prof

A szendvics, ami szerint brutálisan erősödhet a forint

Mi jut eszedbe akkor, amikor beleharapsz egy Big Mac szendvicsbe? Hát nyilván az árfolyamelmélet, és hogy miért ennyire túlértékelt a dollár a forinttal szemben. A legfrissebb Big Mac Index (ilyen McMenüt sajnos még nem lehet kérni) szerint ugyanis alig van már olyan deviza, ami ne volna alulértékelt az amerikai fizetőeszközzel szemben. A forint például 45,6 százalékkal lehetne erősebb a szendvics szerint. A Big Mac Indexet humorosnak szánták, de mégsem teljesen vicc az egész: mint kiderült, kellően hosszú távon gyakran igaza van. Ezért az alábbiakban kicsit utánajárunk ennek a népszerű falatnak: lesz szó előrejelzésekről és árfolyamelméletről is, de persze fogyasztható formában.

Annyira jobb lett a világ, hogy már a villám sem csap belénk

Régen minden jobb volt - hangzik oly gyakran a mondás. Tény, hogy rengeteg szörnyűség történik ma a világban, és egyáltalán nem tűnik úgy, hogy minden a jó irányba haladna. A helyzet mégis az, hogy ma sokkal jobb embernek lenni, mint 30 évvel ezelőtt. Vagy mint 100 éve. Vagy 250 éve. Vagy igazából valaha is a történelem során. Szinte minden lényeges területen látványos előrelépést mutat az emberi civilizáció: kevesebb a szegénység, az éhezés, a diktatúra, a háború és a gyilkosságok száma. Sőt, még a villám is kevesebbszer csap belénk! A sok szörnyűség és baljós árnyak mellett ne feledkezzünk meg az igazi trendekről: a világ egyre jobb hely. Erre emlékeztet minket Steven Pinker, a Harvard pszichológus professzora, aki egy átfogó képet mutat be arról, hogy mennyivel jobb ma embernek lenni, mint régen. Alábbi cikkünk az ő vonatkozó kutatását és gondolatait meséli el.

A karácsonyi ajándékozás nem más, mint gazdasági pusztítás

- Hát mi lapul ebben a gyönyörű szép csomagolásban?
- Egy jó nagy holtteherveszteség!

Bizony, a közgazdaságtudomány szerint az ajándékozás nem más, mint gazdasági rombolás, mivel nem vagyunk képesek eltalálni a másik preferenciáit. A többség a kapott ajándékait vagy egyáltalán nem venné meg magának, vagy csak az ár töredékéért tenné. Ez utóbbi és az ajándékok tényleges ára közötti különbség pedig nem más mint a karácsony holttehervesztesége. Egy olyan veszteség ez, amit könnyen elkerülhetnénk, ha inkább csak készpénzt adnánk egymásnak. A gond csak az, hogy nem mindenki örülne egy ilyen közgazdaságilag optimális ajándéknak. Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek!

Az Isten szerelmére: nincs olyan, hogy fizetőképes kereslet

Eddig 39 800-szor írták le az interneten azt a rémes kifejezést, hogy "fizetőképes kereslet". Sőt, a közbeszédben még ennél is sokkal többször követik el ezt a bűntényt az emberek. Nem várhatunk hát tovább, harcba kell szállnunk, hogy mindenki megtudja: nincs olyan, hogy fizetőképes kereslet. Fizetőképesség van és kereslet van, de a kettő együtt értelmetlen. A kereslet önmagába foglalja azt, hogy egy jószágot valaki képes és hajlandó megvenni az adott áron. Tehát keresletet csak fizetőképesen lehet támasztani. Próbáljon csak meg bárki fizetésképtelenül bevásárolni, hamar rá fog jönni, hogy az komplikációkat eredményez. Az alábbiakban ezzel a magyar társadalmat régóta fertőző kifejezéssel próbálunk meg végleg leszámolni.

Befellegzett a bitcoinnak, vagy csak a spekulánsok véreztek el?

