Első hallásra meglepőnek tűnő kijelentést tett Orbán Viktor kormányfő a csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatón arról, hogy Magyarország a saját gazdaságának méretéhez képest többet fizet be az EU közös kasszájába, mint például a nyugati jóléti tagállamok közül Hollandia és Svédország. Leellenőriztük az adatokat és az a helyzet, hogy ez így van, mégsem célszerű csak ezt nézni.
Míg az Európai Bizottság 1,11%-os, a németek legfeljebb 1%-os EU-s költségvetési méretet akarnak a 2021-2027-es időszakban a közösség együttes gazdasági méretéhez (GNI) képest, ami afelé mutat, hogy a bizottsági javaslatból kalkulálható akár 20-25% körülinél is nagyobb felzárkóztatási és agrárügyi forrásvágással lesz kénytelen szembe nézni többek között Magyarország.
Legalább 6-6, de akár 10-10%-kal is csökkentik a következő uniós költségvetésben a kohéziós és agrártámogatási kassza méretét, előbbinél a pénzelosztás szabályait is jócskán átszabják a dél-európai államok előnyére és közben a jogállamiság, azaz a független bírósági működés, is alapfeltétel lesz a pénzek lehívhatóságához - derül ki a Bruxinfo körképéből. Az Európai Bizottság jövő szerdán teszi közzé a költségvetési javaslatot, majd rá néhány hétre sorozatban a részletszabályokat, de a lap szerint annyira azért nem jár majd rosszul Magyarország a 2021-2027-es időszakban, hogy az EU-kassza nettó befizetőjévé váljon. A Portfolio durva becslései is efelé mutatnak, de mégis nagyon kedvezőtlen kép rajzolódik ki.
Közkeletű vélekedés, hogy a magyarok jövedelme messze elmarad attól, mint amennyi értéket termelünk. A friss GDP-GNI-statisztikák alapján van okunk kételkedni ebben, hiszen az elmúlt évben történelmi mélypontra csökkent a két mutató közötti különbség.
"Azt javaslom, hogy minden tagállam további egy százalékot fizessen be az EU közös költségvetésébe és ezzel párhuzamosan minden más kiadást általánosságban egy százalékkal csökkentsünk. Ez kereken 3 milliárd eurót ad ki, amivel Szíria szomszédos országait támogatni tudjuk. Ha pedig több pénzre van szükség, megemeljük a segítséget egészen addig, amíg a menekültáradat elapad" - ezt a javaslatot fogalmazta meg a német Bildben szombaton megjelent interjújában Orbán Viktor kormányfő. Ha a javaslatot röviden értelmezzük, azt kapjuk, hogy az EU-kassza bevételi és kiadási oldalán is mintegy 1,5-1,5 milliárd eurót "fogna" a kormányfő, és így jönne össze a 3 milliárd euró.
"Mi nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni", mert nem szeretünk más pénzén élni - jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén tartott csütörtöki beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Bár ez nagyon szépen hangzó gondolat, de a számok teljesen mást mutatnak. A 2007-2013-as uniós ciklus egyik legnagyobb haszonélvezője ugyanis éppen Magyarország volt, a legnagyobb befizető tagállam pedig Németország.
Több szempontból is mi vagyunk az egyik legnagyobb haszonélvezői a 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési ciklusnak, amelyből a szabályok szerint még jövőre is érkezik Magyarországra támogatás. Amennyiben viszont kicsit mélyebben megnézzük, hogy miért is tudott 2013 során az EU-csúcsot elérni Magyarország az uniós források lehívásában, a szomorú igazság is elénk tárul.
Tavaly év végén magasabb volt az államadósság-rátánk, mint korábban gondoltuk, az új GDP számok ugyanis feljebb tolták a mutatót. A friss adatok tükrében sem egyértelmű, hogy a gazdaság alapfolyamatai csökkenő adósságpályához vezetnek-e. A KSH napokban megjelent nemzeti számlák statisztikájából az is kiderül, hogy tavaly az idehaza keletkezett jövedelemhez képest 5,7%-kal tudtunk kevesebbet költeni azért, mert egy része külföldi gazdasági szereplők kezébe került.
Virovácz Péter elemzése.
A cég tanácsadásával állítólag fontos szerepet játszott a krízis kialakulásában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Washington döntése kellett hozzá.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
