1 milliárd eurós átalány pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány az uniós közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságoknál és ezen felül kell érteni még egyedi ügyekben további pénzügyi büntetéseket – mondta a Portfolio kérdésére Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettese a Transparency International Magyarország által ma az uniós források felhasználásáról szervezett konferencián.
Szép csendben szinte az összes EU-pénzt sikerült lehívnia a magyar kormánynak Brüsszelből a 2007-2013-as fejlesztési ciklus terhére, azaz a korábban levegőben lógó akár 1-2 milliárd eurós pénzügyi bukást végül sikerült elkerülni – figyelt fel a Portfolio a közelmúlt érdekes sztorijára. A bravúros mentéshez persze minden magyar adófizetőnek a zsebébe kellett nyúlnia, akárcsak ahhoz, hogy tavaly ősszel a 2014-2020-as fejlesztési források lehívását is újra tudja indítani a kormány.
A szeptemberi közel 500 milliárd forint után novemberben mintegy 375 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak – derül ki a Portfolio vizsgálataiból, így ez a korábbi bő 400 milliárd forintos pénzügyi büntetés bevállalása után hatalmas karácsonyi ajándéknak tűnik. Ez tovább javítja a magyar költségvetés év végi helyzetét, amiből akár jócskán fel is pörgethetné a kormány az EU-pályázati pénzosztást, mégsem látjuk ennek egyelőre határozott jeleit.
Az elmúlt hetekben mintegy 325 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a 7 évre járó támogatási keret 43%-át már kifizette – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mindez azt jelenti, hogy folytatódott az a hatalmas brüsszeli pénzátutalási sorozat, amely azután indult el szeptemberben, hogy információink szerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014-2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.
A Portfolio megbízható információi szerint a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus egészére összesen mintegy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi korrekciót vállalt be a magyar kormány az Európai Bizottsággal kötött megállapodás során. A köznyelvben csak büntetésnek mondott tétel jóval nagyobb annál, mint amiről szeptember elején tudni lehetett (300 milliárd forint alatt), de jóval kisebb, mint a múlt héten elterjedt 600-700 milliárdos tartomány. A 400-420 milliárdos büntetés fele egyébként csak a jövőben jelentkezik majd a magyar költségvetés szintjén.
„Az 500 is durván túlzó” – hangsúlyozta a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy a sajtóban keringő 500-700 milliárd forintos uniós pénzügyi büntetés bevállalásából az igazság melyik számhoz áll közelebb.
A gigantikus, közel 700 milliárd forintnyi uniós pénzügyi büntetés magyar kormány általi bevállalását nem cáfoló közleményt adott ki szerda délután az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kommunikációs Osztálya. A közlemény mindössze azt hangsúlyozta, hogy a történtek miatt nem éri kár Magyarországot és egyetlen centnyi uniós forrást sem veszít el.
Míg a Portfolio szeptember elején úgy tudta, hogy jóval 300 milliárd forint alatt maradt a brüsszeli elszámolási vitákban addig bevállalt pénzügyi büntetések volumene, mostanra a 24.hu informátora már úgy tudja, hogy az összeg 300 milliárd forint fölé ment. Ez tehát azt jelenti, hogy gigantikus összes büntetést vállalt be a kormány azért, hogy ősz elejétől újra jöhessenek nagy tételben az országba az EU-s átutalások.
Az elmúlt 5 hétben csaknem 500 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át a magyar államnak az Európai Bizottság, és az extrém mértékű pénzáramlásnak még nincs vége. A Portfolio számos forrásának jelzései azonban afelé mutatnak: súlyos ára van ennek a kedvező fejleménynek. Ahhoz ugyanis, hogy újra ömölhessenek a brüsszeli pénzek a magyar államhoz, előtte jelentős, összességében sok tízmilliárd forintos pénzügyi büntetést kellett bevállalnia a kormánynak, hogy több, a szabálytalan pénzfelhasználásból eredő elszámolási vitát végre le tudjon zárni. A friss helyzet afelé mutat, hogy a következő hónapokban akár masszív többletbe is átcsaphat a magyar államháztartás pénzforgalmi egyenlege.