A bitcoin leértékelődése komoly veszteségeket okozott a rövidtávú befektetőknek, de magának a pénznek nem feltétlenül ártott. Egy hagyományos devizaválsággal szemben, a bitcoinnál sokkal tompábban hat a gazdasági szereplőkre az áresés. Mivel értékmérésre és vagyontartásra eddig sem nagyon használta a többség, a pénzfunkciói nem igazán romlottak tovább. Kevesen voltak olyan merészek, hogy a pénzük nagy részét bitcoinba tegyék, így a leértékelődésével járó negatív vagyonhatás összességében mérsékelt lehet. Ebből pedig az következik, hogy a bitcoin-alapú piacokon nem valószínű, hogy érdemben visszaesett volna a termékek iránti kereslet. Végül pedig a rendszer működését és biztonságát garantáló bányászat is úgy van megtervezve, hogy alkalmazkodjon az ilyen változásokhoz. A bitcoin gazdaság tehát a nagy áringadozások közepette, és a temérdek spekulatív szereplő elvérzése mellett is valójában gond nélkül működhet tovább.


Korábbi cikkünkben a bitcoin áresését abból a szempontból jártuk körbe, hogy azt milyen nehéz is objektíven elemezni:
2018.12.07 16:28 Mit lehet mondani a bitcoin elképesztő zuhanására?

Kiderült: olyan súlyosan alulfizetett itthon a tanári pálya, hogy még a gyerekeinek sem ajánlja senki

Kiderült: olyan súlyosan alulfizetett itthon a tanári pálya, hogy még a gyerekeinek sem ajánlja senki

Méltatlanul alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amely hazánkban is reprezentatív felmérést végzett. Az eredmények alapján nyíltan kijelenthető, hogy a magyaroknak az alacsony tanári fizetéseken túl az egész oktatási rendszerrel is komoly bajuk van. Alig volt néhány ország a mintában, ahol rosszabbnak ítélték volna meg az általános színvonalat. Eközben pedig a tanáraink a világtrendekkel ellentétben még a közvéleménynél is negatívabban látják saját státuszukat. Elgondolkodtató kutatási eredmények következnek.

Mit lehet mondani a bitcoin elképesztő zuhanására?

Óriásit zuhant a bitcoin árfolyama az elmúlt egy év során. Ha ilyet látnánk egy részvénynél, kötvénynél vagy devizánál, biztosan csődöt jósolnánk. A bitcoin ugyanakkor egy speciális állatfajta, aminél a jól megszokott elemzések nem működnek. Cikksorozatunk első részében most elmagyarázzuk, hogy miért annyira nehéz tisztán látni a bitcoin árával kapcsolatban. Mint látni fogjuk, a masszív spekuláció kihat a legfontosabbnak vélt teljesítménymutatókra is, homályossá téve a fundamentális elemzéseket. Nem kizárható, hogy ez a masszív áresés pusztán a spekulatív szereplők tevékenységének köszönhető, és a bitcoinnak ezen túl valójában kutya baja.

Így csinálták a sikeres országok - Így kellene nekünk is

Így csinálták a sikeres országok - Így kellene nekünk is

A sikeres feltörekvő országok stratégiájának fókuszában már három-négy évtizede a technológiák, az abból kibontható új termékek és azok piacai állnak. A technológia ugyan mindig is a gazdaság meghajtó ereje volt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől súlya megnőtt, ezért az üzleti értékláncokban betöltött szerepe is megváltozott. Ettől az időtől kezdve a világgazdaság felzárkózási és struktúraátalakítási "történeteinek" szinte mindegyike a technológiai szektor fejlődésére épített. A sikeres gazdasági stratégiák alapkérdése sosem csak az volt, hogyan kapcsolódjanak be a technológiák hasznosításába, hanem éppen ellenkezőleg, hogyan kapcsolódjanak be azok előállításába. A technológia a nyolcvanas évek óta új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, majd behatolt a hagyományos ágazatokba is és átalakította azokat. A régi termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat lecserélte, új szereplőket hozott helyzetbe, másokat leértékelt. A technológia lényegében megtörte a tőke totális uralmát, mivel annál nagyobb perspektívát és növekedési potenciált hordozott, és a föld, a munka és a tőke mellett önálló termelési tényezővé vált.

Az alábbiakban Víg István versenyképességről, gazdasági fejlődésről szóló gondolatait közöljük.

Sokkal lustábbak a mai diákok, és képtelenség rájuk hatni

A mai diákok sokkal kevesebbet tanulnak az elődeikhez képest, és ez a hanyag hozzáállás bizonyítottan alacsonyabb tudáshoz is vezet. A közgazdászok és társadalomtudósok empirikus kutatások egész sorával álltak már elő ezen a téren, amire viszont máig hiányzik a válasz, hogy mégis mit lehetne velük kezdeni. Erre a felhívásra nemrég egy fáradságos kísérletet csináltak, amiben megpróbálták noszogatni és támogatni a fiatalokat. Mint kiderült: ennek semmi hatása.

