Nem olyan negatív a hangulat a gazdaságban, mint ősszel, aki pedig a visszaeséstől való félelem idején mer beruházni, fejleszteni, nagy előnybe kerülhet a konjunktúra kezdetén. Van ok az optimizmusra, a vártnál jobban indult a 2023-as év, ám a szomszédban dúló háború és az Európában kimagasló magyar infláció még tartogathat pofonokat.
2023-ban 0,2 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, majd onnan 2024-ben 2,5%-os növekedéssel térhet magához – derül ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közölt előrejelzéséből. A szervezet szakemberei szerint elsősorban a magas energiaárak és az infláció hátráltatják a növekedést a vizsgált országokban.
Az egész kelet-közép-európai régiót mélyebb válság éri el 2023-ban, mint a kontinens nyugati felét. A legnagyobb bajban viszont Magyarország lehet a Fitch Solutions elemzése szerint: a magas infláció, az uniós források késése és a hitelek drágulása olyan erős lefelé mutató kockázat, hogy egész éves zsugorodást prognosztizálnak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. Az első részben a friss GDP-adatról volt szó. Miután a magyar gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal maradt el az előző negyedévitől, illetve a harmadik negyedévi is elmaradt 0,7 százalékkal a másodiktól, technikai recesszióról beszélhetünk. Hogy ez mit jelent és miért csúsztunk le az európai GDP-rangorban arról Madár Istvánt, a Portfolio vezető makroelemzőjét kérdeztük. A második rész témája az volt, hogy a kormány 2023-ban megszüntette az online sportfogadás állami szereplőjének, a Szerencsejáték Zrt.-nek a monopóliumát. Persze mindezt nem jókedvében tette, egy uniós bírósági döntés kényszerítette rá. Ennek a gyakorlati jelentőségéről beszélgettünk Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgatójával. A műsor harmadik részében pedig arról beszélünk Nagy Viktorral, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjével, hogy vajon igaz-e az a sokszor hangoztatott állítás, mely szerint a tervben lévő debreceni CATL akkumulátorgyárhoz hasonló üzemeket már csak periféria országokban engedélyeznek.
Japán gazdasági növekedése tavaly 1,1 százalékra lassult a 2021. évi 2,1 százalékról - derült ki a kormány kedden ismertetett hivatalos adataiból.
Tavaly novemberben Budapesten járt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalódelegációja, a szokásos felülvizsgálat után kiadott elemzésben pedig ismét konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a kormány számára. A nemzetközi szervezet szakértői szerint az idei fékezés után ismét felpöröghet a magyar gazdaság növekedése, bár az utóbbi években látott 4-5 százalékos GDP-bővülés azért távolinak tűnik.
A vártnál gyengébben alakult a japán gazdaság teljesítménye a tavalyi negyedik negyedévben - derül ki a ma közzétett GDP-adatokból. A (negyedéves évesített) GDP-bővülés mindössze 0,6%-os volt, miközben a várakozások 2%-os növekedésről szóltak.
A hét legfontosabb adata magyar szempontból egyértelműen a negyedik negyedéves előzetes GDP-statisztika lesz. Azt követően megtudhatjuk, mire elég a magyar gazdaság teljesítménye Európában. A visszaesés szinte borítékolható, amivel a recesszió is, a kérdés igazából az, mennyire lesz erős a lassulás.
A magyar gazdaság nem kerülte el a technikai recessziót, a negyedik negyedévben újra zsugorodott a teljesítmény - így látják a hazai szakértők a holnap megjelenő GDP-adat előtt a gazdaság tavaly év végi teljesítményét. Az előrejelzések alapján azonban egyáltalán nem festenek tragikusan a kilátások - legalábbis a tavaly őszi borzasztó forgatókönyvekhez képest. Az idei év összességében kis növekedést hozhat, ami az energiaválság, a csökkenő reálbérek és fogyasztás fényében nem is olyan rossz eredmény. Ettől még természetesen a 2023-as év összességében az erőteljes fékezés időszaka lesz.
Fél százalékkal csökkent a brit hazai össztermék (GDP) értéke tavaly decemberben - közölte pénteken a brit statisztikai hivatal (ONS). Novemberben 0,1 százalékos növekedést mértek a brit gazdaságban havi összevetésben.
Novemberben vizsgálódott Magyarországon a Nemzetközi Valutaalap (IMF) stábja a szokásos éves egyeztetés jegyében. Erről tavaly már kiadtak egy rövid közleményt, majd a napokban a hosszabb elemzést is publikálták, amiben sok érdekesség, többek között a magyar gazdaságra leginkább fenyegető kockázatok listája is megtalálható. Az IMF megítélése szerint továbbra is az orosz-ukrán háború, illetve annak lehetséges következményei jelentik a legnagyobb kockázatot a magyar gazdaság számára, belülről pedig az uniós források elmaradása és az infláció magasan ragadása miatt kerülhetünk bajba.
A jelenlegi helyzetben óvatosnak kell lennie az MNB-nek, de ha kitart a kedvező hangulat, akkor március végén elkezdheti csökkenteni az irányadó kamatot – hangzott el az Amundi Alapkezelő csütörtöki sajtóbeszélgetésén. A cég szakemberei szerint lehet még tér a forint erősödésére, de ehhez további impulzusokra lenne szükség.
A tavalyi negyedik negyedévben az elemzők által várt csökkenés helyett növekedett az eurózóna gazdasága, ezzel csökkent a recesszió valószínűsége is.
Svédország gazdasága váratlanul zsugorodott a negyedik negyedévben, mivel a vásárlóerő gyengülése aláássa a legnagyobb skandináv gazdaság fogyasztói kiadásait.
Tavaly év végén visszaesést mutatott a német gazdaság, az elemzők stagnálásra számítottak. Az előző év azonos időszakához képest a növekedés sokkal kisebb volt a vártnál. Nagy dráma azért nincs, a GDP-adat csak kis mérétkben maradt el a várakozásoktól, a kilátások pedig messze nem olyan rosszak, mint azt tavaly ősszel gondoltuk.
A spanyol gazdaság teljesítménye 5,5 százalékkal nőtt 2022-ben - közölte a spanyol statisztikai hivatal (INE) pénteken.
A tavalyi negyedik negyedévben 2,9%-kal nőtt az amerikai gazdaság évesített negyedéves szinten, azaz az év végén még egyértelműn messze volt a visszaeséstől a világ legnagyobb gazdasága. A közgazdászok tartanak tőle, hogy idén az amerikai gazdaság recesszióba süllyedhet, tavaly év végén ennek még nem volt jele.
A német kormány előrejelzése alapján a gazdaság elkerüli a recessziót az idén a Reuters értesülése szerint.
Főleg a negatív oldaláról hallunk annak, hogy több évtizedes csúcsra emelkedett az infláció Magyarországon: az élet egyre drágább, a jegybanknak magasan kell tartania a kamatot, magas béremeléssel kell kompenzálni a munkavállalókat, ami az ár-bér spirál veszélyét vetíti előre. Az állam szempontjából ugyanakkor vannak komoly előnyei is a magas inflációnak, hiszen emelkednek a költségvetés bevételei, illetve csökken a GDP-arányos államadósság. Ez utóbbival, az adósság „elinflálásával” foglalkozunk most, számításaink szerint akár a 2019-es mélypont közelébe is csökkenhet idén az adósságráta még úgy is, hogy a gazdaság várhatóan alig fog növekedni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt mondta, az orosz gazdaság 2,5 százalékos visszaesésére számít – írja a Reuters.
A forintot is megütötték a hírre.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
