Újabb 120 millió hordó olajat szabadítana fel az országok biztonsági készleteiből a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a következő hat hónapban annak érdekében, hogy hűtse az orosz-ukrán háború következtében megugró olajárat. A szervezet azt is közzétette, hogy melyik ország milyen mértékben járulna hozzá a tartalékok felszabadításához, a listán Magyarország több mint félmillió hordóval szerepel - derül ki a Reuters által közzétett táblázatból.
A ma reggeli 3 százalék után délutánra 7 százalék pluszba ugrott az olajár emelkedése, részben azért, mert a befektetők újra árazzák az orosz kínálat esetleges kiesését.
A hagyományos, tüzelőanyagot használó erőművek közül az üzemanyagköltség a gázerőműveknél a leginkább meghatározó költségelem, ezért az energiahordozó drágulása ezeket hozza a legrosszabb helyzetbe, míg a legkedvezőbb helyzetben e szempontból az atomerőművek vannak, mivel az uránköltségek háromszorosára emelkedése alig változtat az önköltségen.
„Hatalmas hír” – kezdi csütörtöki Twitter-üzenetét a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője és arra hívja fel a figyelmet, hogy a most zajló glasgow-i klímacsúcson eddig tett felajánlásokkal elérhető közelségbe került a 2015-ös párizsi klímacsúcson tett vállalás teljesítése.
A Nemzetközi Energiaügynökség ma egyértelműen alacsonyabb jövőbeli globális olaj-, földgáz- és szénfogyasztásra számít, mint 5, illetve 1 évvel ezelőtti saját éves jelentéseiben. Ezzel együtt további jelentős erőfeszítésekre van szükség az új energiatechnológiák elterjesztése érdekében, amelyeknek a mobiltelefonok és az internet szélvészgyors világhódítását kellene lemásolniuk.
Ahhoz, hogy 2050-re valóban megvalósuljon a nettó zéró ÜGH-kibocsátás, a megújuló energiák részesedésének a tavalyi 12%-ról több mint kétharmadra kell nőni az éves globális energiamixben és ehhez a jelenleginél háromszor több befektetés kell már 2030-ig a megújuló energiákba, amelyhez világos gazdaságpolitikai döntések kellenek – hangsúlyozta a Nemzeti Energia Ügynökség (IEA) a szerdán kiadott éves jelentésében. Ez a hónap végi glasgow-i ENSZ klímacsúcsra hangolva azt is üzeni, hogy ha csak a jelenlegi fontolva haladás forgatókönyve szerint változik a világ energiafelhasználása, akkor 2100-ra 2,6 Celsius fokkal nő a globális átlaghőmérséklet az ipari korszak előttihez képest, azaz drámai éghajlati következmények lehetnek. A jelentés felvázolja az előttünk álló évtizedek várható energiaszükségleti pályáját is, amelyből kiderül például, hogy egyelőre még nőni fog a gáz- és olajfogyasztás, az utóbbinál azonban már első alkalommal tetőzést vár a 2030-as évek elejére.
A koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt csökkentette a globális olajkereslet idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely ugyanakkor az OPEC-hez hasonlóan arra számít, hogy az olajfogyasztás jövőre eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.
Az egekbe szökhet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ha a koronavírus-világjárványt követően újraindul az élet - figyelmeztetett a párizsi székhelyű Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) keddi jelentésében.
