A szigorodó felügyeleti szabályok ellenére egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a biztosításközvetítői piacból a kisebb szereplők, és az értékesítőknek fizetett teljes jutalék csökkenése is megállt a biztosítási piac növekedésének köszönhetően. Míg korábban a Brokernet piaci részesedése a 30 százalékot is meghaladta, a cég szétválasztása óta egy másik életbiztosítási közvetítőhálózat vette át az első helyet.
Bár léteznek olyan megtakarítási célú biztosítások, amelyek minden más rendszeres megtakarítási formánál drágábbak, manapság már nem kell a gatyánkat is ráfizetnünk a költségekre, ha nyugdíjas korunkra életbiztosításban szeretnénk félretenni. Persze előnyös, ha kockázatkerülő alapokba fektetünk és az összes bónuszt bezsebeljük, ha tényleg spórolni akarunk.
Egy csomó magyar megtakarítást azzal a hívószóval értékesítenek nekünk, hogy 20 vagy 30 százalékos állami támogatást zsebelhetünk be rajtuk, ami máshol, hasonló kockázatvállalással elérhetetlen a jelenlegi hozamkörnyezetben. Pedig tíz év fölötti futamidő mellett ez már csak évi 3-5 százalékos hozamnak felel meg, ráadásul osztoznunk kell ezen olyan szolgáltatókkal, amelyeket sok esetben az állami támogatás megléte tart életben.
A novemberi amerikai elnökválasztás egyik központi témája lett, hogy ki tudja jobban megleckéztetni a bankokat és így bezsebelni a gazdasági válság miatt kiábrándult szavazók voksait. Még a hagyományosan piacbarát republikánusok is felszálltak a populizmushajóra, és egy váratlan fordulattal a szociáldemokrata Bernie Sanders kampányának szelét vitorlájukba fogva kezdtek el hajtani az elnöki székért. Az egész iróniája, hogy iszonyatos dollárszázmilliókat öntenek maguk a bankok, hedge fundok is az elnökválasztási kampányba, pedig - ha komolyan vesszük a kampányígéreteket - kutya világ vár a pénzintézetekre, függetlenül attól, hogy ki nyer.
Sosem voltak még olyan népszerűek az állampapírok Magyarországon, mint 2012 óta, ráadásul 2016 első felében minden korábbinál jobban felpörgött az értékesítés. A kötvényekhez járó rekord magas reálkamat szinte minden más fix hozamú befektetési formát maga mögött hagy hazánkban. Két bank és a Magyar Posta árulta el nekünk értékesítési számait. Főleg a rövidebb lejáratú állampapírokat kedvelik a magyarok, egyéves, illetve mióta elérhető, féléves időtávra szeretjük lekötni a pénzünket, hiába ígérnek magasabb kamatot a hosszabb lejáratú állampapírok.
A lakosság kedvencének számító Kamatozó Kincstárjegyek hozama még mindig magas, amellett, hogy a hitelpapír likviditása kedvezőbb, ezért ez rövid távon jobb befektetés, mint a bankbetétek. Jelenleg viszont úgy néz ki, hogy a Bónusz Államkötvények és a Kincstárjegyek hozama is csökkenhet, hosszú távra a Prémium Államkötvény lehet a legjobb megoldás.
Hihetetlen mértékben megugrott az ingatlanalapok népszerűsége hazánkban az elmúlt egy évben, a befektetők körülbelül tavaly ilyenkor kezdték el pumpálni a pénzt ebbe a befektetési kategóriába és ennek eredményeképpen már idén januárban megdőlt a válság előtti, 570 milliárd forintos állományrekord. Az alapvetően kereskedelmi, ipari ingatlanokba fektető alapok hozama viszont már kevésbé volt vonzó: a legtöbb alap 1 százalék körüli hozammal duzzasztotta idén az első félévben a befektetőinek a zsebét, jó hír viszont, hogy ezt viszonylag alacsony árfolyam-ingadozás mellett sikerült teljesíteni.
Több komoly sokkot is átéltek idén a tőkepiacok: az év eleji kínai, olajpiaci káosz, majd a nyáron a Brexit is megtépázta a kockázatosabb értékpapírok árfolyamát, az abszolút hozamú alapok viszont szépen átvészelték az időszakot, közel 70 százalékuk legalább megőrizte év eleje óta az ügyfelek pénzét. A rugalmas befektetési stratégiával dolgozó szakemberek által kezelt portfóliók népszerűsége viszont nem nőtt az értékesítési adatok alapján, hiába növelték körülbelül 40 milliárd forinttal az alapok a vagyonukat közel fél év alatt.
Rég láttunk ilyen tőkepiaci hullámzást, mint amit 2016 első féléve hozott; volt itt minden, az év eleji kínai parától kezdve az olajpánikon keresztül egészen a Brexitig, a kavalkádból pedig a latin-amerikai és az orosz részvényalapok kerültek ki győztesként, akár 20 százalékot is kereshettünk velük. Összességében viszont nem hozott sok jót 2016 első fele, a Magyarországon kezelt részvényalapoknak a teljes kezelt vagyona alig nőtt az év eleje óta. Az alapok ügyfeleinek viszont rossz hír, hogy a lakossági részvényalapok körülbelül 55 százaléka veszített árfolyamából fél év alatt.
Mérföldkőhöz érkezett az életbiztosítások szabályozása Magyarországon: bejelentette az MNB a 2017. január 1-jétől életbe lépő unit-linked ajánlásának a részleteit. Kiterjesztik a nem nyugdíjcélú biztosításokra az eddig csak a nyugdíjbiztosításokra érvényesített költségmutató-maximumot, egységesítik a költségeket, valamint kötelező lesz az eddig rejtett vagy mögöttes költségek kimutatása is befektetéssel egybekötött biztosítások esetén. A szigorítás miatt a biztosítók megtakarítási célú termékeinek körülbelül kétharmadát kell majd átalakítaniuk, de ez csak az újonnan értékesített életbiztosításokat érinti.
Létezik Magyarországon egy megtakarítási forma, ahol helyetted kezelik a pénzed, a befektetésed minimum hozamát garantálják, az efölött elért hozam akár egésze a tiéd, ráadásul a szerződésben, amit aláírsz, szó sincs arról, hogy mindennek bármilyen költsége lenne. Ez úgy hangzik, mintha valaki feltalálta volna a világ legjobb befektetését, pedig a Magyarországon évtizedek óta létező klasszikus (vegyes, vagyis nem unit-linked) megtakarítási célú biztosításokról van szó, a kép pedig valójában az általában rejtett költségek miatt közel sem ennyire szép. A Biztosítási Törvény július 1-jén életbe lépő módosítása egy fokkal tisztább helyzetet teremt majd.
Brexit, az amerikai elnökválasztás, egy váratlan kamatemelés vagy Kína összeomlása. Idén számos olyan kockázat lóg a levegőben, ami miatt számos elemző nem jósol túl jó teljesítményt a tőkepiacoknak, ezért érdemes lehet olyan befektetések közül szemezgetni, amelyeknek a hozamát több évre előre tudjuk, és nem kell amiatt sem aggódnunk, hogy a pénzünk egyik napról a másikra lefeleződik. Erre lényegében három megtakarítási forma létezik Magyarországon: az állampapírok (és a jóval kevésbé népszerű vállalati kötvények), a bankbetétek és a lakástakarék-pénztárak, valamint bizonyos esetben a vegyes biztosításokra is igaz lehet ez a leírás. Megnéztük, mit kell tudni ezekről a befektetési formákról, illetve hogy mi alapján érdemes válogatni, ha biztos hozamú befektetést szeretnénk.
Kényelmesek a hazai abszolút hozamú alapok, mert profi portfóliómenedzserek foglalkoznak a pénzünkkel, akiket ráadásul még a jó teljesítményért elvonható sikerdíj is érdekeltté tesz abban, hogy jól menedzseljék a pénzünket, legalábbis papíron. Megnéztük, hogy a sikerdíj valóban olyan erős motiváló tényező-e abban, hogy az alapkezelők jól végezzék a munkájukat.
Több mint 50 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezelhet a Dimenzió biztosítóegyesület, ahová az MNB most "tőkeproblémákra" hivatkozva felügyeleti biztost rendelt ki. Az ügyhöz közeli forrásainktól megtudtuk, hogy mi áll az intézkedés háttérerében, a döntően a Magyar Telekomnál dolgozó ügyfelek sorsáról pedig egy tegnap elfogadott törvény gondoskodik. Nincs egyébként szó újabb Quaestor-botrányról, a vagyon megvan, az egyesület a tartósan alacsony hozamkörnyezetnek és a kiöregedett húzótermékének esett áldozatul.
Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy százezrekbe, milliókba is kerülhet egy komolyabb egészségügyi kiadás, ezért érdemes még egészségesen felkészülni és rendszeresen félretenni erre a célra. Arról viszont kevesebben hallottak, hogy ezt a célt szolgálják az egészségpénztárak, ahol hozamot és állami támogatást is kapunk a megtakarított pénzünkre, azonban itt is érdemes körültekintően eljárnunk, mivel a szolgáltatók drágák, a hozam pedig alacsony.
A rendszeres megtakarításokat értékesítő ügynökök (például a független biztosításközvetítők) egyik kedvenc értékesítési fogása az úgynevezett "cost-average" hatás ismertetése a megtakarítások iránt érdeklődő ügyféllel. Ennek röviden az a lényege az értékesítők szerint, hogy ha havonta takarítasz meg, nemcsak hogy nem lesz anyagilag annyira megterhelő félretenni, hanem egy rendszeres megtakarítás jóval kevésbé kockázatos és magasabb hozampotenciállal bír, mint egy egyösszegű befektetés. Megnéztük, hogy mi van az egyik legnépszerűbb értékesítési szöveg mögött.
Ha olyan rendszeres, nyugdíjcélú megtakarítást szeretnénk, amellyel nem kell foglalkoznunk, csak pakoljuk bele a pénzt és a profik kezelik helyettünk, jó döntés valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárra bízni a pénzünket. A kényelemnek viszont megvan az ára, a pénztárak költségszintje között nagy a különbség, ezért most megmutatjuk, hány ezer forintos havi megtakarításnál hol mennyit vonnak le a pénzünkből. Különösen érdekes lehet ez az összehasonlítás most, hogy hamarosan akár jelentősen is megemelkedhet a nyugdíjpénztárak költsége egy konzultációra bocsátott törvénytervezet szerint, felszabadíthatják ugyanis az értékesítői jutalékok korlátozását.
Az MNB és a kormány etikus életbiztosítási koncepciója gyökerestül felforgathatja az életbiztosítási piacot, a megtakarítási célú biztosítások költségei; így a profittartalmuk és a közvetítői jutalékok várhatóan csökkennek. Ez rövid távon különösen a közvetítők számára jelenthet kihívást, akik kevésbé lesznek érdekeltek a megtakarítási biztosítások értékesítésében, így a biztosítóknál elsődleges szempont, hogy támogassák őket az átmenetben. Sallai Lindával, a CIG Pannónia termék- és üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk arról, hogy mi vár az MNB tervének fényében a közvetítőkre, a biztosítókra és ügyfeleikre.
Létezik Magyarországon egy megtakarítási termék, amelyet igen durva kritikákkal illetnek: sokak szerint rendkívül drága, az ügyfelek számára nehezen hozzáférhető és alacsony nettó hozamot termel, a termék szolgáltatója és a nevében eljáró ügynökök pedig csak a szerződések megkötésében érdekeltek, azok ápolásában nem. Európa-szerte születnek olyan szabályozói intézkedések, amelyek ezeket a megtakarítási célú életbiztosításokat igyekeznek az ügyfelek számára is barátságosabbá tenni, apró pofonoktól kezdve gyakorlatilag a piac teljes megsemmisítéséig mindenféle eszközzel próbálkoznak a szabályozók. Magyarországon több, gyengédebb pofonon keresztül igyekszik az MNB és a kormány az úgynevezett etikus életbiztosítási koncepcióval ügyfél-, és EU-konformmá tenni ezeket a megtakarításokat. Összeszedtük, hogy eddig mit tudunk a koncepcióról, illetve mire készülhetnek az ügyfelek és az ügynökök.
Mivel garantált hozammal rendelkeznek a vegyes, vagy más néven hagyományos életbiztosítások, sokan takarítanak meg ezzel a módszerrel, azonban kevesen tudják csak, hogy értelmezhető hozamot ezek csak 20-25 éves időtávon nyújtanak. Most megmutatjuk, mik lehetnek a buktatók.
Az iraki területen lévő bázison történt csapást nem vállalta magára senki.
Szijjártó Péter telefonon beszélt Andrij Ermakkal.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A legfontosabb vevő Magyarország volt.
Készítheti a parlament az új alkut.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
