Egyetlen OECD-s ábra, de komoly üzenete van, főleg a magyarok számára: próbálj meg csak pár évet kiesni a munkából, vagy később munkába állni, és szívhatod a fogad nyugdíjas korodban.
Jót tenne a brit gazdaságnak, ha az Egyesült Királyság mégsem lépne ki az Európai Unióból - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden Londonban ismertetett éves országjelentésében. A brit kormány visszautasította a felvetést.
Az OECD országok között Magyarországon a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája - derül ki a nemzetközi szervezet közelmúltban megjelent kiadványából. Az igazi érdekesség nem is ez, hanem az, hogy a képzetlenek (tényleges) munkanélküli helyzetéhez viszonyítva micsoda ugrást jelent a tanulás.
Minél fejlettebb egy ország, a növekedése annál inkább az innováción, a humántőke minőségén múlik - éppen ezért a gazdag országokban többet áldoznak az oktatásra, hogy a munkaerejük képzettebb legyen. Sőt, a nemzeti sikeresség egyik legfontosabb feltétele, hogy az emberek tudásába egyre többet fektessünk. Ezeket az alapszabályokat alaposan a fejébe véshette mindenki, aki az elmúlt években olvasott erről a témáról. És akkor most megmutatjuk az OECD legfrissebb ábráját, amiben ehhez képest azért vannak meglepetések.
Tovább javultak a világgazdaság növekedési kilátásai, így az idén 3,5 százalékkal, 2018-ban pedig 3,7 százalékkal nőhet a GDP a tavalyi 3,1 százalékos ütem után - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent friss előrejelzéséből. A szervezet szerint a fejlett világban elsősorban az eurózóna lehet felelős a javulásért, míg a feltörekvő országok közül Oroszország növekedési kilátásait húzták fel, India viszont csalódást okozhat.
Több szempontból is tanulságos nemzetközi kiadványt készített Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tagországaiban végrehajtott legutóbbi adóreformokról. Magyarország két adatsorban is kirívóan szerepel, ami jó képet ad a hazai adórendszer irányairól.
Több kutatás is bizonyítja, hogy amikor Magyarországon a pénzügyi tudatosság kerül szóba, nem lehet egyetlen homogén csoportként kezelni a lakosságot. Ezért nem mindegy, hogy a különböző csoportokat milyen pénzügyi termékekkel célozzák, vagy épp hogyan szeretnék fejleszteni pénzügyi kultúrájukat.
Okosnak hiszik magukat az emberek, ha pénzről van szó, aztán ha válaszolni kell néhány, pénzügyi tudást feltérképező kérdésre, kiderül, lenne még mit tanulni. Az OECD friss, G20-akra vonatkozó tanulmánya szerint sok embernél hiányoznak az alapvető pénzügyi ismeretek, a kamatos kamat kiszámítása már nehézséget okoz, a diverzifikáció megértéséről nem is beszélve. Gyaníthatóan ez Magyarországon sincs másképp. Vannak persze olyan országok, mint Franciaország vagy Norvégia, akikről a pénzügyi tudatosságot mintázták, de az olaszok már inkább elbújhatnak az eredményeikkel.
A magyar központi kormányzati szektorban sokkal több fiatal és sokkal kevesebb 55 évnél idősebb munkavállaló dolgozik, mint az OECD-országokban.
Számos ország jelentős előrelépést ért el a természeti erőforrások fenntarthatóbb felhasználásában az elmúlt évekeben, érdemben csökkentve az egységnyi GDP megtermelése során légkörbe jutó szennyező anyagok mennyiségét. A folyamat ezzel együtt túlságosan lassú, és amennyiben az importált termékek és szolgáltatások előállítása során külföldön megvalósult emissziót is számításba vesszük, az összkép már kevésbé kedvező - derül ki az OECD adataiból. A szervezet "zöld növekedési jelentése" szerint míg a szén-dioxid-kibocsátást vagy az adóbevételeken belül a környezetvédelem arányát tekintve Magyarország teljesítménye a jobbak között van, a lakosság kis méretű szálló porszennyezésnek való kitettsége továbbra is az egyik legsúlyosabb Európában.
Magyarország csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multilaterális adóegyezményéhez, a dokumentumot Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár írta alá az OECD miniszteri értekezletének margóján, több mint 65 országgal együtt, Párizsban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.