Az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett az olajár, és a márciusi megtorpanást követően tovább folytatódik a rali. Ez nem véletlen, hiszen nagyban zajlik a gazdasági kilábalás, bár a globális olajkereslet várhatóan csak 2022-re állhat vissza a koronavírus-járvány előtti szintekre. Ezzel párhuzamosan azonban alaposan visszaesett az olajtermelés is, és egyelőre meglehetősen cammogós a visszaállás, különösen az amerikai palaolajtermelők esetében látszik, hogy nem sietik el a dolgokat, és inkább a hozamokra koncentrálnak a terjeszkedés helyett. Ennek köszönhetően jelentősen visszaesett az olajtartalékok szintje is, bár egyes becslések szerint őszre visszaállhat a kereslet és a kínálat egyensúlya. Távolabbra tekintve azonban egyre rosszabbnak tűnnek a kilátások, az olajkitermelésben több száz milliárd dollárnyi beruházás eshet ki a koronavírus-járványnak köszönhetően, és az elmúlt években is egyre inkább elmaradoznak a tőkebefektetések a szektorban, ami hosszú távon okozhat még komolyabb fejfájást. Változás pedig inkább az ellenkező irányban várható, mivel egyre nagyobb a nyomás az olajcégeken, hogy gyorsítsák fel az energiaátmenetet, és hagyjanak fel a fosszilis tevékenységeikkel.
A koronavírus-járvány miatt tavaly erős visszaesés volt látható az energetikai befektetések területén, idén azonban már újra beindulhat a növekedés, ami magasabb beruházási aktivitással is jár egyben. Továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a megújuló energiaforrások, és egyre több pénz áramlik a tiszta energiatechnológiák irányába. Emellett azonban visszapattanás látható az olajbefektetések kapcsán is, elsősorban a kínai, orosz és közel-keleti jellemzően állami tulajdonban lévő vállalatok bővíthetik a termelésüket idén. Azonban több nagy olajtársaság is tervezi, hogy a jelenleginél nagyobb összegeket fordítson környezetbarát befektetésekre. A széntermelésre pedig ugyan egyre nagyobb nyomás nehezedik, de Indián és Kínán múlik, hogy ennek mi lesz az eredménye. Összességében pedig még mindig nagyon távolinak tűnik a klímasemlegesség 2050-es elérése – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) World Energy Investment 2021 tanulmányából.
Számos kormányzat kötelezte már el magát a klímasemlegesség elérése mellett, ami biztató jel, ugyanakkor a szavak mellett tettekre is szükség van. Ugyan első ránézésre még rettentően távolinak tűnik a sokak által 2050-re vállalt zéró kibocsátás elérésének időpontja, pedig valójában az a helyzet, hogy már most is radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elérjük. Már ma abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és szénbányákat sem lenne szabad nyitni. A gázkazánok értékesítését 2025-től, míg a belsőégésű motorral működő járművekét 2035-től be kellene tiltani. Emellett soha nem látott mértékben lenne szükséges javítani az energiahatékonyságon, a megújulóknak és az elektromos autóknak pedig át kellene venniük a világuralmat 2050-ig. Fontos szerep jutna a hőszivattyúknak, a technológiai innovációknak és az infrastrukturális beruházásoknak is. Ráadásul mindez kevés a drasztikus mértékű klímaváltozás elkerüléséhez, ha nem párosul megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából, amelynek fókusza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez vezető út.
A 2014 és 2016 közötti pangást követően új lendületet vett 2017-ben, és ismét erősödésnek indult az úgynevezett alacsony karbon energetikai (LCE) innováció az új szabadalmak száma alapján, ami egyértelműen kedvező fejlemény, még ha a tevékenység gyorsítására is lenne szükség. Az elektromos járművek és a kapcsolódó infrastruktúra gyors fejlődése az egész tiszta energia innováció területének legmeghatározóbb területe volt az elmúlt évtizedben.
A Nemzetközi Energiaügynökség egy új tanulmánya több mint 400 javaslatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan lenne elérhető a 2050-es klímasemlegesség. Ezek között számos radikális ajánlás is található, többek között az, hogy ne lehessen gázkazánokat értékesíteni 2025-től.
