Az elmúlt 6 évben csak ötször volt annál nagyobb egyheti tőkekivonás a feltörekvő piaci kötvényalapokból, mint ami a február 14-ig tartó héten bekövetkezett és 2,9 milliárd dollárt tett ki - derült ki az EPFR adataiból. Az UniCredit elemzői emlékeztetnek rá, hogy a múltban ezek a nagy tőkekivonások mind egy-egy hosszabb tőkekivonási periódusnak alapoztak meg, de most azt hangsúlyozzák, hogy várhatóan nem lesz dráma, megmarad a feltörekvő kötvénypiacok iránti befektetői érdeklődés.
Miközben 25 éve a legnagyobb tőkekivonás zajlott le az amerikai piacokra fókuszáló részvényalapokból a héten, aközben a feltörekvő kötvénypiacokon még minimális tőkebeáramlás zajlott, igaz ez csak a helyi devizás alapok jó teljesítményének köszönhető. Utóbbi egyébként a magyar állampapírpiac számára is megnyugtató fejlemény.
Közel egy évtizede nem volt annyi kötvénykibocsátás a vállalatoknál, mint most, a cégek az utolsó lehetőségeket kihasználva rohanják meg a piacot és próbálják extrém alacsony kamatok mellett kötvényeiket értékesíteni.
A mögöttünk hagyott héten újra masszív tőkekivonást szenvedtek el a feltörekvő piaci államkötvényekre szakosodott befektetési alapok, így az utóbbi 6 hétben már közel 6 milliárd dolláros tőkekivonásról beszélhetünk - derül ki az EPFR adataiból. Ebből a trendből a magyar piac bizonyára érdemben kiveszi a részét, hiszen a legfrissebb adatok szerint már csak alig több mint 3900 milliárd forintot tett ki a külföldi befektetők forintalapú állampapír állománya. Ez új közel 4 éves mélypont, ha pedig az idén április eleji lokális csúcsot nézzük, akkor már csaknem 1200 milliárdos tőkekivonásról beszélhetünk. Ezzel Magyarország látványosan kilóg a régiós mezőnyből is, igaz a magyar jegybank önfinanszírozási programja ennek a tőkekivonásnak az erős ellensúlyát teremtette meg, sőt lényegében ezt a kivonulást éri el, de mindez egyelőre láthatóan nem okoz komolyabb piaci zavarokat.
Bár az elmúlt hetekben jelentősen alábbhagyott a feltörekvő kötvénypiacokon a tőkekivonási hullám, sőt a helyi devizás alapoknál már a tőkebeáramlás első jelei látszanak, eközben Magyarországon folyamatos és jelentős a külföldi befektetők tőkekivonása. Mi tehát abszolút végignéztük ezt a piaci fordulatot, és a külföldi befektetők forintalapú állampapír állománya a lélektanilag fontos 4000 milliárd forintos határ közelébe, azaz közel négyéves mélypontra ért. Ebben bizonyára fontos szerepet játszik egy nagybefektető folyamatos pozícióleépítése is, amelyben egyébként egy e heti hír szerint saját programjával az MNB is segít.
Több tényező együttes hatására tavaly január óta nem látott volumenben, nettó 2,49 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a legfrissebb adatok szerint a feltörekvő kötvénypiacokra szakosodott alapokból. Egyelőre a kilátások sem jók, így a vihar továbbra is kitarthat ezeken a piacokon (is), de az UniCredit szakértői szerint a kelet-közép-európai térség kötvénypiaca lényegében a béke szigete lehet. Ez összhangban van egy pénteki összefoglalónkkal, amely a fundamentális összefüggések alapján szintén azt mutatta, hogy a régiós devizákat nem annyira bántják, mint sok más feltörekvő devizát:
Az előző heti 285 millió dollárról 781 millió dollárra ugrott a most szerdáig megfigyelt egy héten a feltörekvő államkötvény piacokon a befektetési alapok által végrehajtott összesített tőkekivonás, azaz a kedd hajnali kínai jüan-leértékelési lépés igencsak éreztette hatását. Ez a magyar piacra is érvényes volt, hiszen hétfőről szerdára a külföldi befektetők forintalapú magyar állampapír állománya további 90 milliárd forinttal esett, így újabb többéves mélypont közelébe bukott.
A mögöttünk hagyott héten is folytatódott a tőkekivonás a feltörekvő piaci államkötvény alapokból, hiszen 285 millió dollár távozott, de emögött egy meglepő piaci fordulat is meghúzódik - mutat rá heti elemzésében az UniCredit szakértői csapata. Ebből a meglepő, sőt furcsa fordulatból minimális mértékben Magyarország is részesült, hiszen egy hét alatt kissé nőtt a külföldi befektetők magyar állampapír állománya is.
A mögöttünk hagyott héten újra figyelemre méltó, 394 millió dolláros nettó tőkekivonás érte el a feltörekvő kötvénypiacokat, és bár a helyi devizás alapokba újra némi tőkebeáramlás volt megfigyelhető, ez alól a magyar piac látványosan kilógott - derül ki a legfrissebb adatokból.
