Akár 170 milliárd forintnyi bevétel is kieshet az egységes, 9%-os társasági adókulcs bevezetésének hatására - osztotta meg kalkulációit a Portfolio-val Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője. Arról is beszélt, hogy egy bizonyos lobbicsoport járhat kifejezetten jól a váratlan bejelentéssel.
Az elmúlt hat év számai alapján nem véletlen, hogy a kormány részéről rendszeresen felmerül a költségvetési szektorban foglalkoztatottak létszámának csökkentése. Nem mindegy az sem, hogyan vág neki a kormány.
Üdvözlendő és szükséges a kormány által belengetett járulékcsökkentés - vélekedtek egybehangzóan a Portfolio által megkérdezett szakértők. A közgazdászok szerint ennek köszönhetően javulna a magyar gazdaság versenyképessége, akár új befektetőket is szerezhetne az ország és a munkaerőhiány bizonyos vetületeire is megoldást jelentene a lépés. Megoszlanak a vélemények ugyanakkor arról, hogy mindezt radikális egyszeri lépésben kellene végrehajtani vagy fokozatosan.
Jövőre 2,4% lehet az éves átlagos infláció szemben a kormány terveiben szereplő 0,9%-os előrejelzéssel szemben - derült ki a Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb elemzéséből. Ez érdekes helyzetet eredményez a nyugdíjemelések körül.
A kormány a legutóbbi költségvetési intézkedéseivel a GDP-növekedést próbálja felpörgetni, azonban ennek meglesz az ára - mutat rá a Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb elemzésében, melyben a jövő évi költségvetési törvényt és a közép távú pályát értékelték. Az államadósság ugyanis beragad, a GDP-arányos költségvetési hiány pedig a bűvös 3% fölé emelkedhet.
Adótitok az az információ, hogy az 542 milliárd forintnyi növekedési adóhitel-igénylésből mekkora a legnagyobb egyedi társasági igény. A Nemzetgazdasági Minisztérium tehát nem hajlandó általános részleteket elárulni az idei évtől bevezetett intézkedésről, ami rendkívül előnyös az adóoptimalizálásban gondolkodó cégek számára. Az offshore-botrány miatt azonban változhat a széljárás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint bezártak minden kiskaput a növekedési adóhitel szabályozásában, ezért adókikerülésre nem alkalmazhatják ezt az új eszközt a Magyarországon működő cégek. A tárca Portfolio-nak küldött válaszával azonban nem tudta eloszlatni azokat a sejtéseket, miszerint az adóhitel-igénylés jelentős része csupán egyetlen céghez köthető. Nagyon úgy néz ki, hogy ezzel a kormány ismét a szelektív törvényalkotást valósítja meg, hasonlóan például a különadókhoz, csak ez esetben nem büntetőjellegű intézkedésről van szó, hanem helyzetbe hozó lépésről.
A kormány tiltott megoldással akarja javítani a költségvetés szándékoltan átláthatatlan helyzetét - írja legfrissebb jelentésében a Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelősségi Intézet a Nemzetgazdasági Minisztérium március 3-án kiadott, növekedési hitellel kapcsolatos közleményére reagálva. Ha kiderül, hogy nem valós, magyarországi gazdasági események alapján gazdagszik az állam, hanem más országok elől szipkázza csak el az adót, akkor akár nagy nemzetközi botrány és kártérítés is lehet a történet vége - figyelmeztet az intézet. Közben az Átlátszó azt írta: egy amerikai kötődésű multinacionális vállalatcsoport egyik magyarországi leányának hagyta jóvá ezt a konstrukciót a pénzügyi kormányzat.
Nagy lassulás vár idén a magyar gazdaságra, a költségvetési hiány is nagyobb lehet a tervezettnél 2016-ban, még akkor is, ha a kormány egyáltalán nem költi el a tartalékokat. A következő években pedig 3% fölé emelkedhet a deficit - alappályán ezzel számol a Költségvetési Felelősségi Intézet csütörtökön bemutatott új technikai kivetítésében, mely már számolt a CSOK új szabályainak hatásával. Ezen kívül pedig még komoly kockázatok is leselkednek idén a költségvetésre, részben a kormány ígéretei miatt. A tavaly nyáron elfogadott 2016-os költségvetést azonban mindezek ellenére nem módosította a kormány. Mindezek alapján a kormány idén (szemben a 2015-ös kedvező évvel) egyáltalán nem lesz kényelmes helyzetben, már ami a költségvetési folyamatokat illeti.
A kormány nem állt még elő saját hatástanulmányával a családok otthonteremtési kedvezményével és az újlakások áfa-kulcsának csökkentésével kapcsolatban, a számításokat azonban elvégezték a kormány helyett. A Költségvetési Felelősségi Intézet friss számításai szerint a szakemberhiány miatt éves szinten 20 ezerrel épülhet több újlakás az intézkedéscsomag hatására, ám ezt is csak 2019-re érhetjük el. 2020-ra a program nettó módon 110 milliárd forinttal rontja az egyenleget és növelni fogja hosszú távon az államadósságot is. Mindezek mellett arra is figyelmeztetnek, hogy a csomag egy ingatlanpiaci buborékot okozhat, egyre több spekulatív befektető jelenhet meg ugyanis a piacon.
Egy alkalmazott nélküli, külföldi cég 62 milliárd forint adót fizetett be idén a magyar költségvetésbe 2014-es tevékenysége után, jelentősen megdobva a társaságiadó-bevételeket - vette észre a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest. A hvg.hu most azt is megfejtette, hogy valószínűleg a GE-ről van szó.
Idén látványosan jobban alakulnak a költségvetés társasági adóbevételei. A felülteljesítés azonban egyetlen befizetésnek köszönhető, egy külföldi tulajdonú vállalkozás teljesítette elmaradását.
A Költségvetési Felelősségi Intézet keddi kockázatelemzésében két fontos ábrát is bemutatott. Az intézet ügyvezetője ezek alapján úgy véli, hogy a tőke és a munka mérésével súlyos problémák vannak, ez pedig komoly kérdéseket vet fel a magyar gazdaság hivatalos számaival kapcsolatban. Romhányi Balázs szerint a beruházások csökkennek, a kivándorló munkaerő egyre nagyobb, és ezért a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme fokozatosan épül le. Arra figyelmeztetett: a magyar gazdaság jelenleg túlhevült és ha elfogy az uniós manna, ott állunk majd meztelenül és akkor a magyar költségvetés is bajban lesz.
Az idei költségvetési hiánycél teljesítésével nem lesz gond és a további években is teljesülhet a hiánypálya. Az államadósság idén alig fog csökkenni, a paksi beruházás pedig nem fog beleférni a jelenlegi folyamatokba - ez derül ki a Költségvetés Felelősségi Intézet kedden bemutatott technikai kivetítéséből.
A vizsgált 102 ország közül Magyarország a 45. helyen végzett a költségvetési rendszer átláthatóságáról szóló Open Budget Survey (OBS) szerdán bemutatott felmérése alapján. Ezzel hazánk az Európai Unióban sereghajtó ebben a mutatóban, de a vizsgált OECD-országok közül is csak Törökországot előzzük meg. A felmérést Magyarországon a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) készítette el, az eredmények mellett javaslatokat is tettek a kormánynak, hogyan lehetne javítani a helyzeten.
Lassuló gazdasági növekedés, gyorsuló infláció, rendben lévő költségvetési egyenleg és csökkenő adósságpálya - olvasható ki a Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb technikai kivetítéséből. A 2016-os költségvetés és adócsomag azonban ezt jócskán átírja - figyelmeztetett Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.
Tavaly augusztus óta először jegyeztek fel éves csökkenést.
Sok újdonsággal rukkolt elő a Nemzeti Tőkeholding.
"Puha" felügyelési eszközöket vetett be ennek érdekében.
A Hitelezés 2024 konferencián ki fog derülni, mi vár ránk.
A miniszter szerint veszélyben van a magyar Florida.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
