Az örökbefogadások felgyorsítására és szabályainak egyszerűsítésére készül a kormány, hogy minél több gyermek szerető családban nőhessen fel, a leendő szülők és a gyermekek pedig minél előbb egymásra találhassanak. A jószándékú és sok elemében szimpatikus törvényjavaslatot tegnap benyújtották, az örökbefogadók anyagi diszkriminációjának megszüntetéséről azonban egyelőre egy szó sem esik benne. Meglepő lehet, de tény: a többmilliós családtámogatások jó része csak a csecsemőt örökbe fogadóknak jár jelenleg és várhatóan ezután is. Pedig most elsősorban az idősebb gyermekeket örökbe fogadó szülőket hozná előnybe többi intézkedésével a kormány.
Az 5,9 százalékos THM plafonnal a személyi kölcsönök továbbra is népszerűek a hazai lakosság körében, és az elmúlt napokban újabb fogyasztói hiteltermékek jelentek meg a hazai bankok kínálatában a vonzó THM-mel. Azonban a folyószámlahitelek és hitelkártyák esetében is érdemes kétszer átnézni a teljes futamidőre vonatkozó kamatokat!
Alig látszódik a koronavírus hatása a bankok ma megjelent márciusi statisztikáin: a lakáshitelek és a babaváró hitelek felvétele is meredek emelkedést mutatott a járvány első (igaz, csonka) hónapjában, a bankbetétek pedig az elmúlt egy év negyedik legerősebb (!) hónapját produkálták. A vállalati hitelek is szépen emelkedtek, egyedül az 5,9%-os THM-plafonban érintett fogyasztási hiteleknél látható visszaesés (érthető módon) a hitelpiacon. A pozitív átmeneti jelenségekre is megvan azonban a magyarázat, a koronavírus-válság hatásai szempontjából igazán érdekes statisztikák a következő hónapokban fognak csak megérkezni. A témával online Hitelezés 2020 konferenciánk jövő keddi lakossági alkalmán részletesen is foglalkozni fogunk, érdemes mielőbb regisztrálni.
Bár már korábban is rámutattunk, hogy a 9000 milliárd forintosra, a GDP 18-20%-ára hirdetett gazdaságvédelmi akcióterv költségvetést érintő része valójában sokkal kisebb, a GDP talán 2%-át éri el, de most, hogy kiszivárogtak a kormány intézkedéseinek pontosabb részletei, ez még inkább helytálló. Látszólag nagy intézkedéshalmazról van szó, de belőle a tényleges támogatások összege kevés, inkább a hitelek dominálnak és sok helyen korábban már meglévő terveket, bejelentett intézkedéseket csomagoltak bele, vagy valószínűleg a lazábban felhasználható EU-s pénzekkel finanszírozzák majd.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) már 22 pénzügyi vállalkozással megállapodott az MFB Krízis Hitel közvetítésére. A program a mikro- és kisvállalkozásoknak egyszerre jelent mentőövet és lehetőséget, hiszen egyaránt felhasználható általános beruházási célokra és forgóeszköz finanszírozásra - ideértve a likviditásfinanszírozást is. Az MFB Krízis Hitel 2,5%-os éves ügyfélkamat mellett érhető el, maximum 150 millió forint hitelösszegig.
Az elemzők által várt 240 millió eurónál is jóval nagyobb, 295 millió eurós első negyedéves veszteségről számolt be a német Commerzbank. A koronavírus-válság miatt jócskán megemelkedtek a társaság kockázati költségei.
Mekkora lesz a magyar gazdaság visszaesése idén, és hogy fog hatni ez a hitelezésre és a kkv-k csődrátájára? Nagyobb lesz ez a válság az előzőnél, netán jóval kisebb? Mikor fogy el a Növekedési Hitelprogram 1500 milliárdos kerete és a hitelek hány százaléka lesz a moratórium hatálya alatt idén karácsonykor? Többek között ezekről a kérdésekről nyilvánított véleményt a Portfolio online Hitelezés 2020 konferenciájának eddigi két alkalmán a jórészt bankokból érkező közönség.
A magyar lakosság továbbra is megosztott a tekintetben, ahogyan a bankokat látja, hogy mennyire ismeri ki magát a pénzügyek terén, a személyes, fióki ügyintézés sokak számára továbbra is kihagyhatatlan, de mindeközben egyre nő az online ügyintézést választók aránya.
Május 15-től újabb gazdaságvédelmi program indul kifejezetten kis- és középvállalkozások számára: a Széchenyi Kártya Programban új, kedvezményes konstrukciók érhetők el, amelyek a legváltozatosabb hitelcélokra, így beruházások, bérköltségek és forgóeszközök finanszírozására is igényelhetők – hívta fel a figyelmünket a Budapest Bank.
