Az egymást érő építkezések és az elmúlt évek elszálló ingatlanárai is egyértelmű jelét adták annak, hogy a magyar gazdaság felfelé ívelt. Nem meglepő ez, hiszen mind az ingatlanügyletek, mind az építőipar erősen prociklikus ágazatok, a teljesítményük együtt mozog a gazdaság általános fejlődésével. Ebből következik, hogy a koronaválság idején ezek az ágazatok is szenvednek - hogy pontosan mennyire, ezt mutatjuk be az ágazati körképünk mostani cikkében iparági szereplők válaszaira támaszkodva. Az építőipar és az ingatlanügyletek ágazatok együttes hozzáadott-értéke a teljes nemzetgazdasághoz bőven 10% felett van, ezért a visszaesésük nagyban húzhatja lefelé a GDP-t.
Az épphogy éledező vállalati digitalizációt szintén derékba törte a járvány. Az információs és kommunikációs ágazat vállalatai maguk is visszaesésről számoltak be, az elmaradó informatikai beruházások pedig - jobb esetben rövid távon - kihatnak a potenciális GDP-re is. Az ágazat többi alágazatában nagyon vegyes képet látunk: a kiadói tevékenység teljes leállást él meg, a távközlés ezzel szemben pörög. A koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatását bemutató cikksorozatunk jelenlegi állomása az információs és kommunikációs ágazat.
A 2008-as válság után egy egész világ mutogatott a bankokra, most viszont a legtöbb kormány rájuk támaszkodik a válságkezelésben. A bankrendszer és egyéb pénzügyi intézmények közvetlen GDP-súlya kicsi, de a gazdaságra gyakorolt hatásukat nem is innen kell megragadni. Az ágazatok helyzetét bemutató cikksorozatunkban most a pénzügyi szektorral foglalkozunk, a korábbi cikkeinkhez hasonlóan most is iparági szereplők válaszaira támaszkodva. Bemutatjuk, hogy a pénzügyi rendszer önmagában lefelé húzza majd a nemzeti kibocsátást, de a válság során vállalatok tömegének életbenmaradása múlik a bankrendszer közvetítő szerepén. Szerencsére a bankrendszer jó állapota miatt el tudja látni a likviditást biztosító szerepét a koronaválságban, mert magas nyereségességi szintről és kiváló tőkehelyzetből indul.
A közszolgáltatások szerepe a koronavírus-válság ideje alatt nagyon nagy, elég csak az egészségügyi ellátórendszer szerepére gondolni. A társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásuk ebben az időszakban felbecsülhetetlen, a GDP-ben realizálódó hozzáadott értékük viszont felbecsülhető - ennek lehetséges irányát mutatjuk most be. A nemzetgazdasági ágazatokat bemutató körképünk következő állomása az okatás, közigazgatás, védelem, egészségügy, háztartások gazdásági aktivitása, víz- és hulladékgazdálkodás ágazatok lesznek.
A koronavírus 100 éve nem látott mértékben veti vissza a gazdaságot, vállalati csődöket hoz el, a munkanélküliség az egekbe ugrik, és nem kizárt, hogy az életszínvonal csak 1-2 év múlva éri el a március eleji szintet. Egy dolog azonban válságban sem változik: az embernek ennie kell. Ez az egyszerű gondolat adja az alapját annak, hogy az agrárium miért nem sorolható a leginkább veszélyeztetett ágazatok közé. A Portfolio ágazati körképének többi iparági megszólalójához képest a mezőgazdasági szereplők optimisták, mi azonban felhívjuk a figyelmet néhány veszélyes tényezőre, ami miatt hosszabb távon is gondot okozhat az ágazatban a járvány. Valamekkora kibocsátáscsökkenés - bár nem lesz akkora, mint sok másik ágazatban - azért valószínű forgatókönyv.
A koronavírus-válság nem kerüli el az ipart, a magyar gazdaság legfajsúlyosabb ágazatát sem. Az építőipar nélkül az ágazat a magyar GDP 20%-át teszi ki, a feldolgozóipar részesedése ezen belül 17,7%, a hazai beruházások majdnem harmadáért ez az ágazat felel. Az ipari eladások döntő része exportra megy, így a külgazdasági zavarok különösen megivselik az ágazatot. Az ipar azonban nagyon heterogén, és az alágazatokat korántsem egyenlő mértékben érinti a válság. A Portfolio-nak nyilatkozó ágazati szereplők válaszán keresztül mutatjuk be a válság alágazatokra gyakorolt eltérő hatását.
A koronavírus válság egyedi jellege miatt eltérő módon hat az egyes gazdasági ágazatokra. Elsőként a turizmus érezte meg a visszaesést, a bevételkiesés drasztikus volt ebben az ágazatban. A turisztikai vállalatok válságát mélyíti, hogy a helyreállás is nagyon lassú lesz, a járványhelyzet bizonytalansága miatt egyelőre nem látszik, hogy a 2020 márciusáig szépen növekvő szektor jó teljesítménye mikor térhet vissza. Az ágazati szereplőket megszólaltató körképünkből az derül ki, hogy a belföldi kereslet egy része még idén helyreállhat - főleg a vidéki szálláshelyeken, a külföldről érkező vendégek viszont még hosszú ideig elmaradhatnak. Ez nagy baj, hiszen az ágazat emelkedéséhez ők adták a hajtóerőt.
A koronavírus okozta leállás megbénítja a gazdaságot, de a hatások nem minden ágazatban egyformán érvényesülnek. Cikksorozatunkban bemutatjuk az egyes ágazatokat érintő hatásokat - tegnap a kereskedelemről írtunk, a mai cikkünkben a szállítmányozásra térünk ki. Az ágazattal kapcsolatban általánosan elmondható, hogy nagyon heterogén - a személyszállítás például minden alágon belül jelentősen visszaesett, az áruforgalom viszont egyes szereplőknél még forgalomnövekedést is okozott.
Azt tudjuk, hogy a koronavírus visszaveti a gazdaságokat, de arról fogalmunk sincs, hogy mennyire. Nagyjából látjuk, hogy melyik ágazatok szenvedik meg, de nem tudjuk pontosan, hogy a szereplők mit élnek át. Ennek próbálunk utána járni cikksorozatunkban, amelynek első részében a kereskedelmet vizsgáljuk, és külön kitérünk a gépjármű-kereskedelemre. Ágazati szereplők válaszai alapján azt látjuk, hogy bár sok bolt tele volt az elmúlt hetekben, összességében a kereskedelem mégis visszaeshet, ha hónapokon át tart a válság. A gépjárműkereskedelemben pedig jelenleg óriási a baj.
Ettől függetlenül várható, hogy egyre gyakrabban látjuk majd a fronton a megoldást.
Így alakultak a pontos számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mire lesz elég az a 61 milliárd dollár?
10 ezer négyzetméteren.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
