Számos jelentés, felmérés, kutatás jelent meg arról, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása mekkora munkanélküliséget okozott Magyarországon. De arról is egyre több hír érkezik, hogy máris minden pont olyan szép és jó, mint a válság előtt volt. Kinek van igaza?
Rekordalacsony szintre esett a brazil alapkamat és az adósság finanszírozási szükséglete, azonban ez csalóka lehet – írja a Reuters. A hírügynökségnek nyilatkozó piaci szakértők szerint ugyanis a latin-amerikai ország költségvetési pozíciója továbbra is törékeny, 2021-ben könnyen finanszírozási válsággal nézhetnek szembe.
A magyar határzár nem csupán egy elkésett intézkedés, hanem a jelenlegi formájában a gazdaságra is azonnali negatív hatást gyakorol. Ezért olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek megfelelnek a járványügyi szakemberek tanácsainak – sikeresen gátolják a vírus terjedését –, nem lehetetlenítik el a mindennapokat, miközben a gazdasági szempontokat is figyelembe veszik. Mindeközben elképesztően fontos, hogy ha olyan korlátozásokat vezet be a kormány, amelyek a gazdaságra is hatással vannak, akkor azzal párhuzamosan azonnali stimulust is bevezessen. Különben újra jelentősen romlani fognak a kilábalás esélyei.
A szeptember végén záruló költségvetési évben 3311 milliárd dolláros szövetségi költségvetési hiány várható az Egyesült Államokban, ami a GDP 16%-át jelenti és így az adósságráta 98%-ra emelkedhet, majd jövőre átlépheti a 100%-ot – közölte szerdán az amerikai Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO). Mind az idei GDP-arányos deficit, mind a jövő évi adósságráta a második világháború óta a legmagasabb arányt jelenti.
Jelentősen felpörgeti állampapír-vásárlásait az MNB, a terv az, hogy heti 40 milliárd forintnyi kötvényt vesznek – jelentette be a jegybank alelnöke kedden. Az eredetileg ezer milliárdosra tervezett program keretösszegének alig 20 százalékát költötték el eddig, viszont a további vásárlásokhoz el kell mozdulni az eddigi 15-20 éves futamidőről a rövidebb papírok felé is. A tíz év körüli tartományban már bőségesen lehet kínálat az MNB számára.
Júniusban a bruttó átlagkereset 422 ezer forint volt, 15,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Az elmúlt hónapok 8-9%-os növekedése után igen meglepő ez az adat, azonban van rá magyarázat: a kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással volt összefüggésben. Vagyis a következő hónapban újra lassabb ütemre kapcsolhat a keresetek emelkedése. Mi több, a KSH adata csak a teljes állásban foglalkoztatottakra terjed ki, miközben sokaknak csökkentették a munkaidejét a válságban, illetve igen erőteljes leépítések voltak, így sokan joggal érezhetik, hogy a számok becsapósak.
"Ha ebben a nehéz, de lehetőségekkel teli időszakban sikerül megteremteni az állami ösztönzők és a reálgazdasági igények találkozását, 2021-ben brutális beruházási boom jöhet, vele együtt pedig 4-5 százalékos helyett akár 7-9 százalékos visszapattanás. Magas hozzáadott értékű termelés és export: nincs más út, a kezdő lökést azonban az államnak kell megadnia a kellően ambiciózus vállalkozásoknak" - hangsúlyozza vélemény cikkében Essősy Zsombor, a MAPI-csoport vezérigazgatója. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
Ismét módosítania kellett finanszírozási tervén az ÁKK-nak miután a koronavírus-járvány átírta a várható költségvetési pályát. Így ismét 1700 milliárd forintot kell pluszban előteremtenie az adósságkezelőnek, amit a vártnál erősebb lakossági értékesítés és a megnövelt forintkötvény-eladások fenntartása biztosíthat majd.
Az eredeti tervnél 1710 milliárd forinttal magasabb, 3600 milliárd forint lehet idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – derül ki az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből. Az adósságkezelő emiatt nem tervez extra devizakötvény-kibocsátást, vagyis az összeget elsősorban a lakossági és a nagybani forintpiacról finanszírozhatja Magyarország.