Az utóbbi években felpörgetett „Egy út, egy övezet” (Belt and road) program keretében tervezett beruházásokat sok ország kínai hitelből valósítaná meg, azonban most a koronavírus-járvány miatt bajba kerülhetnek, és a hitelterhek enyhítését vagy elengedését kérhetik Kínától – írja a CNBC. A lapnak nyilatkozó elemző szerint vannak olyan országok, melyek máris megkezdték a tárgyalásokat a hitelek átütemezéséről, és ha elhúzódik a válság, akkor ez a folyamat csak erősödhet.
Az érintett ügyfelek átlagosan több mint hatvan százaléka él a törlesztési moratórium lehetőségével - írja hétfői számában a Magyar Hírlap a lapnak nyilatkozó pénzintézetek válaszai alapján.
Továbbra is jóval nagyobb ütemet diktál a magyar lízingpiac, mint az európai. A múlt évben az európai piacon az új szerződések összege 3,1 százalékkal nőtt, szemben a magyarországi 7 százalékos többlettel - közölte a Magyar Lízingszövetség.
Hatalmas feladat hárul a magyar bankrendszerre és a hitelpiacra a magyar gazdaság koronavírus-járvány közbeni és utáni újraindításában. A Növekedési Hitelprogram új szakasza és a kormány által bejelentett új, kedvezményes hitelprogramok és garanciák alapjaiban írhatják újra a magyar kkv-hitelezés logikáját. Mit vállalnak a bankok a kkv-k likviditásának és beruházási aktivitásának helyreállításában és mit nem? Mit hoznak az új hitelprogramok és hogyan segítheti a hitelezés minél több magyar vállalat fennmaradását? Ezekről a témákról volt szó a Hitelezés 2020 konferenciánk második online rendezvényén.
Fontos útelágazódásnál vagyunk és ha nem adunk gyorsan egy erős és egységes tagállami választ az uniós helyreállítási alappal a kihívásokra, akkor az egész EU-projekt veszélybe kerül, összeomolhat – jelentette ki pénteken Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos a Reuters tudósítása szerint. Ez talán az eddigi leginkább drámai brüsszeli vezetői figyelmeztetés a közelmúltból arra, hogy a koronavírus-válság által felerősített uniós kihívásoknak mekkora a tétje. A gyors és egységes tagállami költségvetési válasz szükségességét egyébként a német alkotmánybíróság keddi döntése csak még inkább sürgetővé tette, amint arra mai elemzésünkben rámutattunk.
A koronavírus-járvány miatt korábban soha nem látott céltartalékolást hajtott végre az OTP, ami miatt a bankcsoport veszteséges lett az első negyedévben, miközben az elemzők 33 milliárd forint profitra számítottak. Biztosan sokakat meglep majd a 4 milliárd forintos mínusz, igazából nem a veszteség mértéke ijesztő, hanem egyrészt a tény, hogy a válságnak ebben a korai fázisában lett ilyen csúnya az eredmény, másrészt az, hogy milyen gyorsan tudnak elromlani a dolgok, nemrég még egy olyan pénzgyár volt az OTP, ami egymás után dönti a rekordokat, és negyedévente termel legalább 100 milliárd forint profitot. A pozitív olvasat az lenne, hogy rekord céltartalékolás, szlovák és magyar bankadó és a magyarországi törlesztési moratórium várható negatív hatásának lekönyvelésével is tud nagyjából nullás eredményt hozni a bank, de a veszteség azért összességében inkább negatív meglepetés. Egyébként maga a negyedév még egyáltalán nem volt gyenge, a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak a negyedév végétől jelentkeztek, a bankcsoport hitel- és betétállománya is nőtt, és bár a marzsok várható módon csökkentek, a bevételek és a működési eredmény is szépen nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kockázati költségek azonban alaposan belerondítottak a képbe, a céltartalékolásra nem is a portfólióminőség aktuális romlása miatt került sor, hanem azért, mert a bank már most reagált a járványhelyzet miatt megváltozott külső környezetre, és többlet értékvesztést könyvelt le. Csúnya forgatókönyvre készül az OTP.
Az MNB folyamatos tájékoztatással, vezetői körlevelekkel és – szükség esetén – szakmai konzultációkkal segíti a pénzügyi intézményeket, illetve az ügyfeleket is a törlesztési moratórium és a járványhelyzet kapcsán megváltozott egyéb szabályozási előírások alkalmazása kapcsán. Ezt szolgálja a piaci szereplők számára a jegybank honlapján megjelentetett új felügyeleti kérdések és válaszok gyűjteménye is - írja az MNB közleményében.
Három- és ötéves futamidőn összesen 80 milliárd forintnyi fedezett hitelügyletet (repo) kötött szerdán a jegybank a kereskedelmi bankokra. A benyújtott ajánlatok alapján ennek a sokszorosára volt igény a kedvezményes hitelből, de az MNB nem fogadott el többet.
A koronavírus-járvány ellenére idén is legalább 3 milliárd eurós nyereségre számít az Intesa Sanpaolo a tavalyi 4,2 milliárd euró után, hitelezési veszteségei pedig várakozásaik szerint mintegy 1,5 milliárd euró körül alakulhatnak.