A férfiak hazudnak a fizetésükről, ha kevesebbet keresnek a párjuknál

Úgy tűnik, nagyon mély gyökerekkel bír az az elvárás, hogy a férfiak legyenek a kenyérkeresők egy családban. Amikor ez nincs így, akkor inkább hazudnak róla. Meglepő módon még a nők is enyhíteni próbálnak ezen a kínosnak vélt helyzeten azáltal, hogy ők meg direkt lefelé kerekítik a fizetésüket amikor rákérdeznek. Az egész jelenségnek pedig messzemenő társadalmi következményei lehetnek - foglalta össze a vonatkozó kutatásokat az Economist.

Ez a vírus több ember halálát okozta, mint a világháborúk együttvéve

Ez a vírus több ember halálát okozta, mint a világháborúk együttvéve

Száz évvel ezelőtt, az első világháború utolsó évében egy különösen erős influenza ütötte fel a fejét a Földön, amiről ideje felfrissíteni mindenki emlékezetét. A legújabb becslések szerint 50 millió ember halálát okozhatta az 1918-ban kitört járvány, de nem kizárt, hogy még a 100 milliót is elérte az áldozatok száma. Ezzel pedig a világháborúkat is megelőzve, a 20. század legsúlyosabb emberi katasztrófáját jelenthette ez a betegség: a spanyolnátha. Hogy lehetséges, hogy egy influenzavírus, aminek a fajtáival szinte minden télen találkozunk, egykor ilyen veszélyes volt? Az alábbi cikkben ezt a sötét történelmi esetet tekintjük át röviden.

Politikusok döntik el, hogy mennyi pénzt ér az életed

Mennyit ér egy emberélet? Ebbe az elsőre nagyon furcsa és ellentmondásos témakörbe kívánunk betekintést adni az alábbiakban, bemutatva, hogy a válasz megkerülhetetlen. Amikor a politika arról dönt, hogy mennyi pénzt szánjon az egészségügy finanszírozására, vagy hogy éppen mennyire biztonságos közlekedést építsen, tulajdonképpen folyamatosan véleményt nyilvánít az emberélet értékéről is. Hogy tényleg létezik ez a fajta kapcsolat emberélet és állami ráfordítások között, arra most két igen szemléletes példát mutatunk.

Azért keresel keveset, mert egyszerűen rosszkor álltál munkába

A tehetség és a szorgalom egyáltalán nem elég, szerencsére is szükségünk van a munkaerőpiacon - bizonyította be egy friss kutatás. Ha ugyanis éppen egy recesszió alatt kezdjük el a karrierünket, az akár éveken át kísérthet. Tartósan beragadhatunk egy alacsonyabb fizetési szinten és mindez az évek alatt összeadva akár több mint félévnyi fizetéstől is megfoszthat minket.

Kipusztítottuk a gerinces állatvilág 60%-át

Drámai sebességgel pusztul az állatvilág a Földön: 1970 és 2014 között 60 százalékkal csökkent a vadonban élő gerinces állatok populációja - áll a Living Planet Report 2018-as kiadványában. A kutatók szerint vajmi keveset érnek az aktuális természetvédelmi intézkedéseink, ezért egy új, nagyszabású megállapodást sürgetnek a világ politikai és üzleti vezetői között.

A Facebook semlegesítette Justin Bieber koleszterincsökkentő hatását

Megszületett Justin Bieber és elkezdett csökkeni mindenki koleszterinszintje, de aztán jött Mark Zuckerberg a Facebookkal és mindent tökre tett. Igen, a számok ezt mutatják, de persze jobban tesszük, ha ezt a lenyűgöző ostobaságot azért nem hisszük csak úgy el. Mint ahogy a millió másikat se, amikkel nap mint nap találkozhatunk. Az emberi agy alapvetően okozati összefüggésekben gondolkodik, de a világban főként csak együttállásokat meg együttmozgásokat látunk. Nem véletlenül sulykolják oly erősen a diákok fejébe, hogy a korreláció nem jelent (feltétlenül) oksági kapcsolatot. Ebben a cikkben most néhány őrült grafikonnal szeretnénk ráerősíteni erre az üzenetre.

