Továbbra is optimisták a hazai munkáltatók, nagy munkafelvételi kedvről számoltak be 2019 első negyedében - derül ki a ManPower friss jelentéséből. Hasonló eredményre jut az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kutatása is, ám azt is hozzáteszik, hogy a korrekcióval végzett becslés arra utal, hogy a cégek nem fogják tudni tovább bővíteni a foglalkoztatottak számát.
Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, amit most az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felmérése mutat be 3000 vállalat megkérdezése alapján. A toborzási nehézségeket (munkaerő- és szakember-hiányt) jelző cégek aránya jelentősen nőtt az elmúlt években. A munkaerőhiány főként a döntően exportáló, az ipari és építőipari, a döntően vagy részben külföldi tulajdonban lévő, a dunántúli, valamint a 10-49 fő közötti cégeket érinti. A vállalkozások nagyjából fele úgy véli, hogy 2018-ban enyhülni fognak a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, harmaduk szerint azonos mértékűek maradnak, tizedük pedig úgy látja, hogy súlyosbodni fognak e nehézségek.
Az áprilisi zuhanás után júliusban kilőtt a MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúramutatója. A 32 ponttal tavaly április óta nem látott magasságokba emelkedett az index.
A legkiemelkedőbb tanulmányi eredménnyel rendelkező budapesti, pesti és Győr-Moson-Sopron megyei végzős gimnazisták 10 százaléka jelentkezik külföldre egyetemre - derült ki a GVI legfrissebb kutatásából. A legtöbb diák az oktatás jobb minősége és a jobb oktatási rendszer miatt tanulna külföldön.
Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerő-piaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel, társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához - írja az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete. A GVI az elemzésében az egyéni előnyök közül a szubjektív jóllét és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.
A létszámfelvétel, illetve a beruházások elhalasztása és az általános béremelés a leggyakoribb következményei az idei drasztikus minimálbér-emelésnek a vállalkozásoknál - derült ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) áprilisi vállalati konjunktúra-vizsgálatából.
Áprilisban váratlanul nagy mértékben romlottak a hazai vállalatok üzleti kilátásai - derül ki az MKIK GVI konjunktúrafelméréséből. A cégek pesszimistábbak lettek a termeléssel, beruházással, jövedelmezőséggel kapcsolatban is.
A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredménye szerint a Konjunktúramutató értéke az áprilisi 49 pontról októberre 48 pontra csökkent, amely a második legmagasabb érték a felvétel kezdete, 1998 óta. A vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg a jelenlegi üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtörni látszik - derült ki az MKIK GVI legfrissebb vállalati konjunktúrafelméréséből.
A meglévő technológiákat figyelembe véve automatizálással Magyarországon a munkahelyek 12%-a, mintegy 513 ezer ember munkája lenne kiváltható - ezt mutatják a GVI friss kutatásának eredményei. A fejletlenebb térségek vannak nagyobb veszélyben, miközben a folyamat felerősítheti a hazai munkaerőpiac legnagyobb problémáját.
Az áprilisi 33 pontos csúcsról júliusban 30 pontra esett vissza az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet negyedévente készített konjunktúra-indexe. A részletekből kiderül: a megkérdezettek a jövőbeli kilátásaikkal kapcsolatban váltak pesszimistábbá.
A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak döntő többsége szeretne továbbtanulni, mégpedig hazai felsőoktatási intézményben és csupán 7%-uk jelentkezik külföldre (is) - állapította meg a továbbtanulási szándékokról készített elemzésében a GVI. Az adatok szintén azt jelzik, hogy a magyar diákok nem vesznek részt nagy számban (hosszú távú) külföldi képzésekben, azonban létszámuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években. A GVI kiemeli: mivel a migráció öngerjesztő folyamat, nem zárható ki, hogy akár a közeljövőben jelentősen megnő a külföldi BA és MA képzésekben részt vevő magyar diákok száma.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a brit kilépés (Brexit) hazai online sajtómegjelenéseit vizsgálta egy Textplore nevű szövegelemző szoftver segítségével, amely 3 millió hazai cikket tárol feldolgozott formában. Eredményeik szerint a hírportálok gyakrabban csak 2016 februárja óta foglalkoznak a Brexittel. A cikkek kulcsszavainak vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a sajtó tárgyalja a kilépés gazdasági vonatkozásait, azonban a mélyebb elemzés azt mutatja, hogy a Brexit magyar gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásaival nem foglalkozik a hazai sajtó.
A minimum egy alkalmazottal rendelkező cégek 55%-a nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2016-ban, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány bizonyulnak - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből. A hazai vállalkozások összességében közepesnek ítélik a béren kívüli juttatások szerepét a cégük munkavállalók körében történő vonzóvá tételében.
Enyhén emelkedett az üzleti bizalom szintje Magyarországon az előző negyedévhez képest, aminek köszönhetően a mutató eddigi legmagasabb szintjére nőtt. Eközben a bizonytalanság összességében mérséklődni tudott, noha az nem egységesen érinti az üzleti szférát - ez derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) áprilisi negyedéves konjunktúra-felméréséből.
A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös munkaerő-piaci kutatásából kiderült: a magyarországi cégek jelentős részénél a gyermekes dolgozók munkaidejüket, illetve szabadságukat az iskolák nyitvatartásához tudják igazítani, azonban a szülők újbóli munkába állását elősegítő intézményi eszközök csak elvétve jelennek a vállalati gyakorlatban.
A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2016. januári vállalati konjunktúra vizsgálatának tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen javult. Ebben nincs meglepő, hiszen más mutatók (pl. a GKI felmérése) is hasonló eredményeket hoz. Ugyanakkor a beruházási kilátásokat illetően elbizonytalanodhatunk, hiszen az MFB borúlátó képéhez képest a GVI számait látva kifejezetten bizakodhatunk.
Még mindig tart az októberben indult kötelezettségszegési eljárás.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Johnson hónapok óta halogatja a döntést.
Nem lövöldözünk egymás hajóira, még vízágyúval sem.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.