Átlépte a 3000 MW-ot a hazai fotovoltaikus naperőművek összesített beépített teljesítőképessége 2022. április elsején. A növekedés idén még magasabb sebességi fokozatba kapcsolhat, így a jövő év minden idők legnagyobb kapacitásbővülését hozhatja. A jelenlegi kiszámíthatatlan, kockázatokkal terhelt környezetben soha nem látott igény mutatkozik a zöld energetikai rendszerek iránt.
Valószínűleg nem a teljes magyar energiafelhasználásra, hanem az annak csak mintegy 20%-át kitevő villamos energiára utalhatott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor nemrég egy interjúban az energiarendszerben tervezett változtatásokról beszélt. Az érvényes kormányzati energiastratégia szerint a teljes energiafelhasználásban még 2030-ban is nagy lesz az orosz importtól való függőség.
Az Európai Bizottság 1,1 milliárd euró (mintegy 407 milliárd forint) összegű támogatási megállapodást írt alá hét olyan uniós kezdeményezéssel, melyek működésük első tíz évében több mint 76 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel fogják csökkenteni a kibocsátásokat - közölte a brüsszeli testület pénteken.
A világ országainak első negyedében található Magyarország a nap- és szélenergia áramtermelésben elfoglalt részaránya alapján, de ez szinte csak a napenergiának köszönhető, a szélenergia szerepe itthon csekély, ami a nemzetközi mezőnyben egyedi kettőségnek tűnik. Ezzel együtt a magyar villamosenergia-termelés a világ- és EU-átlagnál is gyorsabban zöldült az ezredforduló óta.
A leggyorsabban növekvő villamosenergia-forrás a szél- és napenergia, ezek 2021-ben rekordmennyiségű, 10%-os részesedést értek el a globális villamosenergia-termelésben. Ezt a mérföldkövet már 50 ország el tudta érni világszerte. Összességében 2021-ben a világ villamosenergia-termelésének 38%-a tiszta energiaforrásból származott, és ennél már alacsonyabb volt a szén alapú termelés (36%) aránya - derül ki az Ember éves globális villamosenergia-jelentéséből, a mai napon megjelent Global Electricity Review-ból.
A derült, napsütéses időjárásnak, és a hazai naperőmű-kapacitás elmúlt időszakban megvalósult jelentős bővülésének köszönhetően többször is megdőlt a hazai napenergia-termelés rekordja márciusban. Az erőteljes napenergia-termelés és a jó időben csökkenő áramfogyasztás hatására egyre többször kerül nettó villamosenergia-exportőri helyzetbe az egyébként átlagosan ellátása jó negyedét importból fedező Magyarország.
A napenergia szektorban tevékenykedő bajai Optimum Solar Zrt. 50%-os tulajdonosa lett a taszári repülőtér megvételére és hasznosítására kijelölt SGF Silu Global Fund Zrt.-nek. A terveik szerint a naperőmű-fejlesztés mellett, geotermikus és agrofotovoltaikus energetikai beruházások is elképzelhetőek a reptéren - szerepel a cég közleményében.
Több mint 100 milliárd forintos EU-s pályázati támogatással valósulhatnak meg fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszerben a napelemes rendszerek integrációjának elősegítésére érdekében.
Uniós szinten és Magyarországon is egyre élénkebb érdeklődés tapasztalható a cégek részéről a hosszú távú zöldáram-beszerzési megállapodások (PPA-k) iránt, melyekkel a társaságok mérsékelhetik a piaci áramárak emelkedéséből és ingadozásából eredő kockázataiakat. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a PPA-beruházások megkönnyítéséről, itthon pedig egyeztetést tartottak a témáról az érintettek bevonásával.
Magyarország 2020 után 2021-ben is a tíz legnagyobb éves fotovoltaikus (PV) kapacitásbővülést produkáló európai uniós tagország között szerepel. Összességében az EU is kiemelkedő évet zárt e szempontból, és Magyarországhoz hasonlóan rekord mértékben nőtt a naperőművek beépített teljesítőképessége.
A DLA Piper célja, hogy 2030-ra felére csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2019/20-as világjárvány előtti szinthez képest. A célkitűzéssel összhangban, a nemzetközi ügyvédi irodák közül először, hosszú távú megújuló energia alapú villamosenergia-vásárlási megállapodást kötött a brit NextEnergy Grouppal - áll a cég közleményében.
Az Európa-szerte magasabb fogyasztás, a német szélhiány miatt is megugró fosszilis termelés és a termelési tényezőárak drágulása együttesen decemberben hihetetlenül magas villamosenergia árakat okozott a kontinensen és ezzel együtt is negyedszerre dőlt meg a hónap során a magyar áramfogyasztási rekord – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ma közzétett decemberi árampiaci jelentéséből. Az anyag rámutat arra is, hogy éves karbantartások és üzemzavarok miatt a paksi atomerőmű karácsony előttig szokatlanul kevés áramot termelt, ezért az év/év alapon 5,3%-os decemberi magyar fogyasztásnövekedés miatt az itthoni áramfelhasználás 32%-át az importnak kellett fedeznie.
Három hónappal ugyan ismét elhalasztották a magyar és a szlovén villamosenergia-rendszerek összekapcsolását, de így is a finisébe érkezett a beruházás, melyre 1999 óta várt Magyarország. A valaha volt egyik, ha nem a legnagyobb szlovén–magyar projekt eredményeképpen a magyar villamosenergia-rendszer mindegyik szomszédos országgal rendelkezik majd közvetlen összeköttetéssel. A fejlesztés előnyeiből nem csak a két ország, de a régió és az EU is profitálhat.
A Budapest Airport jelentése szerint 2021-ben tovább csökkentették a közvetlen szén-dioxid kibocsátásukat, amely így már a tíz évvel ezelőtti szint felére csökkent, míg az egy utasra jutó kibocsátás a 2011-es szintnek mindössze az egyharmada.
A NAP alaptőke-emeléséből származó részvényeit a mai nappal bevezették az Xtend piacon a tőzsdei kereskedésbe – derül ki a BÉT-en publikált közleményből.
A 2009/28/EK irányelvben rögzített, 2020-ra vonatkozó kötelező érvényű 13 százalékos megújuló energia részarányt sikerült elérnie Magyarországnak, de a 2010 decemberében elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány által önkéntesen 14,65 százalékra növelt célt nem. Pedig 2013-ban már 16 százalék felett járt a mutató.
Egyetlen MW új nagy naperőművi kapacitást sem állítottak üzembe novemberben Magyarországon a MAVIR átviteli rendszerirányító adatai szerint. A háztartási méretű naperőművek miatt így is rekordév lehet 2021.
A Budapest Airport Zrt. megkötötte az első ESG-alapú, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból egyaránt felelős finanszírozási megállapodását. A derivatíva megállapodás 325 millió euró névleges összegű kamatlábcseréről szól.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.
Miközben további napenergiaár-csökkenést hozott az áprilisban kiírt megújulóenergia-tender, a példátlanul magas piaci áramárak miatt a KÁT-rendszerben termelő naperőművek részéről megnövekedett az érdeklődés a támogatási rendszer elhagyása iránt.
Nincs is már messze a dátum.
Szubvenciós vizsgálatok sorát kezdték meg, de már razziákat tartanak Európa-szerte.
A második szakaszba léptünk.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