A fokozott gazdasági teljesítménynek, a munkaerőhiánynak és a jelentős minimálbér-emeléseknek köszönhetően a reálbérek gyorsabban növekednek, mint a termelékenység, ami egyben rontja Magyarország versenyképességét - hívja fel a figyelmet az OECD a Magyarországról készített legfrissebb előrejelzésében. A szervezet szerint a munkaerőpiaci feszültségeket és az inflációs nyomást is enyhíteni tudná a kormány, ha gyorsabban építené le a közfoglalkoztatási programokat. Idén 3,8 százalékos, jövőre 3,4 százalékos GDP-bővülésre számítanak hazánkban, ami jóval magasabb a novemberi előrejelzésüknél.
Európában Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a foglalkoztatásra rakodó állami elvonások aránya 2016-ban, míg az alacsony keresetűek esetében a magyar állam vonja el a legtöbb pénzt adók és járulékok formájában a dolgozóktól és a munkaadóktól. Az OECD új jelentése még nem számol az idén januárban indult járulékcsökkentéssel, azonban megállapíthatjuk, hogy még idén is drága nálunk a foglalkoztatás, különösen a versenytársakhoz képest.
"Megfelelő irányba halad a magyar gazdaságpolitika az OECD szerint" címmel tette közzé közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely úgy értelmezi a nemzetközi szervezet értékelését, hogy a sok dicséret mellé a kritikák csak azért férhettek be, mert a dokumentum még nem tudta figyelembe venni az összes kormányzati intézkedést. Ehhez képest az OECD "Going for Growth" jelentését olvasva inkább azt láthatjuk, hogy bizony a szervezet nagyon sok helyen lát olyan akadályokat, amelyek a növekedés útjában állnak. Csökkenteni kellene a bürokráciát és az adminisztratív terheket, javítani szükséges a szabályozási hatékonyságon, le kellene építeni a versenyt korlátozó szabályozásokat. Nincs oda az OECD a kormány által nagyon szeretett duális képzésért, és a nők korai nyugdíjazási lehetőségéért (Nők40) sem.
A világgazdaság idén végre elkezdhet kimászni a gödörből, 2010 óta ugyanis először fordul majd elő, hogy a globális GDP gyorsabb ütemben bővülhet, mint az azt megelőző évben - mutat rá az OECD márciusi Economic Outlook elemzése. Azért nem minden szép és jó: az éveken át extrém alacsony tartott kamatok és a jegybankok eszközvásárlási programjai veszélyes, buborékközeli állapotokat teremtettek a részvény- és ingatlanpiacokon, ezért a leginkább érintett országok döntéshozóinak nagy körültekintéssel kell kezelnie a pénzügyi stabilitási kockázatokat, különben csúnya fordulatot vehet a javuló világgazdasági növekedési sztori.
A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni - derült ki egy ma megjelent MNB-s tanulmányból. A legjobban kereső 20% átlagosan 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal bír, és a pénzügyi eszközök 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.
Bár még tavaly is a szolgáltatással meghatározott vállalati nyugdíjprogramokban kezelték a legtöbb nyugdíjpénzt az OECD országokban 13,1 ezer milliárd dollárral, a súlypont egyre inkább a hozzájárulással meghatározott programok felé terelődik, amelyek tavaly már közel 8 ezer milliárd dollárnyi nyugdíjvagyonért feleltek. Az OECD legfrissebb tanulmányában a világ nyugdíjrendszerei előtt álló legnagyobb kihívásokat pedzegeti, emellett kitér arra is, hogy adózási szempontból megéri-e nyugdíjcélú megtakarításokba fektetni a pénzünket.
2015-ben is ázsiai országok végeztek az első helyen az OECD PISA-felmérésén, amely során 15 éves diákok matematikai, szövegértési és tudományos képességeit vizsgálják, és amelynek eredményeit kedden ismertették. A teszt ezúttal a természettudományokra fókuszált: ezen a területen a magyar diákok teljesítménye a középmezőnybe tartozik a vizsgált országok között, és nagyjából az olasz, a litván és a horvát tanulókéval van egy szinten. Hazánk a természettudományok és a szövegértés területén is visszaesett 2015-ben, és összességében az elmúlt négy felmérés során a legrosszabb eredményt produkálta.
A jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is rekordmagasságban vannak sok OECD-országban - derül ki a szervezet legújabb elemzéséből. A válságot követő kilábalásból a magasabb jövedelmű háztartások nagyobbat profitáltak, a makacsul magas munkanélküliség és a bérek visszafogott növekedési üteme ugyanis jelentősen visszafogta az alacsonyabb keresetűek helyzetének javulását. A szélesedő jövedelmi szakadék számos esetben az állami újraelosztási rendszer kudarcából fakadt: 2010-2014 között például az összes OECD-országból Magyarországon szorult vissza leginkább az állam jövedelem-újraelosztásban betöltött szerepe, ami így az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