2018-ban Magyarország kapcsán zárta le a legtöbb (9) vizsgálatát az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, a tagállamok között, a 2014-2018-as időszakban lezárt vizsgálatok során pedig toronymagasan nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést a szervezet a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában - derült ki az OLAF ma közzétett 2018-as éves jelentéséből. Utóbbi szomorú helyzet egyébként már az egy évvel ezelőtti OLAF-jelentésben is így volt, a 2018-as évről pedig ma azt is megtudtuk, hogy mindössze egyetlen csalásgyanús bejelentés érkezett hatósági frontról, de közben 32 esetben magánvonalon értesült ilyen gyanúról az OLAF.
Néhány nagy összegű itthoni EU-s fejlesztési csomag okozza az elszámolási vitát a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között, amelyek őszig várhatóan 5-10%-os pénzügyi büntetéssel lezárulhatnak - vázolja a helyzetet a Világgazdaság. A lap szerint összesen mintegy 800 milliárd forintot tesz ki a Brüsszel által vitatott számlaállomány és ezeknél a "papírforma" szerint 5-10%-os pénzügyi büntetéssel le lehet zárni az ügyeket. Ebből 40-80 milliárd forintos pénzügyi büntetés adódna, ami sokkal kisebb, mint amit néhány hete vázoltunk (400-500 milliárd forintos pénzügyi büntetés) az akkori tárgyalási információk alapján.
A Portfolio minapi jelzésével összhangban továbbra is súlyos elszámolási viták vannak a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között a közbeszerzés ellenőrzés terén és egy keddi brüsszeli egyeztetésre a magyar fél olyan tárgyalási javaslatot vitt, hogy belemenne mintegy 400 milliárd forintos átalánybüntetésbe - tudta meg a 24.hu. A lap szerint azonban a brüsszeli hatóságok nem valószínű, hogy beérnék 10%-os átalánykorrekcióval az érintett bő 4000 milliárd forintnyi, uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél, hanem ennél magasabb, akár 1000 milliárd forintos pénzügyi korrekciót is javasolhatnak.
Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.
A Portfolio júliusi cikkében már felhívta a figyelmet arra, hogy az egyik uniós fejlesztési programban (TOP) olyan súlyosak az Európai Bizottság aggályai az itthoni pénzkifizetési rendszerrel kapcsolatban, hogy a magyar hatóságok még nem küldtek ki számlákat kifizetés céljából, nehogy megszakítsák, majd felfüggesszék azok kifizetését. Jávor Benedek EP-képviselő friss blogbejegyzése megerősíti mindezt és bemutatja a probléma lényegét. A Párbeszéd képviselője azt is vázolja, hogy a problémák rendezése és így a TOP-ban uniós pénzkifizetés év végéig nem is várható, azonban a Portfolio múlt héten is jelzett, illetve frissebb információi ennél kedvezőbb kilátásokról szólnak.
A magyarországi közbeszerzés ellenőrzésével gondok akadtak, és az érintett 1500 milliárd forintnyi pályázati pénz 10%-ára jöhet átalánybírság - értesült a 24.hu.
Már nem tartja indokoltnak a közbeszerzési ellenőrzések minisztériumból való kiszervezését Gulyás Gergely, mert azt házon belül is meg lehet oldani mintegy 80 ember felvételével, ezért nem hosszabbítja meg ezt a keretszerződést az érintett cégekkel a Miniszterelnökség - többek között ezt jelentette be a mai Kormányinfón maga a tárca vezetője.
Azonnali vizsgálatot rendelt el a vezérigazgató.
Mutatjuk, hogy néz majd ki a cég szabadjelzője.
Csalás gyanúja miatt.
A Nobel-díja másolatával is ugyanígy tett.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
Mi kell az építőipar fellendüléséhez?
Tényleg ennyit számít a magyar makropályában az amerikai elnökválasztás?
