Összesen 1110 milliárd forintot tesz ki a 10 legnagyobb olyan magyarországi közlekedés-fejlesztési beruházás megítélt támogatása, amely 2007-2013-as uniós források segítségével valósult meg - derül ki a Portfolio újabb összeállításából. Adatbázisunk szerint az előző uniós ciklus legnagyobb beruházása a négyes metró volt 261 milliárdos megítélt, de csak 215 milliárd forintos kifizetett összeg mellett, amelyet a Szajol-Püspökladány, illetve a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalak fejlesztése követte a Közlekedésfejlesztési Operatív Programon (KÖZOP) belül.
"Tájékoztatás a 2007-2013. közötti programozási időszak Közlekedési Operatív Program eredményes zárásával kapcsolatban" címmel adott ki egy közleményt a Miniszterelnökség, amely a közlekedésfejlesztési projektekre felhasználható pénzek minél teljeskörűbb elköltésének szabályrendszerére, illetve a fontos dátumokra figyelmeztet. A közleményből kiderül, hogy tíz napon belül a hatóságok képbe fognak kerülni az egyes projekteknél fel nem használandó tartalékok mértékével (azaz azzal, hogy mennyi pénzt kell még gyorsan más célokra lekötni). Azt is rögzíti a tárca, hogy milyen esetben köteles a projektgazda október 31. után áttérni a kedvezményezetti finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy előlegként egyben megkaphatja a még igényelt támogatást, amelyhez egyébként év végéig erős "pénzelköltési kötelezettség" is társul.
Májusban még csúcsra pörgött a magyarországi EU-támogatások kifizetése jórészt a bónuszok bezsebelése miatt, júniusban és júliusban azonban csak csordogálásról beszélhetünk, így kezd egyre jobban elmaradni a teljesítmény az előre meghatározott havi céloktól - többek között ez derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji kifizetési elemzéséből. Ha messziről, rendszerszinten nézzük a számokat, akkor úgy tűnik, hogy továbbra sincs okunk aggódni a beragadó uniós pénzek miatt, de vannak olyan programok, ahol azért ez nem zárható ki. Ezt azonban a kormány is felismerte és éppen emiatt hozott a közelmúltban is olyan döntéseket, amelyek ezt a kockázatot igyekeznek kiküszöbölni.
Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.
Márciusról április közepére közel ötszázzal csökkent a késedelmesnek minősített, uniós finanszírozású állami projektek száma és vele párhuzamosan 879 milliárddal zuhant az érintett projektek összértéke, a késedelemmel érintett támogatási összeg pedig 156 milliárd forinttal. Mindezek igen jelentős változásoknak számítanak ilyen rövid idő alatt, így utánajártunk a háttérnek. Az már rögtön látszott, hogy az idő előrehaladása, a felpörgetett projektmegvalósítás és a nyíltan kommunikált kormányzati "korbács" fontos ok volt a lista szűkülésében, de a Miniszterelnökség válaszai alapján kiderült, hogy a menetközben leállított M4-es autópálya-építés, a MÁV 42 darab elővárosi motorvonat beszerzése, illetve az M0 fejlesztésével kapcsolatos fejlemények is jócskán változtattak a számokon. Az is kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolására, noha egy 20 milliárdos nagyprojektről volt szó, így a projekt teljes költsége utólag a magyar büdzsét terheli.
Az idei kifizetési ütemtervvel és a kormányzati sürgetéssel szemben nem gyorsult, hanem lassult idén áprilisban az EU-támogatások kifizetési üteme, ráadásul olyan mértékben, hogy a tavaly áprilisi volumen alá bukott - derül ki a Portfolio szokásos havi vizsgálatából. A kifizetési ütem 155-ről 118 milliárd forintra lassulása abból a szempontból meglepő, hogy a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidül és április elején megjelent az EU-támogatások lehívását könnyítő szabálycsomag is, mégsincs különösebb ok az aggodalomra az éves kifizetési cél nem teljesítésével és így a 2007-2013-as források beragadásával kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy továbbra is igen feszített kifizetési ütemre van szükség ezen célok elérése érdekében.
Az éves kifizetési tervben meghatározottnál 10 milliárd forinttal, a tavalyi hasonló időszakinál pedig 40 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki Magyarország a pályázóknak idén március végéig - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ahogy azt tegnap a Miniszterelnökség is jelezte: az év első három hónapjában mintegy 405 milliárd forintnyi támogatás jutott a pályázókhoz és a részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy hatott a nyilvánosságra hozott késedelmes állami projektlista, illetve a magánszereplők kiértesítése. Éppen azokon a területeken (KEOP, KÖZOP, TÁMOP) ugrott ugyanis meg a leginkább a kifizetés alatt álló projektek száma, ahol a leginkább jellemzőek voltak a végrehajtási problémák. Ez tehát egyúttal esélyt ad arra, hogy tartani lehessen az igen magasra belőtt idei kifizetési célt, és így a 2007-2013-as források teljeskörű lehívására tett vállalást is.
Két hitelszerződést írtak ma alá a Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank képviselői, amelyek alapján összesen 67,4 milliárd forintnyi forrást kap Magyarország uniós beruházások önrészének finanszírozására - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A két hitelszerződés vasúti beruházásokhoz és a Szegedi Lézerkutató Központ fejlesztéséhez járul hozzá.
Majdnem egy évvel bizonyos uniós útépítési kifizetések megszakítása után november 13-án úgy döntött az Európai Bizottság, hogy fel is függeszti a kifizetéseket Közlekedési Operatív Programban és hét Regionális Operatív Programban és egyúttal elindítja a pénzügyi korrekciós eljárást is - írja saját értesülései alapján a Bruxinfo. A lap információi szerint még mindig zajlik az a brüsszeli vizsgálat is, amely az idén tavaszig teljesen átalakított magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer kereteire és működésére vonatkozik, igaz Brüsszel fizeti azon számlák ellenértékét is, amelyek április 15. után keletkeztek és nyújtottuk be őket.
A magyar kormány hónapok óta titkos harcot vív az Európai Bizottsággal, miután Brüsszel novemberben felfüggesztette a Magyarországnak járó támogatások egy részének kifizetését. Két lehetőség áll Magyarország előtt: vagy perel, vagy megalkuszik. A 444.hu információi szerint ez utóbbira készül a kormány, megközelítőleg 20 milliárd forintos veszteséget lenyelve.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
