Az uniós támogatások felpörgetett magyarországi kifizetése és "a beérkező támogatások várakozástól számottevően elmaradó mértéke" 2018-ban és 2019-ben is növelheti az államháztartás pénzforgalmi hiányát, ami így a továbbra is magas finanszírozási igényen keresztül az államadósság rátára is kihat - mutat rá a Magyar Nemzeti Bank a minapi költségvetési elemzésében. A jegybanki szakértők azonban most is nyugtatnak: még ezzel a finanszírozási nehézséggel együtt is könnyedén teljesül a kormány egyik legfőbb célja: a GDP-arányos adósságráta csökkenése. Sőt, ez eléggé lendületes is lesz. Egyúttal újra azt szorgalmazzák, hogy a magasabb finanszírozási igényt devizakötvény kibocsátása helyett a lakossági állampapírok kibocsátásának "megnyomásával" finanszírozza az állam, mert ez a sérülékenységet is tovább csökkenti.
Látszólag dupla olyan sebességgel fizeti ki a kormány az új EU-pénzeket, mint ahogy a régi keretet 7 évvel ezelőtt az akkori kormány, de közben most csak fele olyan sebességgel jönnek Brüsszelből az átutalások, mint akkoriban. Nagyon nagy tehát most az itthoni és a brüsszeli pénzkifizetés közötti különbség, de ez a számításaink szerint 1100 milliárd forint körüli "előreszaladás" azért nem roppantotta még meg a magyar költségvetést, mert az itthoni kifizetések jelentős része valójában csak átkerült az állam egyik számlájáról a másikra. Éppen emiatt nem tudtunk még kellő mennyiségű számlát kiküldeni az Európai Bizottságnak, hogy fizesse ki, márpedig megbízható információink szerint nem lenne gond azok kifizetésével. A jó hír mellett arra viszont fel kell készülnünk, hogy a régi uniós ciklus százmilliárdjaihoz még akár évekig nem jutunk hozzá, mert nagyon sok a vitánk Brüsszellel.
A Portfolio kalkulációi szerint jelenleg mintegy 930 milliárd forint lehet az a számlaállomány, amelyre a magyar hatóságok már kifizették az EU-támogatásokat a pályázók felé, de Brüsszelből még nem jött meg a pénz, így ez átmenetileg igencsak megnöveli a magyar költségvetés deficitjét. Ennek a hatalmas összegnek mintegy kétharmadát a Brüsszel felőli kifizetések megszakítása, illetve felfüggesztése magyarázhatja, a fennmaradó egyharmadot pedig valószínűleg az, hogy a kiküldött számlákra Brüsszel mindig némi időigénnyel fizet. Az Európai Bizottságtól kapott friss számok egyébként azt is mutatják, hogy éppen a pénzek kifizetések ottani akadozása miatt egy év alatt csak 13%-kal emelkedett a nekünk járó források lehívása, és a jelenlegi állás alapján csak a 22. helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában a forráslehívás tekintetében.
A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.
Az elmúlt évek gazdaságfejlesztési pályázatain nyertes kis- és középvállalkozások (kkv-k) 93 százaléka készül arra, hogy ismét uniós források igénybe vételével hajtson végre fejlesztéseket - derül ki az OTP Bank ügyfelei között végzett felmérésből. Jól jelzi az EU-s pályázatok fontosságát a fejlesztések terén az is, hogy uniós források igénybe vétele nélkül a kkv-k alig 21 százaléka tervez valamilyen beruházást. Nagy tehát a pezsgés, az új EU-s pályázatokkal kapcsolatos várakozás a cégek körében, de az OTP Business szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy jól át kell gondolni a pályázathoz kapcsolódó önerő és előfinanszírozás kérdését is a projekt sikeres végrehajtásához. A friss felmérés szerint a pályázó cégek felismerték ezt a helyzetet: négyötödük tervezi banki segítség igénybe vételét projektjei finanszírozásához és az átlagosan 160 millió forintos fejlesztés költségeinek 41-52 százalékát kívánják banki forrásból finanszírozni.
Az áprilisi, gyérnek tekinthető 118 milliárd forint után májusban 233 milliárd forintra ugrott a havi EU-támogatás kifizetési ütem, miközben egy kormányhatározat "csak" 170 milliárdos kifizetési számot írt volna elő - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ezzel év eleje óta már 756 milliárd forintot tett ki június 1-ig a nettó kifizetések volumene, így nagy léptekben halad a pályázati intézményrendszer a fő gazdaságpolitikai cél: a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívása felé. Ahogy a hét elején beszámoltunk róla: a 100%-os forráslehívásnak most se a Miniszterelnökség, se az Európai Bizottság nem látja komolyabb akadályát, igaz ennek tényleges eléréséhez még jókora erőfeszítések kellenek több területen.
Szeptemberben 130 milliárd forintnyi nettó EU-transzfer érkezett az Európai Uniótól Magyarországra, így június vége óta, azaz a harmadik negyedévben összesen 438 milliárd forintot utalt át a Magyar Államkincstár különböző számláira Brüsszel - derült ki a ma közzétett szeptemberi fizetési mérleg statisztikából. A harmadik negyedévi nettó EU-transzfer a tavalyi negyedik negyedév óta a legintenzívebb, és idén az első kilenc hónap összesített adata már 1060 milliárd forintot tesz ki, ami 130 milliárddal több, mint az előző év azonos időszakának adata.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Egyre jobban körvonalazódnak a körforgásos gazdaság lehetőségei.
A dollár gyengülése is segít a hazai fizetőeszköznek.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