Teljesen felkészületlenek vagyunk a válságra, és ezért sokkal jobban fájhat

Az teljesen biztosra vehető, hogy lesz még újabb válság, de eközben elenyésző az esély rá, hogy időben előre látjuk majd a veszélyt. A legnagyobb probléma pedig az, hogy a 2008-as pénzügyi válságban a gazdaságpolitika szinte minden puskaport elhasznált: nullára vágta a kamatokat, felfújta a jegybanki mérlegeket, és hagyta tovább duzzadni az államadósságokat. Az akkori mozgásterünket pedig máig nem nyertük vissza, még csak megközelítőleg sem. Európában különösen rossz a helyzet ilyen tekintetben, mert nemhogy nincs már hová lazítanunk, még a politikai helyzet is erősen keresztbe tesz. Az alábbi cikkben ezeket a gondolatokat tekintjük át röviden annak a fényében, hogy egyre több a válsággal fenyegető jel a világban.

Ez volna a Nobel-díj titkos üzenete?

Az idei közgazdasági Nobel-díjat két olyan amerikai tudós kapta, akik nagyban hozzájárultak a hosszútávú makrogazdasági elemzés továbbfejlesztéséhez, noha más-más szempontból. Egyikük, William Nordhaus a klímaváltozás közgazdaságtanában alkotott maradandót, de egyesek szerint a kitüntetésének van egy furcsa üzenete is. Méghozzá az, hogy a klímaváltozásra társadalmi költség-haszon elemzéssel érdemes tekinteni, amivel egyáltalán nem ért mindenki egyet. Éppenséggel egy másik nagyhatású tudós, Martin Weitzman sem, akit sokan szintén esélyesnek tartottak a Nobel-díjra. Az alábbi cikkben ezt az érdekes szálat meséljük el a kitüntetések kapcsán.

A friss Nobel-díjasok munkásságát ebben a cikkünkben mutattuk be:
2018.10.17 10:50 Az ötlet, amiért 280 milliót adnak

Az ötlet, amiért 280 milliót adnak

Idén két amerikai tudósnak egyenlően megosztva ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat és a vele járó 280 millió forintnyi összeget: Paul M. Romernek és William D. Nordhausnak. Mind a ketten a hosszútávú makrogazdasági elemzéshez tett hozzájárulásaikkal vívták ki a tudomány legmagasabb elismerését, de más-más szempontból. Romer a technológiai változás és az innovációk szerepét, míg Nordhaus a klímaváltozás közgazdaságtanát integrálta a hosszútávú gazdaságelemzésbe. Nem túlzás azt állítani, hogy a fenntartható gazdasági növekedés ma az emberiség egyik legfontosabb és legaktuálisabb kérdése, így e témák úttörőinek a kitüntetése tulajdonképpen nem meglepő. Noha máig nincs teljesen biztos válaszunk a fenntarthatóság kérdéseire, az általuk kifejlesztett modelleknek hála, immár sokkal többet tudunk. Az alábbi cikkben - a közérthetőséget szem előtt tartva - a munkásságuk lényegét meséljük el röviden.

Heti 130 milliárdot buknak a britek a szavazásuk miatt

350 millió fonttól, azaz megközelítőleg 130 milliárd forintnyi összegtől esnek el hetente a britek, amióta megszavazták a Brexitet. Összeadva ez a GDP-jük 2 százalékát teszi ki egy friss becslés szerint, ami tetemes összeg, és pusztán a szavazás keltette felforduláshoz köthető. Mi lesz akkor, ha ténylegesen is kikerülnek az EU-ból?

A grafikon, ami életeket mentett

Egy jó grafikonnal néha könnyebb bemutatni egy történetet, mint szóban elmesélni. Szinte felfoghatatlan, de a ma alapkelléknek számító vonaldiagramok és kördiagramok egykor forradalmi újítást jelentettek. Használatuk pedig szó szerint életbevágónak bizonyult: egy legendás angol nő, Florence Nightingale, diagramok segítségével győzte meg az 19. századi angol vezetést arról, hogy jobban oda kéne figyelniük a kórházi higiéniára. Az ellentmondást nem tűrő grafikonjának hála, katonák tömegei élték túl a krími háborút. Az alábbiakban a grafikonok e színes történetét nézzük át, majd végül szót ejtünk a modern világ kihívásairól is.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.