Az olajkartell július 1-jén tartja majd szokásos havi találkozóját, ahol eldöntik a tagok, hogy megemelik-e a kitermelés volumenét augusztustól. Előzetes értesülések szerint több ország is a további lazítást szorgalmazza, de annak mértékéről még nem született meg a döntés. Mindeközben egyre nagyobb a hiány az olajpiacon, a Goldman Sachs becslései szerint ez elérheti a napi 3 millió hordót is.
Már évek óta nem volt ilyen magasan az olajár, az Amerikában irányadó WTI típus 2018 októberében volt legutoljára 70 dollár fölött. A mai kereskedésben ugyan csak egy pillanatra érintette ezt a szintet az árfolyam, de jól jelzi, hogy ismét növekszik a globális olaj- és üzemanyagkereslet.
Fölfelé módosította az olajkartell az idei olajkeresletre vonatkozó becsléseit. A szervezet úgy gondolja, hogy az átoltottság növekedésével visszaszorulhat a koronavírus-járvány, ami magasabb fogyasztásban csapódhat le.
Csütörtökön ismét összeül az olajkartell, hogy döntsenek a májusi kitermelésükkel kapcsolatban. A tagországok márciusban még nagy meglepetésre úgy határoztak, hogy Oroszország és Kazahsztán kivételével áprilistól nem növelik a termelésüket, és most is hasonló kimenetelt várnak az elemzők, különösen az olajárak utóbbi időben tapasztalt gyengélkedése miatt.
Az elmúlt hónapokban sokan dolgoztak otthonról, és a nemrég bevezetett korlátozások miatt még többen kényszerültek otthonaikba. Sokan nem használják az autójukat, de nem lesz ez mindig így, általános várakozás, hogy a lezárások feloldásával robbanásszerűen megnő majd az autóhasználat. Sokan szembesülnek majd az időközben alaposan megemelkedett üzemanyagárakkal. Az árakat több tényező is befolyásolja, többek között a kőolaj világpiaci ára, a finomítói árrés, az adók és a forint dollárhoz viszonyított árfolyama is. Ezeknek az alakulását külön-külön sem egyszerű előrejelezni, de várhatóan a legtöbb komponens alakulása az emelkedés irányába tolhatja az üzemanyagárakat, ami viszont valamelyest mérsékelheti az árakat, az az, hogy a magasabb átlagos kőolajárak miatt csökkenhet majd a jövedéki adó mértéke áprilistól. Hosszabb távon azonban inkább áremelkedésre érdemes felkészülni.
Tegnap tartotta szokásos havi találkozóját az olajkartell, ahol a legtöbb elemző előzetesen arra számított, hogy a tagországok megemelik majd a kitermelésüket az olajár január óta mutatott erős teljesítménye miatt. Emellett azt is várták, hogy Szaúd-Arábia felhagy áprilistól korábban önkéntesen vállalt további jelentős megszorításaival. Ehhez képest óriási meglepetésre a becsültnél jóval kisebb termelésnövelésben állapodtak meg az olajnagyhatalmak, és a szaúdiak is egy hónappal meghosszabbították a vállalásukat. Az olajárak így nagyobb raliba kezdtek, és ez az üzemanyagárakra is negatívan hathat majd.
Nagyot ralizik ma az olajár, mivel úgy tűnik, hogy mégsem emelheti meg a termelését az olajkartell áprilisban a korábban várt napi 500 ezer hordóval, és Szaúd-Arábia is meghosszabbíthatja egy hónappal az önkéntesen vállalt nap 1 millió hordós megszorítást. A döntés még nem végleges, de egyelőre érik a nagy meglepetés.
Az olajkartell március 4-én, csütörtökön fog összeülni ismét, hogy megtárgyalja a következő lépéseket az olajkitermeléssel kapcsolatban. Alapvetően további lazítások várhatóak, hiszen az olajár kiválóan teljesített az elmúlt hetekben, de egy hirtelen túl nagy emelés megviselheti a továbbra is sérülékeny piacot.
Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajexportőre, a Wall Street Journal értesülései szerint azt tervezi, hogy megemeli a termelését a következő hónapokban. Az olajkartell legnagyobb tagja még januárban okozott nagy meglepetést azzal, hogy bejelentette, hogy önkéntes alapon napi 1 millió hordóval csökkenti a produktumát februárban és márciusban. Most azonban az olajárak gyors emelkedése után némileg enyhíthet ezeken a megszorításokon.
