prof

Rendszeresen elrabolják az internetet, és gátlástalanul kémkednek utánunk

Mit szólnál hozzá, ha megtudnád, hogy a netes üzeneteidet folyamatosan nézik?
És ha a legféltettebb titkodat szereznék meg? A nagyhatalmak, mint amilyen az Egyesült Államok vagy Kína, lényegében szabadon garázdálkodnak az interneten, és mindenki után kémkednek, aki után csak lehet. A kínaiaknak ezen felül még van egy olyan szokása is, hogy ellopják mások szellemi tulajdonát, ezzel is segítve a saját versenyképességüket. 2010-ben olyan eset is történt, hogy egy kis időre eltérítették az internet 15 százalékát, benne egy halom állami szerv és a Fortune 500 cégek kényes adataival. Azóta se tudja senki, hogy mihez kezdtek vele. Ráadásul úgy tűnik, hogy a dologgal egyáltalán nem álltak le: kutatások szerint az elmúlt években szinte rendszeressé vált, hogy a China Telecom infrastruktúráját kihasználva elrabolják a netes forgalmat. Az alábbi cikkben a kiberkémkedés és az internet eme különös világában merülünk el.

Kritizálod a cenzúrámat? Kicenzúrázlak!

Kritizálod a cenzúrámat? Kicenzúrázlak!

Az internetről sokan gondolják, hogy az emberi szabadság egyik csodálatos, támogató eszköze. Csakhogy a valóság az, hogy az internetet rabul lehet ejteni, és az elnyomás, a cenzúra, illetve a folyamatos megfigyelés leggonoszabb eszközévé tenni. A világ országainak kevesebb mint negyedében szabad csak igazán a net. Van ahol pedig akkora az elnyomás, hogy még azt is megszabják, mit írhat le az ember. Mindezt Kína fejlesztette a tökélyére, és nem tűri a kritikát. Ma még van rá mód, hogy némi technikai tudással kikerüljük a tiltásokat, de az emberek többsége sosem fogja ezt megtenni. Az alábbi cikkben az internetes cenzúra világában merülünk el.

Farmot csinálunk a fekete lyukból, hogy elhalasszuk a világvégét

Vajon meddig élhet még az emberiség? Magunk forraljuk fel a bolygót, vagy csak a Nap perzsel fel minket egymilliárd év múlva? Netán azt is túléljük? Senki sem tudja, de az emberi lét elméleti maximumáról még így is lehet némi sejtésünk a tudománynak köszönhetően. A jelenlegi tudásunk szerint addig élhet ember a világon, ameddig képes a gondolkodásához szükséges energiához jutni. Ez ugyanakkor a távoli jövőben elképesztő kihívást jelent majd. A tudósokat nem érheti az a vád, hogy ne gondolkoznának előre: már most is vannak olyan vad ötletek, hogy a csillagok kimúlása után miként nyerhetünk energiát a fekete lyukakból. Ha ez sikerül, azzal drámaian megnövelhetjük az élettartamunkat, jó időre elhalasztva a világunk végét - már ha az nem szakad magától szét, és még a protonok is egyben maradnak. A történetünk így csak valamikor egy googol (10100) év múlva érhet véget, amikor már a fekete lyukak is elpárologtak. Az alábbi cikkben ezt a futurisztikus világot nézzük meg, gondolatban elutazva az utolsó lehetséges állomásig.

Íme, a Google és a fekete lyukak titkos kapcsolata

Google a barátod - hangzik a mondás mindenki kedvenc keresőjéről, de vajon hányan tudják, hogy a név igazából mit takar? Most eláruljuk, hogy az egész egy elírásból született, valójában a googol szám, vagy más néven a tíz szexdecilliárdra akartak utalni az alapítók. Úgy gondolták, hogy ezzel egy olyan szám fémjelzi majd a keresőjüket, amely az internet végeláthatatlan méretére utal. Olyasmire, amit semmi máshoz nem lehet kötni. Csakhogy lehet. Méghozzá egy megdöbbentő, ijesztő dolog élettartamához, amiről éppen nemrég közöltek képet a tudósok. Az alábbi cikkben felfedjük, hogy mi is a kapcsolat a Google és a lélegzetelállító fekete lyukak között.