November negyedikén tartják az amerikai elnökválasztást, amelyet itthon is fokozott figyelemmel követünk. Ne éljünk azonban tévhitben - az eseményre nem szabad olyan szemmel nézni, mint egy tőlünk független, távoli történésre. Mert az amerikai elnökválasztás kimenetelét mi, magyarok is a bőrünkön fogjuk érezni, akármi is lesz az eredménye. Csak néhány okot mutatunk a sok közül, hogy ez miért is van így.
Már a második negyedévben jelentősen megugrott Magyarország GDP-arányos adóssága a gigantikusra hízott költségvetési hiány és a gazdaság visszaesése miatt. A járvány esetleges második hulláma miatt a második féléves tendenciák is bizonytalanok, de elővettük a szokásos modellünket, melyben bizonyos forgatókönyveket szoktunk felrajzolni. Nagyon pesszimista esetben akár hatéves csúcsra is emelkedhet az államadósság-rátánk, vagyis hosszú évek izzadságos munkáját nullázhatja le a koronavírus-járvány.
Az első negyedév végén tapasztalt 66,8 százalékról június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó konszolidált adóssága – derül ki az MNB hétfő reggel publikált előzetes pénzügyi számláiból. A mostaninál magasabb adósságot utoljára 2018 harmadik negyedévében láttunk, vagyis a válság máris két év izzadságos adósságcsökkentését tette semmissé. És ezzel még nincs vége, az év végére tovább emelkedhet a ráta.
A koronavírus-járvány hatásai miatt 10,7%-kal zsugorodhatott a magyar a GDP az idei második negyedévben előző év azonos időszakához képest a Portfolio által megkérdezett közgazdászok mediánvéleménye szerint. (A KSH péntek reggel 9 órakor teszi közzé a gyorsbecslését.) Az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor is meredek visszaesésen ment keresztül, de a negyedév vége felé már javult a helyzet. Júliusban és augusztusban folytatódhat a kilábalás, a nagy kérdés az lesz, hogy ősszel-télen milyen hatást gyakorol a gazdaságra a koronavírus-járvány esetleges második hulláma. Jó hír azonban, hogy az idei recesszió után jövőre már 5%-os növekedés várható.
A legutolsó költségvetési adatok fényében a jelenleg érvényben lévő idei hiánycél nem tartható tovább. Ez pedig következményekkel jár az állam finanszírozására nézve is.
Az elmúlt napokban két olyan kormányhatározat is megjelent, amelyekkel a kormány összesen 155 milliárd forintot csoportosított át a gazdaságvédelmi alap terhére. Ezzel már a teljes költés 1400 milliárd forint felett jár.
328 milliárd forintos deficittel zárta a júliust a költségvetés - közölte az előzetes adatot a Pénzügyminisztérium pénteken. Ezzel az első héthavi egyenleg már -2165 milliárd forintot mutat, ami egészen kimagasló. A koronavírus-válság elleni védekezés jól láthatóan megterheli az idei büdzsét.
Pénzügyi okból megszűnik egy alapítványi általános és egy szeretetszolgálati szakképző iskola Szekszárdon augusztus 31-én - közölték az intézményvezetők csütörtökön az MTI-vel.
Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a korábbi éveknél lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi 2021-et. Ennek ellenére a kormány nagyon mérsékelt költségvetési tartalékokkal készül a következő évre, és az utolsó pillanatban még jól meg is vágta a puffert, mert másból már nem tudott osztogatni.
A koronavírus okozta gazdasági válságra reagálva hirdetett gazdaságvédelmi akciótervet a kormány 2020 tavaszán. A csomag március óta jelentősen átalakult, de az nem kérdés, hogy egyik legfontosabb eleme a munkahelyvédelmi akcióterv, amely a kormány szerint 1,2 millió ember számára nyújt támogatást. Július 23-án jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak közel fele már célba ért.
Amennyiben a zsidó állam újra támadna.
Nyáron jöhet a nagy orosz offenzíva.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