Ma tartja meg havi ülését az olajkartell, ahol eldöntik majd, hogy hogyan alakítják kitermelésüket a tagországok februártól kezdődően. A szervezet főtitkára, Mohammad Barkindo azonban már előzetesen kiadott egy közleményt, amelyben többek között arra is figyelmeztetett, hogy a jövő év első felében még számos lefelé mutató kockázat lesz az olajkereslet tekintetében, bár a kilátások biztatóak. Az OPEC szerint idén közel 6 millió hordóval nőhet a napi olajkitermelés a világgazdaság kilábalásával párhuzamosan.
Természetesen az idei év legnagyobb negatív meglepetését, a koronavírus-járványt elég nehéz lenne túllicitálni jövőre, de azért bőven akadnak olyan forgatókönyvek még, amik, ha bekövetkeznek, akkor igen komoly meglepetésként érheti a befektetőket és megmozgathatja a piacokat is. Ezek között szép számmal vannak politikai jellegű eshetőségek is, mint a jövő januári georgiai szenátusi választások, vagy Joe Biden esetleges lemondása, de az is benne van a pakliban, hogy szétesik az olajkartell, ami mostanában egyébként sem az olajozott működéséről volt híres.
Az olajárak a kedvező koronavírus-vakcinával kapcsolatos hírek miatt indultak meg, nem régen a brit gyógyszerfelügyelet engedélyezte a Pfizer és a BioNtech közös vakcináját, tegnap pedig Kanada is zöld utat adott neki és hamarosan jöhet az amerikai engedély is. Ez és a korábbi magas, 90 százalék feletti hatékonysággal kapcsolatos hírek győzhették meg a befektetőket, hogy a világgazdaság a legjobb úton halad a normalizálódás felé. Ez pedig felfelé hajtja az olajárakat is, hiszen a gazdasági kilábalással együtt jelentősen, és a vártnál hamarabb nőhet meg az olajkereslet is.
Ma kezdődik az OPEC+ kétnapos találkozója, amelynek keretein belül megvitatják a tagországok, hogy hogyan alakítsák majd jövő évi termelésüket. A korábbi tervek szerint még enyhítettek volna a kitermelési korlátozásokon az olajkartell tagjai, de a koronavírus-járvány újbóli súlyosbodása miatt egyelőre valószínűbbnek tűnik, hogy elhalasztják a januári kitermelésnövelést az országok. Másrészt a palaolajtermelők aktivitása is nőtt az elmúlt hetekben, ami szintén aggodalomra adhat okot az OPEC+ kitermelőinek, hiszen egy esetleges túlkínálat lefelé nyomhatja az árakat.
Jövő héten tartja következő ülését az OPEC+, vagyis a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének bővített változata, ahol az olajkitermelésükkel kapcsolatos újabb irányvonalat fogják megtárgyalni a tagországok. A várakozások szerint pedig a januári termelésbővítés elhalasztásáról állapodhatnak meg az olajkartell tagjai egymással. Ez mindenképpen további pozitívumként hatna az olajárakra, ugyanakkor most újabb kellemetlen hír reppent fel, amely kétséget ébreszt a szervezet jövőjét illetően, állítólag az Egyesült Arab Emírségek fontolgatja a kilépését, bár hivatalosan ezt az ország energetikai minisztere tagadta. Tavaly Katar már kilépett az OPEC kötelékeiből.
Nagyrészt a koronavírus-válság megoldásának bizonytalan kilátásaitól és időzítésétől függ a globális olajkereslet, ezáltal az olajárak további alakulása. A jövőbeli hazai üzemanyagárakra nézve is meghatározó olajpiacon a hangulat ismét pesszimistábbá vált, és a kereskedők immár nem azt várják, hogy a meghatározó termelő országokat tömörítői OPEC+ decemberben elhalasztja a termelés tervezett növelését, hanem hogy ismét csökkenti azt. Az olajárak szempontjából a koronavírus-válság mögött az amerikai elnökválasztás hatásai is másodlagosak.
Tovább mélyítheti az olajkartell és a vele együttműködő országok, elsősorban Oroszország szövetségén már régebb óta mutatkozó repedéseket az olajárak elmúlt hónapokban látott emelkedése. Az olajországok kitermelési és árfolyamcéljainak jelentős eltérése akár végzetes is lehet a már amúgy is feszült egyensúlyozásra kényszerülő OPEC+ szövetség számára, melynek esetleges kudarca jóval súlyosabb következményeket is maga után vonhat és akár súlyos, globális hatásokkal járó geopolitikai konfliktusok kockázatát is magában hordozhatja a Közel-Keleten.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.