Cápák rágta kábeleken múlik az emberiség legfontosabb találmánya

Az internetnek semmi köze a felhőkhöz, hiába ábrázolja mindenki rendszeresen úgy. Tisztáznunk kell, hogy nem egy megfoghatatlan dologról van szó. Olyannyira nem, hogy a szó szoros értelmében rá is lehet harapni - ahogy tette ezt jó néhány cápa az elmúlt időszakban. A legközelebb ugyanis akkor állunk a valósághoz, ha az egészre úgy gondolunk, mint egy nagy kábelrengetegre. Az internet gerince valójában nem más, mint optikai szálak sokasága, amelyek keresztül-kasul átszelik a Földet. Ez teszi lehetővé a hálózatok globális hálózatba való kapcsolását, amibe aztán mindenki beszállhat. Az alábbi cikkben bemutatjuk, hogyan is néz ki az internet a maga fizikai valójában, hogyan ugrál rajta végig egy-egy üzenetünk, és miért érhetjük el bármelyik országot egy szempillantás alatt.

Mindenki félreértette: Vágási Feri egy internetes zseni!

Most egy olyan leleplezés következik, amely alapjaiban írja át a Szomszédok című legendás sorozatunk szakmai tartalmát és az internethez való viszonyulásunkat. Mindenki tudja, hogy Vágási Feri, a Szomszédok fenegyereke, a lakótelep keményfiúja nagyon szeretett volna beszállni az internetbe. A vonatkozó mondata pedig súlyos szállóigévé vált, viccek és mémek egész sorát szülve. A jelenet egyenesen a technológiai butaság mintapéldájává avanzsálódott a hazai közbeszédben. Csakhogy ez egy óriási tévedés! Feri, a nyomdász, valójában nagyon mély szakmai megfontolások mentén fogalmazott úgy, ahogy. Ezennel örökre feloldozzuk az együgyűség vádja alól, és elmagyarázzuk, hogy valójában az internet lényege rejlik a gondosan megválasztott szavai mögött.

(Figyelem! A cikk nyomokban iróniát tartalmaz.)

Ezért számolunk le az óraátállítással

Az óraátállítás ötlete az első világháború folyamán tört be igazán a köztudatba és egészen máig velünk maradt. A tudományos világban ugyanakkor egyre több olyan eredmény született, amely arra utal, hogy az embereknek nem tesz jót ez az idővel való babrálás - foglalja össze a jelenséget az Economist. Az EU-s döntéshozókat persze nem feltétlenül ez, hanem sokkal inkább a vonatkozó közvéleménykutatások eredménye győzhette meg arról, hogy lépjenek. Magyarországnak már csak azt kell eldöntenie, hogy a nyári vagy a téli időszámítást válassza.

A piac teljesen biztos benne, hogy már dübörög a klímaváltozás

Úgy tűnik, hogy amennyiben pénzbeli tétje van a dolognak, akkor hirtelen mindenki hinni kezd a klímaváltozásban. Egy friss kutatás ugyanis bebizonyította, hogy a piaci szereplők szinte mind hallgatnak a NASA-ra, és a neves amerikai ügynökség előrejelzései alapján alakítják ki az időjárásra vonatkozó határidős jegyzéseiket a tőzsdén. A piac tehát már hisz a klímaváltozásban és hallgat a tudósokra. Jó kérdés, hogy a szélesebb publikum vajon mikor eszmél majd erre rá.

A láthatatlan szuperfegyver, amivel megsemmisítettek egy nukleáris létesítményt

2010-ben fény derült a történelem egyik legdrágább és legszofisztikáltabb pusztító vírusára. Egy olyan digitális fegyverre, amely képes volt egy nukleáris létesítményt úgy tönkretenni, hogy a jelenlévő mérnökök csak értetlenül néztek. Ez volt a Stuxnet, amely az iráni atomprogramot vette célba. A támadás mögött feltehetően az USA és Izrael állt, noha ezt ők sosem ismerték el hivatalosan. A kiberháborúzás egy létező jelenség, amely egyre inkább részévé válhat a modern életünknek. Az ilyen jellegű akciók már ma is nagyon komoly fizikai pusztításra képesek, méghozzá olyan módon, hogy az elkövetők kiléte a homályban maradhat.

