Megosztottak a vállalatok az oltási kötelezettség kérdésében: a HR vezetők harmada szeretné bevezetni, de mégis a cégek 9%-a tette csak kötelezővé eddig - derül ki a HR Evolution Kft. kutatásából.
A GKI konjunktúraindexe novemberben kissé csökkent. Az üzleti várakozások tovább emelkedtek, ezzel két és fél éves csúcsra emelkedtek.A fogyasztóiak viszont egyetlen hónapban ritkán látható mértékben estek, aminek következtében tavaszi szintjükre kerültek. Ennél nagyobb eséseket csupán a koronavírus-válság, illetve a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor, valamint a 2006-os kiigazítási csomag esetében láthattunk. A gazdaság minden szereplője áremelkedésre számít. A lakosság inflációs várakozása az utóbbi 20 évben csak egyszer volt ennél rosszabb.
A home office térhódítása alapvető változásokat hozott az irodaépületek életében. A dolgozók visszacsábítása a legtöbb cég számára kihívást jelent. Ma már alapelvárás a magas szintű IT lefedettség és megjelent a kényelem és a relaxációt szolgáló megoldások iránti igény is. Szolgáltatói oldalon előtérbe kerül a robotika és az automatizálás, aminek megjelenése sokkal inkább a munkaerő-hiánynak és nem a pandémiának köszönhető. Az idei utolsó negyedévi létesítménygazdálkodási hangulatindex kifejezetten jó értéken zárt (53,06), a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége a következő évet – a kihívások ellenére is – pozitívan látja és a piac további növekedését várja.
Az ígéretek széles sorát vetik be az amerikai munkaadók, hogy sikerüljön betölteni a több millió üres álláshelyet az országban, de egyelőre sikertelenül. A tradicionális munkaerő-megtartó lépések, mint például a fizetésemelések, szintén nem működnek.
A Bank of England már decemberben kamatot emelhet a Bloomberg által megkérdezett szakemberek szerint. Ezzel a brit jegybank lehet az első a nagy jegybankok közül, amelyik kamatot emel.
Októberben több évtizedes rekordokat döntött meg az infláció világszerte. Nálunk 6,5% volt az áremelkedési ütem éves alapon, Amerikában és Csehországban 6,2%, Lengyelországban 6,8%, és még a németeknél is összejött 4,5%. A jegybankárok a fejlett világban továbbra is kitartanak mantrájuk mellett, miszerint minden átmeneti, ám ezt egyre többen megkérdőjelezik. A régióban már mindenki szigorításra kényszerül, a kérdés most az, hogy vissza tudják-e kormányozni a pénzromlást a jegybanki célokhoz.
Egyre több olyan magyar tulajdonú cég van az építőiparban, amely munkakörülmények, fizetés és egyéb juttatás tekintetében a nyugat-európai építőipari vállalkozásokhoz képest versenyképes ajánlatot tud kínálni. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által létrehozott Építőipari Hazahívó Programról több mint 50 ezer Németországban élő magyar építőipari dolgozót értesítettek, a rendezvényre négy meghatározó magyar nagyvállalat - a Duna Aszfalt Zrt., az Óbuda Group, a VIV Csoport és a ZÁÉV Zrt. - konkrét ajánlatokkal készült, a kereseti lehetőségek mellett a szakmai továbbfejlődés lehetőségeit és a karrierút tervezését is bemutatták az érdeklődőknek. A kormányzati támogatásokról, az adórendszer kedvezményeiről pedig a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára adott tájékoztatást.
Egyre bővülő kapcsolatok, a gazdasági teljesítmény emelkedése jellemzik a magyar-német gazdasági együttműködést - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Budapesten, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2021. évi Konjunktúrafórumán.
A vállalati kultúra és a vezetők szerepe erősödött a Covid második évében, az otthoni munkavégzés lehetősége pedig először került a TOP10-be a munkahelyválasztási preferenciák rangsorában - derül ki a PwC Magyarország közleményéből. A csökkenő bizonytalanság sem változtatott a munkavállalók tavaly átalakult prioritásain: továbbra is az alapbér a legfontosabb, ezt a rugalmas és kiszámítható időbeosztás követi.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke támogatja a vendéglátó szektorban a munkáltatók éljenek a kötelező oltás előírásának lehetőségével, hiszen azzal garantálható az üzemeltetés biztonsága a negyedik hullámban.
Októberben csökkent az álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) most megjelent adatai szerint, ezzel a válság előtti szintre került a munkanélküliség. A munkaerőpiaci folyamatok mélyén kedvezőtlen trendeket is láthatunk, hiszen sokan vannak tartósan állás nélkül és több mint 100 ezren nem kapnak álláskeresési járadékot. Az NFSZ adatai alapján a munkaerőhiány is egyre nagyobb gondot jelent.
