Az OPEC hétfőn megemelte a globális olajkeresletre vonatkozó közép- és hosszú távú előrejelzését. Az olajkartell szerint pedig a nyersolajszektornak még a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák gyors terjedése ellenére is legalább 14 billió dollárnyi beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a kereslet növekedésével - írja a CNBC.
Rengeteg ok meghúzódik a mostanában látott, hordónként 100 dolláros szintet közelítő olajár mögött, egy lényeges aspektusról azonban nem sokan beszélnek.
Az egekbe szökő olajáraknak komoly következményei vannak világszerte, minden autós közvetlenül érezheti a bőrén a történetet, ugyanis egyre drágábban lehet tankolni a benzinkutakon. Ezen felül az olajár-emelkedés inflációra gyakorolt hatását sem lehet fél vállról venni, bár ennek súlyosságáról megoszlanak a vélemények. Az mindenesetre világos, hogy a szaúdiak árfelhajtó tevékenysége komoly fejtörést okoz a kormányzatoknak világszerte - adódik a kérdés, hogy meddig maradhat ilyen magasan az olajár? Mire számítanak az elemzők, mennyibe fog kerülni a Brent hordója 2023 végén? Elemzésünkben ennek járunk utána.
Friss elemzést közölt a Bloomberg, melyben a dízelüzemanyagok gyártásáról, és a gyártókapacitás ijesztően alacsony szintjéről értekeztek. Bár a helyzet egyelőre nem katasztrofális, a lap szerint könnyen előfordulhat, hogy hiánycikk lesz a széles körben elterjedt üzemanyagból.
Az elmúlt hónapokban komoly áremelkedést tapasztalhattunk a hazai benzinkutakon, egyre magasabbra kúszó jegyzéseket láthatunk mind a benzinnél, mind a gázolajnál. Milyen tényezők hajtják felfelé az árakat, mégis meddig tarthat a drágulás? Európai viszonylatban drágának számít a magyar benzin? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
A legfrissebb bejelentés értelmében az egyik legnagyobb olajtermelőnek számító Szaúd-Arábia az év végéig meghosszabbítja a napi 1 millió hordós önkéntes termeléscsökkentését - a hírre megugrott az olajár.
Az elmúlt hónapokban valósággal az egekbe szöktek Magyarországon az üzemanyagárak, egyre magasabbra kúszó jegyzéseket láthatunk mind a benzinnél, mind a gázolajnál a hazai benzinkutakon. Az áremelkedésnek számos oka van, lehet itt gondolni akár nemzetközi szinten történő eseményekre, de számos magyar-specifikus oknak is köszönhető, hogy így elszálltak az árak – de vajon mire lehet számítani a jövőben, ha így folytatódik, akkor nálunk lesz a legdrágább a tankolás Európában? Többek között erre a kérdésre is keressük a választ legfrissebb elemzésünkben.
Az Irán és az Egyesült Államok közötti diplomáciai eszmecserék közepette távolinak tűnik a megszűnt nukleáris megállapodásuk megújítása. A diplomáciai manőverezés azonban máris hatással van a globális olajpiacokra - írja a Bloomberg.
Emelkedéssel kezdi a hetet az olajár, miután az OPEC+ tagországok olajexportja már második hónapja csökken, miközben a globális kereslet növekszik - írja a Reuters.
Újra nőtt az árkülönbözet az orosz Ural és a nyugati Brent típusú kőolaj ára között, mivel India, az orosz kőolaj egyik legfontosabb vásárlója, a magas árak és egyes finomítók karbantartási leállásai miatt csökkentette a vásárlásait, írja a Reuters.
Június vége óta már közel 20 százalékot emelkedett az olajár, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint azonban még tovább emelkedhetnek az árak, különösen, ha az OPEC+ tagok, különösen Szaúd-Arábia, valamint Oroszország tovább folytatják a termeléskorlátozást.
A kőolaj ára szerdán új lokális csúcsot ért el, a Brent nyersolaj ára április óta a legmagasabb szintre emelkedett a Szaúd-Arábia és Oroszország által végrehajtott termeléscsökkentés következtében szűkült kínálat miatt. Ezeknek a csökkentéseknek sikerült ellensúlyozniuk a kínai visszafogott kereslet miatti aggodalmakat és az amerikai nyersolajkészletek növekedését jelző jelentést.
Ma hajnalban közzétette második negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok köszönőviszonyban sincsenek azokkal az eredményekkel, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, az elmúlt hónapokban több tekintetben is romlottak a fundamentumok a Mol körül. Az olajcég bár a legfontosabb sorokon verni tudta az elemzői várakozásokat, de az idei első negyedéves értékeknél így is jóval alacsonyabb számokat produkált, nem is beszélve a bázisidőszak rekorderedményeihez képest látható visszaesésről. A most közölt számokat látva gyakorlatilag arról van szó, hogy néhány kiugró negyedév után normalizálódott a vállalat eredménye, sőt, talán a ló túloldalára is átlendült a történet, ugyanis a tavalyi rekordárbevétel után fizetendő adót elszámolva bőven a hosszú távú átlag alatt teljesített a Mol.
Három hónapja nem látott szintre ugrottak a nyugati benhmark olajtermékek jegyzései a mai kereskedésben, mivel a jelek szerint a nyersolajpiac szűkülése miatti félelmek felülmúlják a befektetőknél az amerikai jegybank kamatdöntésével kapcsolatos bizakodást.
Kuvait a Reuters által megtekintett kormányzati terv szerint a következő négy évben napi 2,7 millió hordóról (bpd) 3,15 millió bpd-re tervezi növelni nyersolaj-termelését. A terv a finomítói kapacitás növelését is felvázolja a jelenlegi 755 000 bpd-ről 1,455 millió bpd-re ugyanezen időszakon belül.
Növelte a világ idei olajkeresletére tett becslését a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) havi rendszeres piaci jelentésének júliusi számában. Idei világgazdasági növekedési előrejelzésén nem változtatott, az euróövezetét kissé rontotta, az oroszországit pedig javította.