Javult az MNB tartalékmegfelelési mutatója a tavalyi negyedik negyedévben elsősorban az energiaárak zuhanása miatt – derül ki a jegybank most megjelent fizetési mérleg jelentéséből. Azt azonban most sem árulta el az MNB, mennyi devizát kellett a tartalékból felhasználnia az energiaszámla kiegyenlítéséhez.
A Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. határozottan visszautasítja a Magyar Nemzeti Bank állítását, miszerint bármilyen engedélyhez kötött tevékenységet a megfelelő engedély nélkül folytatna. Egyúttal értetlenül áll a kirótt példa nélküli megabírsággal szemben, amelyet egy olyan szolgáltatóra szabott ki az MNB, amely még általa is elismerten semmiféle anyagi előnyre nem tett szert az állítólagosan engedély nélküli kölcsönzési tevékenységből - derül ki a Primus Trust Portfolio-nak küldött közleményéből, melyet változtatás nélkül közlünk.
Az MNB 300 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-re annak jogosulatlan pénzkölcsönnyújtási tevékenysége miatt. A társaság éveken át nyújtott üzletszerűen, az arra vonatkozó engedély hiányában jelentős összegű kölcsönöket, noha a pénzpiac ismerete – a jogszerű és illegális tevékenység megkülönböztetése – üzletszerű bizalmi vagyonkezelői volta okán fokozottan elvárható tőle - áll az MNB közleményében.
Idén a világ egyik legjobban teljesítő devizája lett a forint, ami mögött elsősorban az extrém magas, 18 százalékos magyar kamatszint áll. De miért ennyire vonzó ez a befektetők egy részének? Hogy tudnak keresni a kamatkülönbözeten? És mi lesz, ha kamatot vág az MNB, megint kezdhetjük félteni a forintot?
Közleményben mondott véleményt az EKB arról a márciusi kormányrendeletről, ami az MNB által kibocsátott diszkontkötvények átruházását korlátozza és meghosszabbítja a kamatplafont.
Zöld bejelentéseket tett ma az MNB: egyrészt elindult a zöld pénzügyi termékkereső, másrészt pedig a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek között már zöld termékek is elérhetőek. A jegybank célja az intézkedésekkel az ügyféltájékoztatás mellett az, hogy erősítse a fenntarthatósági pénzügyi termékinnovációkat is.
A jegybank ma jelzés értékkel csökkentette az egyik, nem igazán jelentős kamatát, de ennél sokkal fontosabb, hogy az óvatosság hangsúlyozása mellett tulajdonképen megjelölt egy lehetséges kamatcsökkentési pályát. Vagyis hamarosan beköszönthet a kamatcsökkentések kora Magyarországon.
A következő hónapokban ütemváltás jöhet be a magyar infláció csökkenésében, az év közepétől pedig még erőteljesebb csökkenés jöhet - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A szakember kiemelte, hogy a következő hónapokban fokozatosan, előre kommunikáltan elkezdődhet az irányadó kamat csökkentése is, őszre pedig reális lehet az, hogy a most 18 százalékos ráta elérje az alapkamat 13 százalékos szintjét.
A Magyar Nemzeti Bank az irányadó 18%-os kamatát változatlanul hagyta, ám a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25%-ról 20,5%-ra mérsékelte. A bejelentés után egy órával megjelent közleményében a jegybank azt írja, hogy "folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait", illetve "a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról." Bár a "csökkentés" kifejezést a szöveg nem tartalmazza, a fenti, új előretekintő üzenet a korábbiaknál egyértelműbben utal a monetáris lazítás elindítására. Ez alapján továbbra is valószínűnek látszik, hogy májusban vagy júniusban kerülhet sor az első érdemi lazításra. A márciusi közleményhez képest érdekes változás, hogy a globális bankrendszer kockázatairól szóló rész kikerült, ami arra utal, hogy a jegybank a elmúlt hetek nyugodtabb időszaka után ezt már nem tartotta fontosnak kiemelni a kamatdöntés indoklásakor.