Az utóbbi három hétben figyelemre méltó volumenben, összesen 915 millió dollárral nőtt a helyi devizában denominált feltörekvő piaci kötvényalapokba megvalósult tőkebeáramlás, de a kínai gazdasági lassulásból és a Fed közelgő kamatemeléséből fakadó kockázatok miatt erősen kérdéses, hogy ez egy új trend kezdete lenne, ami majd stabilizálja a feltörekvő piacokat - fogalmazzák meg álláspontjukat a friss EPFR tőkeáramlási adatok kapcsán az UniCredit londoni elemzői. Részben emiatt, részben pedig a magyar kötvénypiacon egyébként is végbemenő jelentős változások miatt az is leszűrhető a véleményükből, hogy szerintük a magyar állampapírpiac sérülékenységi kockázatai fennmaradnak. Korlátozottan hisznek ugyanis például abban, hogy az MNB eszközei képesek lesznek erőteljesen rávenni a magyar bankokat a hosszabb futamidejű állampapírok vásárlására.
A feltörekvő piacokra szakosodott kötvényalapok a július 15-ig tartó egy hét során nettó 492 millió dollárnyi tőkekivonást szenvedtek el, és az utóbbi 8 hét során 2,84 milliárd dollár volt a kivonás mértéke - derül ki az EPFR heti tőkeáramlási jelentésének összegzését rendszeresen kiadó UniCredit Research anyagából. A bank arra figyelmeztet, hogy a Fed felőli retorika, az idei kamatemelés előkészítése fokozottan érzékenyen érintheti a lengyel és a magyar államkötvénypiacot, mivel ezeken a külföldiek aránya még mindig jelentős, igaz a magyar piacon az utóbbi 3 hónapban kereken 400 milliárd forintnyi nettó eladást hajtottak végre a külföldiek.
A helyi devizában denominált feltörekvő piaci kötvényalapokba az elmúlt egy hétben 284 millió dollárnyi nettó tőkebeáramlás mutatkozott, ami nyolc hónapja a legnagyobb és egyúttal egy fontos sorozat megszakadása irányába is mutat. Ez a magyar piacra is kihathat, amelyen a külföldi befektetők állampapír állománya már hónapok óta lényegében oldalaz. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy újra tartósan beleszeretnek a befektetők a helyi devizás alapokba, ugyanis több olyan tényező is látszik a horizonton, amelyek ez ellen hatnak, illetve az elmúlt hónapokra jellemző "ínséges időért" felelősek voltak.
A szerdáig tartó egy hét során 509 millió dollárnyi nettó tőkekivonást szenvedtek el a helyi devizában, így például a forintban denominált kötvényekre fókuszáló feltörekvő piaci befektetési alapok, miközben a két másik befektetési alaptípusban ettől teljesen eltérő folyamatok látszanak. Ez is rámutat arra a sérülékenységre, ami a helyi devizás alapokat érinti és már hetek, sőt hónapok óta meglátszik. Mindez a külföldi befektetők forintalapú magyar állampapír állományán abban látszik meg, hogy hónapok óta nincs trendszerű emelkedés az EKB-lazítás mellett sem.
A február 25-éig terjedő egy hét alatt nettó 1,14 milliárd dollárnyi tőkebeáramlás következett be a feltörekvő kötvényalapoknál, így sorozatban már a negyedik egymást követő héten zajló folyamatról beszélhetünk - derül ki az EPFR friss adataiból. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a januári masszív nettó tőkekiáramlást lassan kezdi ledolgozni a piac, nagyrészt az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja január végi bejelentésének köszönhetően.
Furcsa kettősség látható a magyar piacon, hiszen úgy is történelmi mélypontra süllyedtek a magyar forint- és devizaalapú állampapír hozamok, hogy közben folyamatosan alulsúlyozták a befektetők a magyar papírokat. A rendkívül alacsony magyar hozamok persze megmagyarázhatók azzal, hogy a fejlett világban is ugyanez történt a nagy jegybankok lazító politikája hatására, de izgalmas feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz, ha egyszer végre beleszeretnek a befektetők Magyarországba, azaz elkezdik felülsúlyozni. Akkor majd még tovább esnek, illetve tartósan alacsonyan maradnak a magyar kötvényhozamok a megjelenő plusz vételi érdeklődés hatására? Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, főleg amiatt, hogy az alulsúlyozásra tekintettel még nem igazán készültek fel Magyarország idei esetleges felminősítésére. Ez azonban a devizahitelek forintosítása után a második félévben esélyes abból kiindulva, amit a hitelminősítők tavaly őszi közleményeikben megfogalmaztak.
Bár a csütörtöki EKB-bejelentés előtt felfokozott várakozásokra következtethettünk a különböző eszközosztályok teljesítménye alapján, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy éppen ellenkezőleg, inkább óvatos üzemmódban maradtak a befektetők, különösen a feltörekvő kötvény -és részvénypiacok, hiszen előbbiben 1,2 milliárd, utóbbiban 3,2 milliárd dollárnyi nettó tőkekivonás alakult a szerdáig tartó egy héten. A Mario Draghi EKB-elnök által csütörtökön bejelentett nyíltvégűnek mondható eszközvásárlási program azonban bizonyára változtatott ezen, főként,ha a mi térségünkben látott kötvény- és részvénypiaci mozgásokra gondolunk vissza.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