A központi irányítású tervgazdaságokban nem ritka a hiány jelensége, most azonban a piaci viszonyok között működő országok is megismerkednek ezzel a jelenséggel. Ugyanis már nemcsak a magas áremelkedés jellemzi a Covid-válságból való helyreállást, hanem egyre jellemzőbbek a várólisták és a mennyiségi korlátok. De vajon mi lehet a megoldás erre a problémára?
Nem csak az erőteljes béremelés, hanem az érdemi karrierlehetőségek, emellett a mindenkori kormány hosszú távú víziója is hiányzik számos értelmiségi munkaterületen. A kedvezőtlen demográfiai trend mellett ezért fordulhat elő, hogy orvosok, tanárok és kutatók ezrei hiányoznak Magyarországról. Éppen a fehérgallérosok azok ugyanis, akik megfelelő perspektíva híján rövidebb-hosszabb időre gyorsan távoznak az országból vagy a szakmájukból.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) piaci felmérései szerint a tervező és kivitelező vállalkozások üzleti tevékenységét legnagyobb mértékben a szakmunkás- és mérnökhiány akadályozza. Míg az építőiparban foglalkoztatottak száma évről évre emelkedik, az üres álláshelyek száma meredeken esik - ez azt jelenti, hogy a munkaerő kínálat nem tud lépést tartani az iparág fejlődésével. A szövetség hazahívó programot hirdet a helyzet orvoslására.
„Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcsesség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlatívuszokban szabadott beszélni.”
Bill McMahon, a Schwab Asset Management ügyvezető igazgatója és aktív stratégiákért felelős befektetési igazgatója az osztalékot fizető és erős cash flow-val rendelkező vállalatokat részesíti előnyben a befektetési döntéseinek meghozatalakor. A szakember a jelenlegi inflációs környezetben azt javasolja, hogy a befektetők vegyék fontolóra az olyan erős márkanévvel és árképzési erővel rendelkező cégeket, amelyek a nem-ciklikus fogyasztási cikkek szektorába tartoznak, és megosztott egy szűrési módszert is, amelyet végigzongorázva egy 25 részvényből álló lista jött ki.
Pár héttel ezelőtt sokkoló képeken láthattuk, hogy mekkora válságot tud okozni a sofőrhiány az Egyesült Királyságban. Az utóbbi hetek hírei azonban arról árulkodnak, hogy az Egyesült Államokban is súlyoz problémák adódnak a szállítmányozásban, olyannyira, hogy bizonyos termékeket már fél évre előre meg kell rendelni, hogy biztosan megérkezzenek időben. A karácsony közeledte ráadásul jelentős plusz terhet ró a fuvarozókra. A mostani jelenség hátterében alapvetően a koronavírus-járvány áll és már a szövetségi kormány is beavatkozott, hogy valamelyest enyhítsen a problémákon.
Kobotok, ingyen vitaminok és táplálékkiegészítők, napi háromszori, ingyenes étkezés, bérelőleg, saját buszjárat, órákon belül megtett állásajánlat – szinte mindent bevetnek a kékgallérosok után ácsingózó cégek, hogy magukhoz csábítsák és megtartsák a fizikai munkakörökben dolgozókat. Az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt nincs is más választásuk: újra a dolgozók diktálnak a munkaerőpiacon.
Szinte mindenki pontosan emlékszik, hol volt és épp mit csinált 2020. március 13-án, pénteken este, amikor kiderült, hogy a koronavírus-járvány miatt hétfőtől nincs iskola, jön a digitális oktatás és a home office. Barna Tamás, a Republic Group igazgatósági elnöke és a BrandFestival alapítója szerint a kezdeti sokk után mindenki szépen-lassan megtanulta, hogyan lehet a pandémia árnyékában élni, de a folyamat még nem ért véget, hiszen most, 2021 őszén is még sokminden bizonytalan, kiszámíthatatlan. Az egyik legismertebb hazai reklámszakemberrel többek között arról beszélgettünk, hogyan hat mindez a fogyasztókra, a márkakommunikációra, a reklámszakmára, mi jelenti jelenleg a legnagyobb kihívást a reklámszakmában, és kitértünk arra is, ebben a változékony közegben, amikor különösen felértékelődött az emberek számára a biztonságérzet, mekkora kockázatot rejt az, ha egy Magyarországon több mint 20 éve jelen lévő cég nevet és arculatot vált, mint ahogy azt a Netpincér tette.