Oroszország hagyományosan erős szereplőnek számít az afrikai kontinensen, pozícióit az ukrajnai inváziót követően is igyekezett tovább erősíteni. Jevgenyij Prigozsin orosz zsoldosvezér halálát követően úgy tűnt, hogy az orosz érdekeltségek vezető hiányában eljelentéktelendnek, vagy kiszorítják őket. A Foreign Policy Research Institute (FPRI) elemzése szerint ez még nincs így, de Moszkva kemény küzdelemre számíthat.
Egyre mozgalmasabb események bolygatják fel a muszlim világot, eddig úgy tűnik, hogy az október 7-i Hamász támadás Izrael területe ellen valóságos földcsuszamlást indított meg. A Gázai övezet ellen indított hadműveletet követően katonai események zajlottak Libanonban, Szíriában, Irakban, de most újabban Iránban és Pakisztánban is. Ez utóbbi új fejezetet nyit az eddigi konfliktusok sorában, ráadásul erre jóval kevésbé lehetett számítani. Nagy kérdés, hogy lesz-e újabb kiterjedt háború az iszlám világban, és mit gondolnak erről a globális nagykutyák.
Izrael kész engedélyezni, hogy a segélyhajók Ciprusról - egy javasolt tengeri folyosón keresztül - szállíthassanak ellátmányt a Gázai övezetbe - közölte Eli Cohen izraeli külügyminiszter.
A jemeni húszik tegnap számos fegyvertípussal tűz alá vették a Vörös-tengeren áthaladó hajózási útvonalat, az amerikai haditengerészet hajói és repülőgépei tíz órán keresztül szinte megállás nélkül harcoltak – írják amerikai katonai források.
Az izraeli offenzíva során megölték a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet négy parancsnokát, köztük a Gáza északi részéért felelős parancsnokot - jelentette be a Hamász fegyveres szárnya, az Izzedín el-Kasszám Brigádok.
A nemzetközi nyilvánosság számára a súlyos szárazföldi harcok, az állandó bombázások és a legfontosabb szereplők hangzatos kijelentései jelentik a legfontosabb híreket az izraeli–palesztin háborúval kapcsolatban. A zárt ajtók mögött azonban aktív diplomáciai munka zajlik, hogy az ellenkező oldalon álló felek meg tudjanak állapodni egymással a legfontosabb civileket érintő kérdésekben: a Hamász túszainak szabadon engedéséről, a humanitárius segélyek eljuttatásáról a Gázai övezetbe, vagy a kulcsfontosságú rafahi határátkelő megnyitásáról a civilek evakuálása érdekében. Mivel a felek egymással közvetlenül nem hajlandóak tárgyalni, ezért egy olyan szereplő bevonása szükséges, akit mindkét fél elfogad: így lett Katar az izraeli–palesztin konfliktus egyik legfontosabb szereplője.
A palesztin Hamász már korábban is a „saját fejlesztésű fegyvereivel” lepte meg a világot, főleg azok fejlettségével a szigorú határellenőrzés ellenére. Most azonban szintet léptek az iszlamisták, már torpedóval is rendelkeznek.
Előkerült az X-en egy igencsak érdekes riport, melyet az orosz RT készített Gázában a Hamásszal vállvetve harcoló Iszlám Dzsihád egyik alagútrendszeréről. Egy nagyon mély, komplex és kiterjedt hálózatról van szó, melyet láthatólag gondosan megtervezett munkával készítettek el a radikális iszlamisták.
2023. október 17-én robbanás rázta meg a Gázai övezet egyik kórházát. A bizonyítékok arra utaltak, hogy egy rakéta csapódott be az épületbe, ezzel számos ember halálát okozva. A találgatások rögtön el is indultak, a Hamász Izraelt vádolta, míg Jeruzsálem az Iszlám Dzsihád nevű csoportra mutogatott. Ők nem új szereplők a háborúban, sőt, már régebb óta meghatározó résztvevői az izraeli-palesztin konfliktusnak, mint a nagy figyelmet kapó Hamász.
Két magyar-izraeli kettős állampolgárt is fogva tart a palesztin Hamász terrorszervezet - derítette ki a Hetek.
„Komoly fázisban” vannak a tárgyalások újabb túszok elengedéséről a Hamász és Izrael közt, 50 külföldi és kettős állampolgárságú túszt engedhet hamarosan el a palesztin terrorszervezet – írja a BBC.
Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter szerint a Hamász elleni háború három szakaszra oszlik majd - írja az Economic Times.
Jelentésekben számoltak be arról, hogy támadás érte az Irak északkeleti részén található Al-Harir és a Ain al-Asszad légibázisokat. Ezek olyan bázisok, amelyeket az amerikai haderő is használ, vélhetően köze van az esetnek az izraeli háborúhoz - írja a Reuters.
Rakétatámadást indított a Hamász Tel-Aviv város és térsége ellen, pont, amikor az Egyesült Államokból érkező, kétpárti delegáció látogatott a városba.
Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban megpróbált az orosz-ukrán háborúban közvetíteni a felek között, az a próbálkozás – bár részsikereket elért – végül egyértelműen kudarcot vallott. Most Ankara figyelme inkább a Közel-Kelet felé fordult, hasonlóan ambíciózus célokat tűzött ki maga elé, mégpedig, hogy valamiképpen elhozza a nyugalmat és a békét a Hamász és Izrael közé. Ez viszont még lehetetlenebb küldetésnek tűnik – írja a Politico.
Tegnap este 10 óra óta egyetlen rakétát sem lőtt fel Gázából a Hamász – írja a Times of Israel.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Johnson hónapok óta halogatja a döntést.
Nem lövöldözünk egymás hajóira, még vízágyúval sem.
A palesztinokat megint nem kérdezték meg.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.