Tavaly 439 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, azonban vannak olyan szakmák, ahol fele ennyi pénzt sem fizetnek, viszont több olyan munka is van, ahol több mint 1 millió forint a havi bér. Sőt, a légiforgalmi irányítók keresete megközelíti a 2 milliót is, az erdészeti dolgozó és a textilműves viszont 200 ezret sem keres. Az év nyertesei az orvosok, akiknek hatalmasat nőtt a bérük.
Az elmúlt időszakban ellentétes tendenciák jellemezték az európai bérek alakulását. Közeledett egymáshoz az egyes európai országok átlagkeresete, ugyanakkor az országokon belül nőtt a bérek egyenlőtlensége. A növekvő országon belüli bérkülönbségeket többségében a cégek közötti bérkülönbségek növekedése okozta, miközben a cégeken belüli bérkülönbségek inkább csökkentek Wouter Zwysen, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója által publikált tanulmány alapján.
A keresetek gyorsan nőttek tavaly decemberben a KSH friss adatai alapján. A magas infláció azonban majdnem az egész emelkedést elvitte. Gazdasági elenzők azt emelik ki, hogy Magyarország megérkezett az ár-bér spirál korszakába.
Decemberben 492 800 forint volt a bruttó átlagkereset a KSH friss adatai alapján, a vállalati szektorban 500 ezer felett alakult a fizetés. Ez kifejezetten magasnak mondható, azonban a december egyrészt kiugró hónap a jutalmak miatt, másrészt az átlagember nem keres ennyi pénzt. Ráadásul hiába nőnek gyorsan a keresetek, szinte az egésze bővülést elviszi az évtizedes magasságba emelkedő infláció.
Évek óta nem látott béremelkedés és több mint egy évtizede nem tapasztalt infláció. Végül a fizetések növekedése vagy az árak emelkedése lesz nagyobb?
Novemberben tovább nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Mindeközben az árak is érdemben emelkedtek, így a reálkeresetek kismértékben nőttek a vállalati szektorban.
Néhány évvel ezelőtt számos közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai bérnövekedést illetően az egyes statisztikák gyökeresen eltérő képet mutatnak. Ezt követően sokan arra számítottak, hogy a helyzet javulni fog, s az egyes bérstatisztikák közötti ellentmondás idővel egyre csökken. Ám ennek éppen az ellenkezője történt, s a helyzet ma már rosszabb, mint valaha. A reálbérek növekedésében az elmúlt tíz évre vonatkozóan az egyes statisztikák elképesztően nagy – közel háromszoros – különbséget jeleznek: 19%-ot mutat az egyik, és 58%-ot a másik statisztika.
Az infláció gyakorlatilag teljesen felfalta a keresetek növekedését a vállalati szektorban. Hiába nőttek októberben is a bérek a KSH adatai szerint, az évek óta nem látott áremelkedés miatt sokan ebből már semmit sem éreznek. A minimálbéresek és bérminimumosok fizetésének az értéke már jelentős mértékben csökken, de nem csak nekik esik vissza az életszínvonaluk, hanem azoknak is, akik az inflációnál kisebb béremelést kaptak.
A 2022-es év a gyors béremelkedésről szólhat Magyarországon, miután a munkaerőhiány fokozódik és a legkisebb bérek jelentős növelése is felfelé tolja a bérskálát. Mindezek miatt az átlagkereset 10% felett is emelkedhet. Csakhogy közben az infláció is magas lesz, ami erodálja a keresetek vásárlóerejének növekedését. A tartósan gyors áremelés következtében akinek nem nő legalább 5%-kal a fizetése, annak jövőre csökken az életszínvonala. És a többiek sincsenek biztonságban.
2021 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 284 700 forint volt, mindkettő 9,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A reálkeresetek növekedési üteme azonban jóval visszafogottabb, mivel a 7% felé menetelő éves infláció erodálja a bérek értékét. A magánszektorban a bérszínvonal reálértéke 2,4%-kal magasabb, mint egy éve. Ez az utóbbi évek dinamikájához képest alacsonynak mondható, de az utóbbi három hónapban már emelkedik.
Augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 283 600 forint volt, mindkettő 8,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH.
Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.
Van olyan év, amikor a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kevesebb dolgozót érint, és van olyan, amikor elég sokat. Természetesen ez attól függ, hogy milyen mértékben emelik a legkisebb kereseteket, hiszen a dolgozók tetemes része mindössze 10-15%-kal keres többet a legkisebb béreknél. A kormányzat idén is elemzést készített arra vonatkozóan, hogy hány embert érintene a legkisebb bérek 20%-os emelése, ők milyen ágazatban, melyik régióban, és mekkora cégeknél dolgoznak. A Portfolio birtokába került anyagból kiderült, hogy a jelentős mértékű béremelés több mint 1,2 millió munkavállalót érintene 2022-ben, százezrekkel többet, mint idén.
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, mindkettő 7,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben – ezt jelentősen meghaladóan, 11,8%-kal nőttek. A bruttó mediánbér mindeközben 350 ezer forinton alakult, a nettó számításaink szerint 233 ezer forint volt. Ez a bér az, amit az "átlagember" megkeres. A keresetek növekedési üteme lassul, miközben a magas infláció is egyre jobban fékezi reálbér emelkedését. A minimálbért és bérminimumot keresők fizetésének reálértéke pedig már csökken.
Júniusban a bruttó átlagkereset 436 300, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 290 200 forint volt, mindkettő 3,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. Ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú idő után először csökkent a keresetek vásárlóereje Magyarországon, hiszen az infláció 5% felett alakult az időszakban. Az elmúlt hónapokban lelassult a béremelkedési ütem, amit most egy statisztikai hatás is rontott. A következő hónapokban már nem kell arra számítani, hogy érdemben csökkennének a reálbérek, azonban a jelentős béremelkedés úgy tűnik, egyelőre a múlté.
A legnagyobb brit cégek igazgatótanácsában lévő nők 40%-kal kevesebb fizetést kapnak, mint ugyanabban a pozícióban lévő férfi társaik – ez derül ki a New Street Consulting Group friss felméréséből.
Márciusban a bruttó átlagkereset 435 200 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 289 400 forinton alakult, mindkettő 8,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH jelentéséből. Ez lassabb növekedést jelent, mint amit az elmúlt hónapokban láthattunk, a felpörgő infláció pedig már érezteti a hatását a reálbérek növekedésének lassulásán keresztül. A vállalati szférában alacsonyabb volt a béremelkedés, mint a költségvetési szektorban.
Februárban is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. Elemzők szerint meglepően gyorsan nőttek a keresetek februárban.
A vártnál gyorsabb béremelkedésről számolnak be a szakértők, azonban kiemelik, hogy számos kérdőjel övezi a bérnövekedés ütemét.
Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5%-kal nőttek, a költségvetésben viszont ennél gyorsabban, 13,3%-kal emelkedtek a bérek.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Erről tárgyalt Erdogan török elnök Irakban.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
