A koronavírus-járvány negatív szociális hatásainak ellensúlyozása érdekében Ausztriában megnövelik a családtámogatásra szánt összegeket - jelentette be Susanne Raab ifjúsági és családügyi miniszter szerdán Rudolf Anschober szociális és egészségügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Óriási meglepetésre tavaly a negyedik negyedévben növekedni tudott a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest. Hiába volt tehát november közepétől egy újabb lezárás, korlátozási kör a koronavírus-járvány második hulláma miatt, ez a várakozásokkal ellentétben nem hozott gazdasági visszaesést, sőt, növekedett a hazai GDP. Erőteljesen folytatódott tehát a koronavírus-válságból való kilábalás Magyarországon, a magyar gazdaság válságállóbbnak bizonyult az eddig feltételezetteknél. A részletes adatokra még néhány hetet várnunk kell, azonban a következő videónkban Madár István, a Portfolio vezető elemzője bemutatja, mi lehet a vártnál sokkal jobb növekedési adatok hátterében, mire számíthatunk 2021-ben és melyek a legnagyobb kockázatok.
A hazai makrogazdasági elemzők körében is nagy meglepetést keltett a negyedik negyedéves GDP-adat. A részletes adatok hiányában egyelőre csak feltételezések vannak arra vonatkozóan, hogy mi okozta a váratlan fordulatot, de a szolgáltatószektor egyes ágazatai lehetnek a háttérben.
A tavaly ősszel jóváhagyott 504 millió eurós munkahelyvédelmi hitelkeret második részét, 304 millió eurót (kb. 108 milliárd forintot) ma, azaz kedden hagy jóvá az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amelynek egy részét munkahelyvédelmi bértámogatási programokra lehet használni – értesült az EU-Monitor. A rövidesen folyósítandó hitelt 15 év alatt kell visszafizetnie a kormánynak.
Tavaly év végén a 81 százalékos szint fölé érhetett a magyar államadósság GDP-arányos értéke, ami meghaladja még a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően látott adósságszintet. A koronavírus-járvány az adósság elleni harcot is elintézte, és nem csak egyetlen évre.
1900 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomag elfogadását szeretné elérni a megválasztott amerikai elnök, Joe Biden - derült ki csütörtök este. Ez a koronavírus-járvány gazdasági sokkhatásainak enyhítését szolgálná, többek között direkt támogatáson keresztül: minden amerikai háztartásnak 1400 dollárt adna.
A gazdaságvédelmi akcióterv a magyar gazdaságtörténelem valaha volt legnagyobb intézkedéscsomagja, a közvetett gazdaságpolitikai eszközöket, vagyis az adócsökkentéseket és a hitelmoratóriumot is számolva, a kormány intézkedései az elmúlt közel egy évben 720 ezer vállalkozást értek el, illetve 1,4 millió munkahely megőrzéséhez járultak hozzá - mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a minisztérium Youtube-csatornáján csütörtökön.
Súlyos gazdasági következményeket és csődhullámot vár a második járványvédelmi zárlattól Németországban a DIW gazdaságkutató intézet elnöke.
A modern kori repülés legsúlyosabb válságát hozta el a légitársaságoknál a koronavírus-járvány, de most, hogy már belátható közelségbe kerültek a vakcinák, lassan jöhet a kilábalás. A várakozások szerint még több év kell ahhoz, hogy az utasforgalom visszaálljon a válság előtti szintre. A szektor kilátásairól, csődökről, a repülés jövőjéről kérdeztük a Wizz Air alapítóját és vezérigazgatóját, Váradi Józsefet.
A koronavírus-válság idehaza több szolgáltatószektort magával rántott, de a kevésbé látható ágazatokat is megviseli a mostani helyzet. Ezek egyike pedig a könyvelői szakma, ahol hatványozottan jelentkezett az idei év - válságkezelés nyomán szükségessé vált - jogszabályalkotói dömpingje. A változó jogszabályoknak való folyamatos megfelelés és alkalmazkodás állandó többletterhelést jelent ennek a szektornak.
Közel 300 milliárd forintot vont ki a már régóta amúgy is üresnek mondható Gazdaságvédelmi Alapból szerdai döntésével a kormány. Ebből az átcsoportosításból a legtöbbet a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium kapta, mindkét esetben vállalati beruházási programokra mehet az összeg.
A harmadik negyedévben a várakozásoknak megfelelően jelentősen, 11,3%-kal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Az emelkedés oka természetesen az, hogy a koronavírus járvány tavasszal óriásit ütött a gazdaságon, történelmi mértékű visszaesést okozva. Ezután a nyári újranyitás a gazdaság jelentős részében normalizálta a helyzetet, így a teljesítmény visszatért a korábbi szint közelébe. Legalábbis nagyjából, hiszen az egy évvel ezelőtti szinthez képest szezonálisan és munkanap-hatással igazítva még mindig 4,7%-os az elmaradás. A kiigazítatlan GDP-növekedés -4,6%, az erre vonatkozó elemzői várakozás 5,2%-os visszaesés volt, tekintve az óriási bizonytalanságot, ezt enyhe pozitív meglepetésként lehet értékelni. A koronavírus-válságban gyorsan változik helyzet: mire a KSH harmadik negyedéves GDP-gyorsbecslése megérkezett, addigra már a fő kérdés, hogy a második hullám által kikövetelt lezárások mennyire sújtják a gazdaságot az év végén.
Emelkedni tudott az olasz ipari termelés augusztusban az előző hónaphoz képest, és már éves szinten sem olyan jelentős az elmaradás. Az igazi meglepetést viszont az ipari megrendelések alakulása szolgáltatta.
Súlyos likviditási problémái lehetnek a dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt-nek, ugyanis a cégvezető levele szerint minden munkavállaló csak nettó 200 ezer forintot kap meg a szeptemberi béréből. Mindezt néhány nappal az előtt az októberben esedékes fizetésnap előtt közölték csak a munkavállalókkal.
A júniusi foglalkoztatási adatok szerint többen dolgoztak Magyarországon, mint januárban, és mivel az elmúlt négy hétben már többen jelentkeztek ki a regisztrált álláskeresők közül, mint be, így folyamatosan csökken az összlétszámuk - hívta fel a figyelmet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy csütörtök esti sajtótájékoztatón.
Már összesen 210 milliárd forintnyi hitelt igényeltek az elmúlt 8 hét során a magyarországi mikro- kis és középvállalkozások a kibővített Széchenyi Kártya Program konstrukcióiból és ebből 34 milliárd forintra már meg is kötötték a bankok a hitelszerződéseket – jelezte a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egy mai sajtóreggelin. Krisán László elmondása szerint a program eddigi tapasztalataival ellentétben most arányaiban a legtöbb (16%) hiteligény Budapestről érkezett, és nagyon erős volt még az érdeklődés Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékből is. A beszélgetésen szóba kerültek az idei évi gazdasági kilátások is, amelyek kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZ igazgatósági elnöke a Portfolio kérdésére tejesen kizártnak nevezte, hogy idén legyen még gazdasági növekedés, de a nagyfokú gazdasági bizonytalanságok miatt konkrét előrejelzést nem adott az idei évi GDP-teljesítményre. Azt azonban megjegyezte: vannak félelmei, hogy "be fog indulni egy csődhullám", és az már most látszik bizonyos adatokból, hogy a céges körbetartozások és a lánctartozások már beindultak a válság hatására.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
