A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
Abban mindenki egyetért, hogy a következő 1-1,5 év még viszonylag nyugalommal telhet a piacokon, a nagy kérdés, hogy mi következik ezután. A Portfolio mai Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján a makrogazdasági szakemberek a piaci kilátásokról, a részvénypiaci befektetési lehetőségekről és arról beszélgettek, van-e még helye a kötvényeknek a befektetési portfólióban. A panelrésztvevők szerint több tényező is van, ami kirobbanthatja a következő válságot, és ezek között van olyan, amire sokan nem csak, hogy nem készültek fel, de még nem is tudnak róla.
Régi vita az, hogy a közgazdaságtan mennyiben tekinthető tudománynak, illetve mennyiben lenne szükség a "főáramú" közgazdaságtan radikális megújítására. A 2008-2009-es globális pénzügyi válság hatására jelentősen erősebbek lettek a kritikus hangok, elsősorban a makroökonómia területén, amely a tágabb közönség számára megtestesíti a közgazdaságtant. Ebben az írásban megpróbálom áttekinteni, hogy mennyiben jogosak a bírálatok, illetve a szerteágazó kritikák közül melyek vehetők komolyan.
Ehhez szükséges röviden áttekinteni makroökonómia evolúcióját, a válság óta történt változásokat, illetve a tudományos élet és a gazdaságpolitika közötti kapcsolatot. Megelőlegezve a részleteket, véleményem szerint a radikális kritika nagy része nem megalapozott, vagy félrevezető. Jó példa erre a magyar sajtóban is megjelent 33 tézis. Nem célom ennek a részletes megvitatása, ezt megtették többen is az angol sajtóban. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy érdemes magyar nyelven is áttekinteni a makroökonómia (és a közgazdaságtani módszertan) jelenét és jövőjét, és szétválasztani a jogos és megvalósítható, a jogos, de reménytelen, illetve a jogtalan kritikákat.
Még mindig óriási a káosz a sajtóban és az emberek gondolkodásában a világ nagy jegybankjainak eszközvásárlási programjaival kapcsolatban. Gyakorta találkozni kétkedő hangokkal, amik szerint ez a sok "pénznyomtatás" valójában nem is ér semmit, legfeljebb a tőzsdéket hajtja. Márpedig nem egy kutatás irányul arra, hogy megmérje az adott országok GDP-jére gyakorolt hatását ennek az eszköznek és pontosan ezt teszi az angol jegybank legújabb tanulmánya is. Ebben pedig a korábbi szakirodalomhoz hasonlóan, statisztikailag szignifikáns, pozitív hatásokat mutatnak ki az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság esetében.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményeivel.
Hullámzó volt a kereskedés Amerikában.
A HDZ nagy fölénnyel nyert.
Nincs idő késlekedésre.
Egészen döbbenetes összegről megy a jogi huzavona.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