Annyira sokan gyűlölik a munkájukat, hogy azt már kutatni kell

A magyarok jelentős része utálja a munkáját és egyáltalán nem elkötelezett iránta a felmérések szerint. Ezzel nem csak az a probléma, hogy az életünk súlyos hányadát töltjük élvezhetetlen környezetben, hanem az is, hogy ettől kevésbé leszünk boldogok és sikeresek. Egy nagyszabású tanulmány rámutatott, hogy azok az emberek, akik elhivatottak a munkájukban, általában jóval többre viszik. Itthon is nagyon mélyen el kell gondolkoznunk azon a kérdésen, hogy mit lehetne ezzel a helyzettel kezdeni. Vajon át tudják-e alakítani az emberek úgy a munkakörüket, hogy az élvezhetőbbé váljon, vagy jobban teszik, ha inkább más pálya után néznek? Az alábbiakban Amy Wrzesniewski, a Yale Egyetem professzorának a vonatkozó kutatását mutatjuk be, aki nemrég járt Magyarországon, hogy átvegye a Rajk Szakkollégium által neki ítélt Herbert Simon-díjat.

A pénz a tárcádban nem más, mint valaki adóssága

Eljött az idő, hogy egyszer s mindenkorra tisztázzunk egy nagyon alapvető, de megannyi félreértést szülő kérdést: mi is tulajdonképpen a pénz? A válasz sajnos nem annyira egyszerű, sőt, elsőre furcsán hangzik majd, amit mondunk. A pénz nem más, mint egy tartozást kifejező eszköz. Ráadásul egyből három fajtája is van: a számlapénz, a készpénz és a jegybanki számlapénz. Az elsőt kereskedelmi banki pénznek, az utóbbi kettőt pedig jegybankpénznek is lehet nevezni. Mindhárom a gazdaságban fennálló tartozásokat, illetve követeléseket fejez ki: a bankunk például számlapénzben jegyzi a velünk szembeni adósságát, amit jegybankpénzzel egyenlíthet ki. A hitelpénzrendszerünk ezen különös természete sajnos nagyon sok összeesküvés-elméletet és butaságot szült a közbeszédben, amiket ideje végre tisztáznunk.

Valami nagy baj van a fiatalokkal: súlyosan szoronganak és depressziósak

Úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a mai fiatalokkal: a Pew Research felmérése szerint a 13-17 év közötti tinik 70 százaléka gondolja úgy, hogy szorongás és depresszió nyomasztja a korosztályát. Ők a Z generáció, akik már okostelefonokkal és közösségi médiával nőttek fel, de egyelőre csak találgatni tudunk, hogy pontosan mi állhat a háttérben. Az alábbiakban az Economist és a Pew Research elemzését mutatjuk be.

Már azelőtt hitelbe vertük magunkat, hogy feltaláltuk volna a pénzt

Az emberek előbb kezdtek el hitelezni egymásnak, minthogy pénzt fogadtak volna el a javak ellentételezéseként - erre a következtetésre jutott egy neves amerikai antropológus, David Graeber híressé vált könyvében, amellyel szembemegy az eddig általánosan elfogadott pénztörténettel. Kritikusai szerint nem kellően meggyőzőek a történelmi anekdotái ahhoz, hogy felülírjuk miatta a főáramú gazdaságtörténetet, ugyanakkor kutatásai mindenképpen érdekesek a téma szempontjából. Ha igaz, amit állít, akkor a modern hitelpénz valójában nem más, mint a lehető legősibb formája a pénznek.