A következő évtizedek egyik legfontosabb trendje minden valószínűséggel a környezetbarát technológiák rohamos elterjedése lesz, beleértve az elektromos autókat, a nap- és szélerőműveket, de várhatóan az energiatárolás iránti szükségletek is megemelkednek majd. Mindez azonban hatalmas mennyiségű erőforrást igényel, amit valahogyan és valahonnan elő kell teremteni, ráadásul kívánatos lenne mindezt környezetkímélő módon megtenni. Ez pedig igen komoly terhelést ró majd a bányaiparra, amely egyáltalán nem biztos, hogy képes lesz tartani a lépést. Egy-egy új lelőhely felkutatása és a termelés megkezdése ugyanis több mint egy évtizedig is eltarthat egyes ásványi anyagok esetében, mint amilyen például a réz vagy a nikkel. Nem érdemes tehát késlekedni a szükséges beruházásokkal, ha az energiaátmenetet komolyan gondolja világ. Emellett az is komoly fejfájást okozhat, hogy több olyan nyersanyag is akad, ahol egyetlen ország kontrollálja a globális kitermelés több mint felét - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség frissen kiadott erőforrásokkal kapcsolatos tanulmányából.
Tavaly a pandémia miatt közel 6 százalékkal visszaesett a globális autóértékesítés, az elektromos autók eladása viszont 41 százalékkal nőtt, és a teljes autóeladásnak már közel 5 százalékát adták a teljesen elektromos modellek, év végén világszerte közel 10 millió elektromos autó volt forgalomban. De ez még csak az út eleje, ahogy szigorodnak a károsanyag-kibocsátási szabályok, úgy állnak át az autógyártók a belsőégésű motoros autókról a teljesen elektromos modellekre, az utakon futó elektromos autók állománya pedig a tavalyi 10 millióról 2030-ra 145 millióra emelkedhet a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb elemzése alapján. A szervezetnek van egy optimistább forgatókönyve is, amennyiben a világ kormányai felgyorsítják erőfeszítéseiket a klímacélok eléréséért, 2030-ra akár 230 millió elektromos autó is lehet az utakon, azzal a globális autóállománynak már 12 százaléka teljesen elektromos lenne.
Idén öt százalékkal nőhet a globális szén-dioxid-kibocsátás, ami a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint arra figyelmeztet, hogy a pandémia utáni gazdasági fellendülés az éghajlat szempontjából "minden lehet, csak fenntartható nem".
Éppen egy évtizeddel ezelőtt következett be a történelem csernobili utáni második legsúlyosabb atomerőmű-balesete Japánban. A Fukusima Daiicsi atomerőmű balesete időben és térben is messzire ható következményekkel járt, világszerte nagy változásokat előidézve a nukleáris iparágban. A történelem valószínűleg leghosszabb, folyamatos ipari katasztrófája egyértelműen törést okozott az atomerőművek globális helyzetében, de nem véglegeset.
A jelenlegi makropénzügyi környezet történelmi lehetőséget kínál a zöld gazdasági fellendüléshez, azonban a mai beruházási aktivitás mellett a tisztaenergia-rendszerre való átmenet örökké tartana, a világ pedig jelenleg egy nagyjából 3 Celsius-fokos globális felmelegedés és klímakatasztrófa felé sodródik - mondta a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) február végi éves konferenciáján tartott előadásában Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza.
Folytatódik a nukleáris energia globális térvesztése a megújuló energiaforrásokkal szemben; világszerte 408 nukleáris reaktor üzemelt 2020 közepén, ami harmincéves mélypontot jelöl - derül ki az iparág 2020-as státuszjelentéséből. A világ új atomerőművek létesítésére irányuló beruházásai összességében mindössze körülbelül a tizedét teszik ki a szél- és napenergiába áramló beruházásoknak. Az 52 épülő új reaktor közül legalább 33 késést mutat az eredetileg tervezett menetrendhez képest, és nem ritkák a jelentős költségtúllépések sem.
A Covid-19 jobban felforgatta az energiaszektort, mint a közelmúlt történelmének bármely másik eseménye, hatásai pedig a következő években is meghatározóak maradnak és alapvetően befolyásolják az emberiségnek a klímaváltozás megfékezéséért kifejtett erőfeszítéseit is - fogalmaz a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden ismertetett mértékadó jelentése, a World Energy Outlook (WEO) 2020.
