A munkavállalók 43%-a idén 5 és 10% közötti béremelésre számíthat. A Hays Hungary felmérése szerint a vállalatok idén kisebb emeléseket terveznek, mint tavaly. Ugyanakkor a legtöbben továbbra is érdemi munkaerőhiányról számolnak be, a nyitott pozíciókat egyre nehezebb betölteni.
A koronavírus-járvány és a home office térnyerése felforgatta az irodapiacot. A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarországon is átalakultak az irodahasználati szokások. Felértékelődött az élhetőség, egyre fontosabbak a dolgozók feltöltődését, a munkahelyi szünetek tartalmas eltöltését szolgáló megoldások, miközben a munkaadók egyre több trükköt vetnek be, hogy vonzóvá tegyék az irodai munkát.
A hazai vállalatok több mint fele nem számít árbevételének növekedésére, de a tavalyinál még így is valamivel optimistábbak az idei üzleti teljesítményükkel kapcsolatban - derül ki a Randstad munkaerő-közvetítő vállalat magyarországi HR-döntéshozók és felsővezetők körében végzett kutatásából.
A felnőttek (25-64 évesek) mintegy 8%-a vett részt valamilyen oktatásban, képzésben Magyarországon egy tavalyi felmérést megelőző négy hétben, ami elmarad a közel 12%-os uniós átlagtól – derül ki az Eurostat adataiból. Az országos mutató mellett egyik magyarországi régióban sem éri el az EU-átlagot az oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek aránya. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése szerint ezen korosztály legalább 60%-ának kellene évente felnőttképzési, -oktatási programban részt vennie. Ettől a céltól még a tavalyi adatok szerint legmagasabb uniós mutatóval bíró stockholmi régió (38,1%) is jócskán elmarad, igaz utóbbi ráta a felmérést megelőző négy hét adatait tükrözi, míg az uniós célkitűzés 12 hónapos időszakra vonatkozik.
A koronavírus-járványból való kilábalás során ismét növekszik a leggazdagabbak jövedelmének és vagyonának aránya a népességen belül, annak ellenére, hogy egyesek szerint a válság által előidézett szűkös munkaerőpiacnak és a jelentős béremelkedésnek csökkentenie kellett volna a szegények és a gazdagok közötti szakadékot.
A munkavállalók és a munkáltatók szerint is a bérezés a legfontosabb szempont a munkahelyválasztásnál - derült ki az 54. Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített felmérésből, amit hétfőn juttattak el az MTI-nek.
Az alacsony bérű foglalkoztatás sokakat érint az európai munkaerőpiacokon, a hosszú távú karrier és bérmobilitás szempontjából pedig sokszor zsákutcának bizonyul. Két, Svédországra vonatkozó, adminisztratív adatokon alapuló kutatás alapján ebben az írásban amellett érvelek, hogy a munkatársi kapcsolathálózatok, illetve a helyi munkaerőpiacok foglalkozási szerkezetének sajátos diverzifikációja segítenek az alacsony bérű foglalkoztatásból való kiszabadulásban.
Jelentős időveszteséget okoz minden egyes nap, sokba kerül, az ember elfárad közben és olyan negatív hatások érik, mint a környezetszennyezés vagy a forgalmi dugók miatt érzett stressz, ha minden nap be kell járni a munkába. A legnagyobb feladvány a munkaadók számára az, hogy ma már egyre több dolgozó elvárása, hogy ne kelljen szembenéznie a napi bejárással.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 48 százaléka elégedetlen a fizetésével; 62 százalékuk érzékel idén romlást anyagi helyzetében, illetve több mint felük érzik úgy, hogy tavalyhoz képest beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségeik – derült ki a Trenkwalder szeptember végén lefolytatott munkaerőpiaci kutatásából.
Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.
A fenti idézet a Bécsben megrendezett CEE Property Forum 2023 konferencia irodapiaci panelbeszélgetésében hangzott el és bár nem értett egyet vele mindenki, mégis jól mutatja, hogy mennyire központi kérdés még mindig a piac szereplői számára az otthoni munkavégzés. Természetesen nem véletlenül, ugyanis az irodai kihasználtság végső soron a bérleti díjakra, a hozamokra, a fejlesztői és befektetői döntésekre egyaránt hatással van. Vajon mit gondolnak erről a kelet-közép-európai régió szakértői? És hogy látják a Magyarországon dolgozó vezetők?
A Bank of America bejelentette, hogy októberben 23 dollárra (8315 forint) emeli a minimális órabért Amerikában, és egyben azt tűzte ki célul, hogy 2025-re elérje a 25 (9000 forint) dollárt - olvasható a bank szerdai sajtóközleményében.
A szakszervezeti tagság jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. A fiatal munkavállalók azonban szervezkednek, és arra kényszerítik a vállalatokat, hogy felnőjenek a feladathoz, ami a jobb körülmények megteremtését illeti. A Z-generáció kreativitása, és az ennek nyomán születő a mémek pedig kifogják a szelet a félelemmel teli konfliktuskezelési kultúra hajójából.
Az önszántából különböző okok miatt határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya Magyarországon meghaladja azokét, akik azért vállalnak ilyen munkát, mert nem találtak határozatlan időre szóló állást – ezt mutatják az Eurofound munkaerőpiaci jelentésének legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzéséből kiderül: Nyugat-Európában a kelet-európai EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb a teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ezekben az országokban az atipikus módon foglalkoztatott legtöbb munkavállaló önkéntes alapon választott részmunkaidőben dolgozik.
A Lidl Magyarország újabb béremelésről döntött, amelynek értelmében szeptembertől többek között az áruházi és raktári dolgozók bérét további 10%-kal megemelik. A vállalatnál 9 hónap leforgása alatt a fizikai munkavállók esetében jelentős mértékben, 21-43% között növekedtek az alapbérek - közölte a vállalat.
A járvány után az élet legtöbb területe visszatért a normális kerékvágásba, látogatjuk a mozikat, repülővel megyünk nyaralni, koncertekre járunk és a diákok is visszatértek az iskolákba. Egy dolog viszont nem történt meg, az irodákba való visszatérés. Bár az ázsiai irodákban nagyrészt visszaállt a covid előtti munkarend és hibrid formában Európában is, de az amerikaiak úgy tűnik, nem akarnak többé irodába járni, ami ingatlanpiaci szempontból is számos kérdést felvet. A Bloomberg cikke alapján a nemzetközi okokat, hazai szakértők megkérdezésével pedig a magyar helyzetet jártuk körül.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Nem először történt ilyen.
A cafeteria keretösszege is emelkedett.
Legfelsőbb fokozaton a terrorfenyegetettség.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.