Londoni makrogazdasági elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon várhatóan nem a koronavírus-járvány alatt felhalmozódott megtakarítások, hanem a jövedelmek várható erőteljes emelkedése lesz a lakossági fogyasztás élénkülésének elsődleges hajtóereje.
Vártnál kevésbé lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése májusban éves szinten Japánban, ahol a becsültnél magasabb lett a munkanélküliségi ráta.
A várt 0,4%-os emelkedés helyett stagnáltak májusban a lakossági személyes kiadások, és a várt 0,6% helyett „csak” 0,5%-kal emelkedtek havi szinten a volatilis elemektől megtisztított fogyasztói árak – közölte az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma pénteken. Ez látszólag megnyugtató, de valójában továbbra is intenzív fogyasztói inflációról beszélhetünk havi alapon fél százalékos, éves szinten pedig 3,4%-os emelkedés mellett.
A 2018-as 71%, majd a 2019-es 73% után 2020-ban 74%-ra emelkedett az egy főre jutó magyar GDP vásárlóerőparitáson, azaz folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlaga felé a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben is – derült ki az Eurosatat hétfőn közzétett adataiból. A lengyelek 2019-ben még velünk egy fejlettségi szinten voltak, de tavaly 76%-ra ugrottak, azaz elléptek mellőlünk és ugyanez látszik a háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás terén is: ott is nagyobbat ugrottak előre, mint mi.
Magyarországon a jelenlegi villamosenergia-felhasználás mellett csak az otthonunkban megszokott energia biztosításához legalább 6 darab fát kellene minden egyes magyar embernek ültetnie évente, hogy pusztán az otthoni villamosenergia fogyasztásunk átlagos szén-dioxid lábnyomát kompenzálhassuk. Emellett nagy szükség lenne a társadalmi szintű edukációra is, és be kell látni, hogy lemondás nélkül, bármennyire is szeretnénk, de nem létezik pozitív végkifejlet. A kulcs az általános fogyasztói szokásaink gyökeres megváltoztatása lehet. Ez minden egyes bolygólakos egyéni felelőssége.
Az osztrák jegybank felfelé módosította a növekedési előrejelzését a szokásos féléves prognózisában a javuló aktivitás és az egyre jobb kilátások miatt.
A tavalyi visszaesés után az idén márciusban már nőtt a villamosenergia-fogyasztás, ilyen magas értéket öt éve nem ért el a tavasz első hónapjában - közölte Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-vel szerdán.
Ma természetesnek vesszük, hogy a hétvége két napból áll, pedig csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1981 áprilisában jelent meg Magyarországon az a kormányrendelet, amely a szabad szombat bevezetéséről rendelkezett. Mi előzte meg ezt a döntést a Kádár-korszakban? Ki és mikor találta fel a kétnapos hétvégét? Mennyit dolgozunk ma, és lehetnek-e még hosszabbak a hétvégéink a jövőben? A szabad szombat magyarországi bevezetésének 40. évfordulója alkalmából ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A GKI konjunktúraindexe áprilisban megközelítette a tavaly márciusi, még a nagy zuhanás előtti szintjét, sőt még várakozásokon felül is teljesített, míg a lakossági bizalmi index jelentősen a várt alatt maradt - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel. A lakosság a saját pénzügyi helyzetét az előző hónaphoz képest erősen javulónak, a jövőbeli megtakarítási képességüket viszont még az őszinél is rosszabbnak érzékelték.
Hosszú évek óta most először élvezik a befektetők osztatlan figyelmét az inflációvédett kötvények a tengerentúlon, egy hét alatt újabb 1,2 milliárd dollárt gyűjtöttek a Tipsek – írja a Financial Times.
A koronavírus hatására az emberek globálisan 5400 milliárd dollárnyi extra megtakarítást halmoztak fel a Moody’s becslései szerint, ami várhatóan nagy löketet adhat majd a pandémiából való gazdasági kilábalásnak – számol be a hírről a Financial Times.
Ahhoz, hogy az eurózónában a fogyasztás beindulásával párhuzamosan löketet kapjon a gazdaság is az újrainduláshoz, nagy szükség lenne azoknak az idős embereknek a megtakarításaikra, akik a pandémia alatt jelentős összegeket halmoztak fel. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy ezeket az embereket fogyasztásra lehet bírni – írja a Bloomberg.
A koronavírus-járvány enyhülése után a legtöbben utazásra, nyaralásra költenének, a BÁV Zálog szerdai közleménye szerint ugyanis a válaszadók 36 százaléka erre fordítana komolyabb pénzt. A nyaralástól alig maradnak el a lakásfelújításban gondolkodók, ezt 34 százalék említette a tervezett nagyobb összegű kiadások között.
Egyértelműen rányomja a bélyegét a befektetési piacokra az emelkedő hozamkörnyezet, a befektetők a fogyasztás felfutására számítanak, így az inflációs várakozások is megugrottak. Ilyen környezetben is vannak olyan magyar alapok, amelyek kifejezetten jól teljesítenek, nem meglepő módon elsősorban a részvény- és nyersanyagpiacon befektetők. A legnagyobb alapok között továbbra is OTP Supra lóg ki negatív értelemben a sorból, az alapnak még nem sikerült kimásznia a tavaly induló rossz szériából.
Adókedvezményekkel igyekszik rávenni a nagyszülőket Franciaország arra, hogy megmozgassák azt a több mint 100 milliárd eurónyi extra megtakarítást, amit készpénzben tettek félre unokáik számára a pandémia alatt - írja a Bloomberg.
Elképesztő emelkedést lehetett látni az utóbbi pár hétben az amerikai 10 éves állampapír hozamában, a befektetők a gazdaság és a fogyasztás beindulásával jelentős inflációemelkedést várnak, ezt árazzák most a piacok - írja a Reuters.
A Bloomberg számításai szerint a világ nagyobb gazdaságaiban a fogyasztók 2900 milliárd dollárt tettek félre a koronavírus miatti lezárások idején. Ezek a megtakarítások nagy lendületet adhatnak majd a pandémia utáni gazdasági helyreállásnak – írja a Bloomberg.
A GKI fogyasztói bizalmi index a januári 5,5 pontos emelkedést követően februárban 1,1 ponttal csökkent, mínusz 34,9 pontra - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Nagy port kavart Lázár János terve, aki a Portfolio Csoport konferenciáján beszélt a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok kiszorításáról. Hogy az országgal szembeni befektetői bizalomra milyen hatással lenne ez a lépés, azt mondani sem kell. Emellett azonban a magyar vásárlók sem biztos, hogy örülnének az új világnak.
Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 2%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest, derült ki a KSH adataiból. Ez azt jelzi, hogy a nyári stagnáláshoz közeli teljesítmény után a kiskereskedelembe is megérkezett a koronavírus-járvány második hulláma. Ezzel egyre biztosabb, hogy a következő hónapok újra nehéz helyzetbe hozzák a szektort.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Korábban egy darabot sem szállítottak belőle.
Csaknem 1900 milliárd forintnak megfelelő összeget bukott.
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