Kagylóktól a kriptovalutákig: elképesztő átalakulásban van a pénzünk

Kőkori Anna egyszer csak rádöbbent, hogy miként lehetne barlanglakó Balázzsal a legegyszerűbben kereskedni: pénzre van szükség a cserebere helyett. Oké, nem pont így született meg a pénz a történelem során, de mégsem teljesen értelmetlen a példa. A pénzt nem tudjuk kik, mikor és hol találták ki, de azért mégsem fedi teljes homály az eredetét. Nagyon valószínű, hogy az egyre növekvő gazdasági aktivitás mellett, az emberek rájöttek, hogy a javaknak kettős szerepük lehet. Egy, amire önmagukban jók, és egy másik, amit a kereskedelemben tölthetnek be. Ezután még további évezredeket kellett várni, hogy Lüdiában elkezdjenek olyan pénzérméket verni, amelyek mintájára aztán elterjedhettek a későbbi történelmünket hosszan domináló ezüst és aranypénzek. Újabb nagy ugrást a reprezentatív pénzek hoztak, amelyek eleinte még szorosan kötődtek a közkedvelt nemesfémekhez. Végül majd csak a 20. században szakított végleg az arannyal a pénz, ezzel új pénzügyi korszakba léptetve az emberiséget. Az alábbi cikkben a pénz sokezer éves történetét meséljük el közérthetően, egészen a kagylóktól a kriptopénzekig.

Megdöbbentő ötlettel álltak elő: legalizálni kéne a zsarolást

A zsarolás bűncselekménynek számít itthon, és a közvélemény szinte teljes egyetértésben van arról, hogy ilyet tenni aljas és gonosz dolog. De mi van, ha valaki levezeti, hogy igazából a zsarolást nem lehet bűnténynek tekinteni, mert az nem több, mint egy ajánlat a hallgatásunkra? Erről újult ki a napokban egy heves közéleti vita, amely meglepően nehéz kérdéseket tesz fel.

Kiderült, hogy nem is a fociedzőn múlik a siker

Mennyi múlik a csapaton és mennyi a vezetőedzőn? Régi nagy kérdése ez a futballnak, amire egy friss elemzés most meglepő választ adott. A közvélekedéssel szemben még a legjobb edzők sem képesek tartósan jó eredményeket hozni. Akár csak megközelítőleg sem. Sőt, igazából kevesebb lehet a hozzáadott értékük, mint egy-egy sztárjátékosnak - derült ki az Economist 15 évnyi adaton alapuló elemzéséből. Kivételek persze mindig vannak.

Kiszámolták, mennyit ért a határon a kerítés - Trump nem fogja megköszönni

Donald Trump köti az ebet a karóhoz, és ragaszkodik a kerítéséhez. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyit is használ az USA terebélyes déli határán egy ilyen építmény: vajon tényleg visszafogja a migrációt? Egy friss kutatás úgy találta, hogy a 2006-os Secure Fence Act értelmében felhúzott közel 900 kilométeres kerítés szinte semmit sem ért: pusztán 0,6 százalékkal vetette vissza a migrációt. Eközben ráadásul a munkásosztályon kívül tulajdonképpen mindenki rosszul járt vele egy közgazdasági modell szerint. Jegyezzük azért itt meg, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül általánosíthatóak Donald Trump aktuális tervére.

A pénz 3 arca: nem csak arra jó, hogy elköltsük

A pénz egy megkerülhetetlen eszköz az életünkben, de e kiemelt szerepe ellenére mégis óriási homály fedi a vele kapcsolatos tényeket. Ezen most egy cikksorozattal kívánunk változtatni, először azt mutatva be, hogy tulajdonképpen mire is jó a pénz. Nem, nem csak arra, hogy elköltsük. A közgazdaságtudomány három alapvető funkciót azonosított a pénzek kapcsán: lehet velük fizetni, képesek értéket mérni és lehetővé teszik az értékőrzést. Az alábbiakban most elmeséljük, mire is jó valójában ez a különleges eszköz, amit mindenki nap mint nap használ.

Ha ezt nem csinálják, akkor most Brexit sem lenne

Sokkal mélyebbre nyúlnak a Brexit gyökerei, mint eddig gondoltuk: egy friss elemzés szerint a 10 évvel ezelőtti bankválságra adott elfuserált reakció tehet mindenről. A megszorítások túl nagy mértékben csapódtak le a szegényebb rétegeken, akik emiatt fogékonnyá váltak az UKIP EU-ellenes üzeneteire. Ezen emberek pedig nagy arányban szavaztak a kilépésre, és valójában emiatt sodródhatott a szakadék szélére a brit politika.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility