Karácsony Gergely a héten aláírta a főváros klímastratégiájáról szóló rendeletet. A főpolgármester szombaton a Facebook-oldalán tudatta azt is, hogy elkészült a Radó Dezső Terv, a főváros zöld infrastruktúra fejlesztési és fenntartási akcióterve.
Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest.
A teljes energiafogyasztás 16 százalékát takaríthatná meg Magyarország, ha az összes meglévő, elavult energiafelhasználású lakó- és középületet korszerűsítenék - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megbízásából készült tanulmányban. Magyarországon az épületek számítanak a legnagyobb energiafogyasztónak, a primer felhasználás 40 százalékát teszik ki, amiből az is következik, hogy az energiahatékonysági célkitűzések elérésén a korszerűtlen ingatlanállomány megújítása is nagyot tudna dobni, sőt lényegében az egyik alappillére.
A metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiát fogadott el az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az Európai Unió 2030-ra elérje éghajlat-politikai célkitűzéseit, és hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon - közölte az uniós bizottság szerdán.
A Boston Consulting Group (BCG) célul tűzte ki, hogy tovább csökkentve ökológiai lábnyomát, 2030-ra nettó zéró kibocsátó lesz, és 2030 után több szén-dioxidot távolít el a légkörből mint amennyit kibocsát - jelentette be Rich Lesser vezérigazgató.
A megújuló alapú hazai villamosenergia-termelés sarokköve a megújuló támogatási rendszer (METÁR), amelynek keretében a kormány második alkalommal biztosít jelentős forrásokat zöld- és barnamezős területeken beruházások megvalósítására. Az első METÁR-tender tapasztalatai azt mutatják, hogy a sikeres pályázati dokumentáció összeállítása komoly odafigyelést, egyben a megújulóenergia-szektor sajátosságainak mélyreható ismeretét teszi szükségessé. A tenderen benyújtott pályázatok mintegy 30 százaléka volt érvénytelen, így indokolt a szakértői segítség - írják elemzésükben Róth András, a KPMG tanácsadója és Losonczy Géza, a KPMG igazgatója.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatban szó esik azokról a termékekről, amelyek forgalmazása továbbra is engedélyezett lesz, továbbá azokról, amelyek betiltásra kerülnek, ha a törvény életbe lép jövő nyáron.
Hamarosan sor kerülhet Magyarország történetének első zöld kötvény-kibocsátására, ha megfelelő lesz az ötlet fogadtatása a befektetők részéről. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a napokban kezdte el szervezni a találkozókat egy lehetséges kibocsátás előtt, ha ráharap a piac, akkor nagyon hamar le lehet bonyolítani egy ilyen kibocsátást. De mitől lesz zöld egy kötvény? Mivel jár ez az újítás?
Tíz év múlva, vagyis 2030-tól lehet karbonsemleges város Budapest - mondta el Karácsony Gergely, az xforest-nek adott interjújában. A főpolgármester részletesen beszélt a klímavészhelyzettel kapcsolatos szükséges feladatokról.
A 2020-as években mérsékelt tempóban, 2030, illetve 2040 után viszont gyors ütemben csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a magyar kormány - derül ki a csütörtökön nyilvánosságra került Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezetből. Az anyag szerint a klímasemlegesség 2050-ig tartó eléréséhez Magyarország emisszióját 1990-hez képest várhatóan körülbelül 95%-kal kell mérsékelni, a fennmaradó mintegy 5 százaléknyi kibocsátást pedig a hazai úgynevezett elnyelők, elsősorban az ország telepítésekkel bővítendő erdei fogják megkötni.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a kormányzati honlapon a közelmúltban elfogadott energia- és klímapolitikai stratégia dokumentumait csütörtökön. Az ITM hozzánk eljuttatott közleményében kiemelte: a 2030-ig kitűzött célok felé következetesen halad Magyarország, ennek eredményeként a villamosenergia-termelés 90 százalékban karbonsemleges lesz. 2050-re pedig a klímasemleges kibocsátás a cél, amelynek árát a legnagyobb klímaszennyezőknek kell fizetnie. Közölték egyben azt is, hogy az év végéig kidolgozzák majd a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges hosszú távú, átfogó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.
Fontos kijelentéseket tett a kormányzati klímapolitika területén Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Európai léptékben is „unikális”, hogy KEHOP-támogatásokból megvalósult egy program, amely a megyei és a települési önkormányzatok klímastratégia-készítését célozta és amelynek eredményeként 2020 végére 120 magyar településen készül el ez a stratégia – emelte ki a 24.hu-nak adott interjúban Pálvölgyi Tamás klímakutató. A BME környezet-gazdaságtan tanszékének vezetője szerint az is fontos, hogy a stratégiák elkészülte után ezek működtetésére is jusson EU-s pénz a 2021-2027-es uniós büdzséből és az is kiemelten fontos, hogy az országszerte több millió Kádár-kockás ház energiahatékonysági felújítására is kérjen az ország EU-pénzeket a következő ciklusban.
A klímasemlegesség, a kibocsátott károsanyagok mennyisége EU-s, illetve a hazai gazdaság egész területén az egyik legaktuálisabb témakör. Ingatlanpiaci értelemben a legfontosabb feladat, hogy megfelelően tervezzük, építsük az épületeket, a fenntartás és a használat során pedig ügyeljünk arra, hogy a lehető legkisebb mértékben terheljük a már így is szenvedő környezetünket. Az biztos, hogy amint a fenntarthatósági megoldások alkalmazásai beindulnak a fejlesztési piacon, egy jelentős átrendeződést fogunk tapasztalni az ingatlnaszakmai erőviszonyokban.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
