európai Központi Bank (EKB) elnöki tisztségét.
Az Európai Központi Bank mindent megtesz azért, hogy életet leheljen az euróövezeti gazdaságba, és ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Japán. A rossz hír az, hogy az EKB legutóbbi monetáris élénkítő lépései szükségesek, de nem elégségesek a tartósan lassú növekedés és a túlságosan alacsony infláció elkerüléséhez, a jó hír viszont az, hogy az euróövezeti országok egy részének érdemi fiskális mozgástere van. Ha hajlandóak lennének összerakni egy költségvetési élénkítő csomagot, akkor jó eséllyel el lehetne kerülni az alacsony infláció és gyenge gazdasági teljesítmény időszakát. De ehhez Németországban is fordulatra lenne szükség.
Lehet, hogy már függővé vált a világgazdaság az alacsony kamattól és a költségvetési hiánytól, jelenleg olyan kísérlet szemtanúi vagyunk, amire még nem látott példát az emberiség – mondta a Portfolionak Tomás Sedlacek cseh közgazdász, aki október elején a magyar CFA egyesület budapesti konferenciájának előadója lesz. „A Jó és a Rossz közgazdaságtana” című könyvvel befutott szakember szerint komoly változás közepén áll a civilizációnk, ennek az átalakulásnak természetes velejárói azok a „döccenők”, amiket most látunk a Brexittel vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háborúval.
Röviddel dél előtt határozott erősödésbe kapcsolt a forint az euróval szemben 332,8-ról 331,5-ig, aztán kora estig több hullámban további erősödés következett be. Elkerülte tehát ma az újabb történelmi mélypontot a forint, és főként a dollárral szemben jelentősen távolodni tudott a minap megjárt mélypontoktól.
Az Európai Központi Bank kamatdöntő ülésére vártak ma a piaci szereplők: az EKB a kamatcsökkentés mellett az eszközvásárlási programjának újraindítását is bejelentette. Az irányadó európai részvényindexek lefordultak a csütörtöki kereskedés második felében, majd a kontinens börzéi a csütörtöki piaczárás felé közeledve ismét emelkedéssel próbálkoztak meg. A magyar tőzsde enyhe eséssel zárta a hét negyedik napját, míg a blue chipek közül a Mol teljesített a leggyengébben.
A vártnak megfelelően 10 bázisponttal csökkentette az eddigi mínusz 0,4 százalékos alapkamatot az Európai Központi Bank (EKB), vagyis a gazdaság beindítása és az infláció élénkítése érdekében a lazítás útjára lépett. A kamatvágás mellett havi 20 milliárdos összegben újraindulnak az állampapír-vásárlások, Mario Draghi a döntés után azt mondta, hogy hisznek abban, hogy ennyi elég lesz az inflációs várakozások beindításához.
A forint utóbbi hetekben látott gyengülését szinte mindenki a bőrén érezheti hamarosan, hiszen az inflációba várhatóan begyűrűznek majd a magasabb árak. Abban viszont megosztottak az elemzők, hogy emiatt kell-e pánikolnia az MNB-nek, az egyik álláspont szerint lassan nekik is kellemetlen lehet a gyengülés, mások szerint viszont akár még további lazító lépések is jöhetnek.
Szerdán is folytatódik a gyenge forint időszaka, folyamatosan új mélypontokat látunk a piacokon, kora délután 333 felett is járt átmenetileg a jegyzés.
Szintre biztosra vehető, hogy a kiábrándító gazdasági teljesítményre reagálva az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön tovább csökkenti a betéti kamatot, de további intézkedések is lehetnek a tarsolyban. Az igazán nagy dobás az lenne, ha megint elindítanák az eszközvásárlást, vagyis további friss pénzzel árasztanák el az eurózónát. A várakozások nagyon jelentősek, hetek óta a mostani lépésekre figyel a piac, épp ezért annak is viszonylag nagy az esélye, hogy csalódást okoz majd a jegybank és kiábrándulás jön.
Kedd délután új történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, így 332-nél jár már az árfolyam. Estére sem enyhült sokat a nyomás a magyar fizetőeszközön.
Nem volt pánikszerű eladási hullám a forint piacán annak ellenére sem, hogy történelmi mélypontra gyengült a magyar deviza – hangzott el kedden az Equilor sajtóreggelijén. A cég szakemberei szerint nincs sok esély komolyabb forinterősödésre, a gyengülésre viszont lehet még tér, bár alapesetben arra számítanak, hogy 330 körül stabilizálódhat az árfolyam.
Hétfő reggel is a 330-as lélektani szint határozza meg a forint árfolyamát, péntek délután megint sikerült visszaerősödni a nap első felében látott esés után. A héten több fontos esemény is lesz, melyek hatással lehetnek a devizapiacra, így érdemes lesz résen lenni a befektetőknek.
A héten jön a várva várt EKB-döntés, amire hetek óta készülnek a befektetők, és akár komoly kilengéseket is hozhat az euró-dollár árfolyamban. A forintot is érdemes lehet figyelni, hiszen az augusztusi inflációs adat a legutóbbi történelmi mélypont közelében érheti a magyar devizát.
Az Európai Központi Banknak (EKB) folytatnia kellene jelenlegi politikáját, amely az irányadó kamatlábak alacsonyan tartásával próbálja elősegíteni az infláció enyhe növekedését, de figyelni kell az esetleges mellékhatásokra - jelentette ki a szervezet élére jelölt Christine Lagarde szerdán.
Az Európai Parlament gazdasági bizottsága szerdán hallgatta meg Cristine Lagarde-ot, az Európai Központi Bank elnökjelöltjét. Az IMF volt elnöke, volt francia pénzügyminiszter EP-s jóváhagyása borítékolható, és a ma este 6-kor lévő szavazás már inkább csak formalitás kérdése. Érdemes ezért inkább arra ránézni, hogy milyen tervei lehetnek Lagarde-nak az EKB elnöki posztján.
Augusztusban 1%-kal nőttek a fogyasztói árak az eurózónában az előző év azonos időszakához képest az Eurostat előzetes adatai alapján, ami megegyezik a júliusi számmal és az elemzői várakozásokkal is.
Augusztusban a vártnál nagyobb mértékben csökkent a németországi infláció a júliusi három havi csúcsról a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtökön közzétett előzetes adatai alapján. Az alacsony infláció újabb okot ad az Európai Központi Bank számára, hogy lazítsa a monetáris kondíciókat.
A jövőben több idő áll majd az eurózónabeli bankok rendelkezésére ahhoz, hogy a múltban vagy a jövőben keletkező nem teljesítő hiteleik után tartalékot képezzenek. Erről az Európai Központi Bank döntött azt követően, hogy Brüsszelből erős nyomás helyeződött rá a szabályok enyhítése céljából - írja a Reuters.