Az eddigi 25 százalékról 450 bázisponttal 20,5 százalékra csökkentette az egynapos hitel kamatát a Monetáris Tanács. Ezzel a múlt heti erős üzenet után valóban megindulhatott az a folyamat, ami a következő hónapokban elvezethet majd az irányadó kamat csökkenéséhez is.
A Magyar Nemzeti Bank ma is megtartja a szokásos online "háttérbeszélgetését" a kamatdöntés után.
Idén május 1-ig tíz bank emeli meg számlaköltségeit a tavalyi infláció miatt. Az egyoldalú díjemelésekre csak a jogszabályok szerint történhet, ennek betartását az MNB ellenőrzi. Az ügyfeleknek – januárig megkapott éves számlakimutatásuk segítségével is – érdemes áttekinteni számlaterheiket, s számla- vagy akár bankváltással költséget spórolni - olvasható az MNB közleményében.
Magyar szempontból a keddi kamatdöntés lesz a hét legfontosabb eseménye, a nemzetközi makronaptár azonban a hét első felében szinte teljesen üres. Pénteken aztán fordul a kocka és csak kapkodjuk a fejünket a GDP- és inflációs adatok tengerében.
Kedden a Monetáris Tanács ülésén döntés születhet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről, ezzel pedig az MNB elindulhat a lassú lazítás útján. Egyelőre a 18 százalékos irányadó kamat szinte biztosan a helyén marad, de talán kedd délutánra többet tudunk majd annak jövőbeli sorsáról is. Éppen ezért a keddi ülés akár a fordulópontot is jelentheti a magyar monetáris politikában, így a forint árfolyamára is hatással lehet.
A monetáris tanács jövő heti ülésén döntés születhet a kamatfolyosó szűkítéséről, a felső kamatplafon jelentős csökkentésével - derül ki Virág Barnabás szavaiból. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a vg.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy a 18 százalékos irányadó kamat változtatására csak az ezt követő üléseken kerülhet sor.
Az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatósága az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bútorvásárlásait is vizsgálja. Mind a három ügyben a Transparency International tett bejelentést.
Újra nagy erőkkel támadnak az apróhirdetéses csalók: saját tapasztalatainkat és egyes publikussá tett eseteket látva nagy hullámban jelentkeznek fake felhasználók a Facebok Marketplace-en közzétett hirdetésekre. Volt olyan áldozat, akinek több mint kétszázezer forintja bánta, hogy egy csaló túljárt az eszén. A felpörgő csalásokat tükrözik a hivatalos statisztikák is: 2022 utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest több mint 7-szer annyit próbálkoztak és közel 3-szor több sikeres visszaélést hajtottak végre a csalók átutalásokkal.
Februárban nagyot javult a folyó fizetési mérleg egyenlege az előző hónaphoz képest, a deficit 620 millió euróval 160 millió euróra csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján pénteken megjelent előzetes adatok szerint.
A DORA rendelet egyik legfőbb célja, hogy egységesítse szabályok szerint azonos követelményeket határozzon meg a teljes pénzügyi szektor digitális ellenállóképességével szemben - fejti ki Biró Gabriella, az MNB informatikai felügyeleti főosztályának vezetője, aki a témáról Digital Transformation konferenciánkon tart előadást. A rendelet már hatályba lépett, 2025 január 17-étől kell alkalmazni, ám addig még egy sor részletszabály érkezik, illetve jogharmonizációra is szükség lesz. A bankoknak évente kockázatelemzést kell elvégezniük, változnak az incidensjelentési szabályok, a jelentős intézmények számára pedig fenyegetettségalapú penetrációs teszteket ír elő a rendelet.
Gyakorlatilag csak a headline magyar inflációs mutató mérséklődött márciusban, a maginfláció és az MNB által kiemelten figyelt alapmutatók további emelkedést mutattak – derül ki a jegybank friss elemzéséből. Ez pedig egyre inkább a negatív oldalát domborítja ki a friss adatnak, a magyar áremelkedés szerkezete alapján legfeljebb statisztikailag beszélhetünk trendfordulóról.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
